A 2015. június 16-i határidőig mintegy 178 ezer gazdálkodó nyújtott be egységes kérelmet a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalhoz (MVH). A határidő jogvesztő hatályú, azaz támogatási kérelmeket már sem szankciómentesen, sem szankciókkal sújtva nem lehet benyújtani, illetve módosítani. Ugyanakkor lehetőség van arra, hogy a termelők a támogatási, kifizetési kérelmeiket és egyéb nyilatkozataikat részben vagy egészben bármikor visszavonják. Ugyanakkor már nem vonható vissza a kérelem vagy nyilatkozat, ha az MVH tájékoztatta a termelőt az érintett dokumentumok bárminemű meg nem feleléséről, vagy értesítette a kedvezményezettet helyszíni ellenőrzésről, illetve ez a helyszíni ellenőrzés bármilyen meg nem felelést tár fel.

Az eredményes kérelembeadást az MVH is elő kívánta segíteni. Ezért annak érdekében, hogy a korábbi időszakban tapasztalt és megismert támogatási környezettől olykor merőben eltérő szabályokat tartalmazó új rendszerhez a gazdálkodók alkalmazkodni tudjanak, a támogatásigénylés folyamatát az MVH folyamatosan figyelte és értékelte. Ennek eredményeként ahol az MVH formai hiányosságokat észlelt, ott e-mailben tájékoztatta az érintett gazdálkodót és a kérelme felülvizsgálatára kérte. Nagymértékben tette gördülékennyé az idei kitöltést is, hogy felkészülten tudott részt venni a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) falugazdász-hálózata a termelők tájékoztatásában, illetve a kérelmek kitöltésében. Ezt a folyamatot nagymértékben segítette, hogy a minisztérium, az MVH és a NAK munkatársai folyamatosan egyeztettek a beadást érintő kérdésekben.

Az egységes kérelemmel összefüggésben lehet fontos és érdekes többek számára a jogszerű földhasználat szabályainak változása. A Font Sándor (Fidesz) országgyűlési képviselő által beterjesztett önálló képviselői indítvány az MVH eljárási törvény (a mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény) módosítására tesz javaslatot, amely a jogszerű földhasználatot kívánja újraszabályozni úgy, hogy a termelők egyszerűbben juthassanak hozzá a támogatásokhoz. A javaslat célja, hogy a jogszerű földhasználati kategóriákat hozzáigazítsa az időközben megjelent földforgalmi törvény által használt kategóriákhoz. Ezzel együtt módosítsa a gyakorlati végrehajtás során észlelt hibákat, de cél az is, hogy az eredeti szabályozás bevált elemei (pl.: igazolás sorrendje, családi gazdaság közös földhasználata stb.) megmaradjanak.

A tervezet fontos része, hogy a haszonbérleti szerződésen túl további földhasználati szerződéstípusokat is külön földhasználat igazolásra alkalmas szerződéstípusként nevesít a tervezet. Tehát az ilyen szerződések is elfogadhatóak önmagukban is, földhasználati nyilvántartásba történő bejegyzés nélkül, sőt földhasználónak tekinti az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett vagyonkezelőt, illetve a haszonélvező, a használó mellett magát a tulajdonost is. A módosítás újítása az is, hogy az osztatlan közös tulajdonú földterületek esetén a tulajdoni hányadot meghaladó mértékű használat esetén a használat tényét alátámasztó gazdálkodási napló is földhasználatot igazoló okiratként szolgálhat, feltéve hogy rendelkezik a használó a tulajdoni hányadát meghaladó terület használatára jogosító írásbeli megállapodással, valamint, hogy a jogszerű földhasználók közeli hozzátartozóit is jogszerű földhasználóként ismeri el.

Fontos törekvés, hogy a módosítást már a 2015. évben benyújtott egységes kérelmekre induló eljárásokban is alkalmazni szükséges.

Az idei év sem múlik el anélkül, hogy különböző természeti események ne nehezítsék a gazdálkodók tevékenységét. Ennek negatív hatásainak mérséklése érdekében indokolt fokozott figyelmet fordítani a mezőgazdasági káresemények kezelésének és kompenzációjának rendszerére.

Az agrárkár-enyhítési rendszer működésének alapjait a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény és a kárenyhítési hozzájárulás megfizetésével, valamint a kárenyhítő juttatás igénybevételével kapcsolatos egyes kérdésekről szóló 27/2014. (XI. 25.) FM rendelet tartalmazza.

Elemi káreseménynek kizárólag az adott kárenyhítési évben bekövetkezett, egy vagy több, üzemi szinten az adott növénykultúrában együttesen 30%-ot meghaladó mértékű hozamcsökkenést okozó, határidőre bejelentett mezőgazdasági káresemény minősül. Az agrárkár-enyhítési rendszerben a kárenyhítő juttatás egyik feltétele a határidőben bejelentett és a megfelelő mértékű károsodásról agrárkár-megállapító szerv által hozott pozitív határozat. A felhőszakadás-, jégeső- és viharkárai az agrárkár-enyhítési rendszerben a mezőgazdasági káresemény bekövetkezésétől (észlelésétől) számított 15 napon belül jelenthetők be az agrárkár-megállapító szerv részére. Erre a célra az MVH a saját honlapján elektronikus felületet alakított ki.

A károsult gazdáknak a 2015. kárenyhítési évtől már lehetőségük nyílik parcella szintű lokális károk bejelentésére is. Az agrárkár-enyhítési rendszerben tag termelőknek hektár alapon kárenyhítési hozzájárulást (ültetvénynél és szántóföldi zöldségnél 3000 Ft/ha, egyéb szántóföldi kultúránál 1000 Ft/ha) kell fizetniük a Kárenyhítési Alapba és határidőben teljesített hozzájárulás esetén, egyéb támogatási feltételek fennállásakor, kárenyhítő juttatásra szerezhetnek jogosultságot. A károsult gazdák 2015. kárenyhítési évben felmerült mezőgazdasági kárainak kezelésére a Kárenyhítési Alap biztosít forrást jövő év elején, amelynek nagysága a termelői és ugyanekkora összegű állami befizetések után a 21 milliárd forintot is meg fogja haladni.

Dr. Vásáry Miklós

A cikk szerzője: Dr. Vásáry Miklós