A nagyobb gazdaságok esetében nem változott a kép, a jól teljesítő amerikai gazdaságban a fő kérdés továbbra is az, hogy mikor indul el a kamatemelési ciklus. Európában stabilizálódni látszik a növekedés, a javuló mutatókra egyedül a görög adósságdráma újabb fejezete vet komoly árnyékot, melynek végkimenetele nehezen megjósolható. A görög krízisnél közgazdasági és társadalmi hatásokat tekintve mindenkinek a lehető legrosszabb forgatókönyv lenne, ha Görögország kilépni kényszerülne az eurózónából, ezért a legvalószínűbb forgatókönyv, hogy az utolsó utáni pillanatban megállapodnak a felek. Ekkor Európa elfogadna némi adósságelengedést azért cserébe, hogy a görög kormány folytassa a költségvetési szigort. De mint mindenben itt is politikai döntés születik majd, és sajnos előfordulhat, hogy a felek annyira beszorulnak saját pozíciójukba, ami lehetetlenné teszi a megállapodást. Így minden észérv és a közös érdek ellenére sem zárható ki, hogy mégis bekövetkezik a görög kilépés annak minden negatív következményével együtt.

Ez azonban legfeljebb átmeneti hatásokat gyakorolhat a kelet-közép-európai régióra. Itt ugyanis az elmúlt évek fájdalmas kiigazításai hatására erősen lecsökkent a sebezhetőség és folyamatosan javul a gazdaság helyzete. A növekedés gyorsul, ahogy az export mellett egyre erősödik a háztartások fogyasztása is.

Az erősödő fogyasztásnak van azonban egy negatív hatása is: a régiós országokban a vártnál gyorsabban emelkedik az infláció. 2014 eleje óta lényegében 0 vagy éppen negatív volt az árak éves emelkedésének üteme, a csökkenő élelmiszer- és olajárak miatt. Arra lehetett számítani, hogy a legtöbb országban a harmadik negyedévre tér vissza az infláció a pozitív tartományba, erre azonban már a második negyedévben sor került. Magyarországon is, a régió többi országához hasonlóan, a legutóbbi hónapok inflációs adata pozitív meglepetést okozott, májusban pedig 0,5% lett az infláció a három hónappal ezelőtti várt -0,1% helyett. Ezek alapján úgy tűnik, hogy a régió és Magyarország is határozottan kifelé tart a deflációs környezetből, sőt 2016 elejére akár 3%-ig is emelkedhet az infláció a legtöbb kelet-közép-európai országban. Ez pedig felülírhatja azt a várakozást, miszerint még sokáig nem kerül sor kamatemelésre a régióban és feltétlenül maradnak a jelenlegi gyenge árfolyamszintek.

A agrárgazdálkodóknak kedvező hír, hogy közel két éves, az egész régiót jellemző áresés után újra emelkedésnek indultak az élelmiszerárak, így a régiós országok többségében már az élelmiszerinfláció pozitív tartományba került. Az élelmiszerárak itthon is emelkedésnek indultak, májusban az előző év azonos időszakához képest 0,9%-kos volt a növekedés. Várakozásaink szerint az élelmiszerinfláció emelkedése folytatódik és az év végére elérheti a 2,2%-ot.