A megbetegedést kiváltó kórokozókat a fertőzés terjedése alapján kétféle csoportba sorolhatjuk. Állatról állatra vektorokkal terjedő (pl. légy) fertőző kórokozók (pl. Staphylococcus aureus), valamint a környezeti kórokozók, melyek a különböző felületekről kerülnek a tőgybimbóra (pl. Escherichia coli).

A kórokozók a bimbócsatornán keresztül jutnak be a tőgy mélyebb szöveteibe, ahol aztán elszaporodnak, immunreakciót váltva ki, ennek következtében megnövekszik a tejben a szomatikus sejtszám (SCC).  Emiatt csökken a tej mennyisége és minősége. A fertőzött egyedek napi tejtermelése akár 2 kg-mal is csökkenhet, ami laktációs szinten több mint 600 kg is lehet. A mastitisz gazdasági kérdéseit tekintve a legnagyobb a tej árbevétel (csökkenő tejtermelés, tejminőség romlása, elkülönített tej) csökkenésével járó veszteség, ami nagyságrendileg 60%, az idő előtti selejtezés költsége 30% körüli, ugyanis egy tehén általában a harmadik laktációra éri el tejtermelő képességének a csúcsát és ezt további 3–5 éven át tartani tudja. A gyógyszerköltség pedig körülbelül 10%-ot tesz ki. Ezért szükséges nagy hangsúlyt fektetni a tőgygyulladás kialakulásának megelőzésére, úgynevezett menedzselésére, nem egyedi, hanem állományszintű komplex rendszerben célszerű gondolkodni.

A figyelem ki kell, hogy terjedjen:

• a megfelelő tartástechnológiára (száraz, tiszta alom, zsúfoltság elkerülése),
• a klinikai és szubklinikai esetek kezelésére,
• a selejtezésre,
• a szárazon álló egyedek kezelésére és megfelelő tartására (a szárazon állás ideje alatt van lehetőség a szubklinikai megbetegedések kezelésére),
• az üszők menedzselésére (fontos a megfelelő tartás és takarmányozás, különösképpen az ellés utáni időszak kritikus, ezért fontos az ellető higiéniája),
• a kiváló fejéstechnológiára (amely talán a legfontosabb).

A tőgy fejés előtti kezelése kulcsfontosságú, célja az oxitocin hatás kiváltása mellett a tőgybimbókról a szennyeződés és ezzel együtt a kórokozók fizikai eltávolítása, a kórokozók gyérítése. Ezzel elsősorban a kifejt tej összcsíraszámát lehet csökkenteni. A jó „előfürösztők” gyors oxidatív, savas hatóanyag-tartalmúak. Mivel a megfelelő tőgyelőkészítés esetén a tőgy első érintése és a kelyhek felhelyezése között nem több, mint

50–60 másodperc telhet el, így a fejés előtt használt tőgyfertőtlenítők fertőtlenítő hatásukat csak igen kis mértékben tudják kifejteni, ezért az e célra használt termékeket a fizikai tisztító és szennyoldó képesség előtérbe helyezése alapján kell kiválasztani. Kiváló hatást lehet elérni komplex jód, klór-dioxid, illetve a tejsav hatóanyagú készítményeknek köszönhetően.

Célszerű a nagyobb hatékonyságot és gazdaságos felhasználást biztosító, habosítható termékek alkalmazása. Különös gondot kell fordítani a bimbók szárazra törlésére használt kendők tisztaságára. A papír esetén a megfelelő higiénikus tárolásra, a textilkendők esetén pedig a mosásra, fertőtlenítésre. Textilkendők mosása esetén a mosógépbe fertőtlenítőszert is kell adagolni.

Erre a célra nem elég csupán a klóros vegyszerek használata, legoptimálisabb a hidrogén-peroxid, perecetsav tartalmú mosótabletták adagolása. A letörlésre tőgyenként tiszta kendőt, és negyedenként tiszta törlőfelületet (a kendő megfelelő hajtogatásával) kell használni. A fejők kezének rendszeres fertőtlenítésére az elpárolgó alkoholos vagy lemosható kézfertőtlenítők is alkalmasak.

A fejés utáni tőgyápolás során elsősorban a fejést követő kb. 30 percben a még nyitott tejutak lezárását, a tőgybimbó bőrén, a kórokozók felszaporodásának gátlását és a hám regenerálását kell biztosítani. Erre a célra jól tapadó, filmképző tulajdonságú vagy védőréteget (hártyát) képző ápoló-fertőtlenítőszert célszerű alkalmazni.

A legelterjedtebb hatóanyag a jód, melynek szárító hatását megfelelő arányban adagolt bőrlágyító és regeneráló összetevőkkel lehet kiküszöbölni, illetve újabban stabilizált jódkomplexek alkalmazásával, így alacsonyabb jódtartalmú tőgyfertőtlenítők használatával a szárító hatás csökkenthető. A jód mellett igen elterjedt hatóanyag a klór-hexidin, klór-dioxid és a természetes hatóanyag, a tejsav is. Újdonság ezen a területen a bőrmegújító, hámosító, hiperkeratózis ellen kiváló gyógynövényi kivonatok, gyümölcssavak alkalmazása, valamint az élelmiszeripar számára is kedvelt csírátlanító anyag, az ortofenil-fenol. A kozmetikai segédanyagok, mint például a shea vaj és az esszenciális olajok kedvező hatása arra hivatott, hogy az irritált hám nyugtatásával az apró hámsérülések, mint fertőzési kapuk gyógyulásának segítségével, megőrizze a tőgy egészséges állapotát.

A tőgygyulladás elleni védekezés elleni védekezés alapjait úgy teremthetjük meg, hogy a szükséges megelőző lépések bevezetésével a minimálisra csökkentjük az újabb megbetegedések számát valamint megállítjuk a már jelen lévő fertőzéseket. A nem következetesen betartott program alapján, szakszerűtlenül végzett védekezés valóban csak egy, a jelenlegi tejárral össze nem egyeztethető extra költség, addig a komplex prevenciós intézkedésekkel, kiváló minőségű higiéniai termékek használatával tejelőállító telepeinket biológiailag biztonságos zónává, a ráfordított költségeket pedig többszörösen megtérülő befektetéssé alakíthatjuk.

Nagy Ádám

HAT-AGRO Higiéna Kft.

A cikk szerzője: Nagy Ádám