Az országgyűlés 2015. június 23-i ülésén fogadta el a mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény módosítását. Így lehetővé vált, hogy a korábban jelzett módon (Agronapló 18. évf. 7. szám) egyszerűsödjön a jogszerű földhasználat igazolása oly módon, hogy a termelők még egyszerűbben juthatnak a támogatásaikhoz.
Alapesetben a jogszerű földhasználatot az MVH saját eljárásában vélelmezi. A termelők általi igazolásra akkor kerül sor, ha kétség merül fel (pl. blokkon belüli túligénylés) és így az MVH ellenőrzési eljárása keretében a törvény szabályozása szerint lehet eljárni. A módosítás révén a jogszerű földhasználati kategóriák igazodtak az időközben megjelent földforgalmi törvény által használt kategóriákhoz, valamint az eljárásrend is életszerűbbé vált.
Az ügyfeleknek – ha egyes támogatási jogcímekre vonatkozó jogszabályok másként nem rendelkeznek – a kérelem benyújtására nyitva álló határidő utolsó napján, a termelő által igényelt területre vonatkozóan kell a megfelelő sorrend szerinti dokumentumokkal annak használatát igazolni. Ennek keretében továbbra is a legerősebb dokumentum a földhasználati nyilvántartás, majd a bejegyzett családi gazdálkodók ezt követően a haszonbérleti, felesbérleti, részesművelési, szívességi földhasználati vagy alhaszonbérleti szerződéssel rendelkezők bírnak a legerősebb igazoló erejű dokumentumokkal. Amennyiben az előbb részletezett esetek nem állnak fenn akkor az ingatlan-nyilvántartásba vagyonkezelőként, haszonélvezőként vagy használat jog jogosultjaként bejegyzett, ezt követően pedig a földhasználati nyilvántartásba bejegyzett földhasználóval kötött írásbeli megállapodással rendelkező termelő lehet a jogszerű földhasználó. A törvénymódosítás újdonságaként jelent meg az eddig jelentős problémaként megjelenő osztatlan közös területekre vonatkozó használati igazolás eljárás rendjének megalkotása. A módosítás szerint
jogszerű földhasználónak minősül, ha a földhasználati nyilvántartásba önhibáján kívüli okból nem került bejegyzésre, de rendelkezik a terület adott hányadának használatára jogosító írásbeli megállapodással és a használat tényét az általa vezetett gazdálkodási napló támasztja alá. Végső soron a fentieken túl, amennyiben az említett igazolások nem állnak rendelkezésre, jogszerű földhasználónak minősülhet az a személy is, aki a törvény szerint jogszerű földhasználónak számító személy közeli hozzátartozója (pl. családtagja).
A törvénymódosítás szerint az 1 ha alatti belterületi földeknél, ha nincs ellenérdekű fél, akkor a földet ténylegesen használó bejelentőt kell jogszerű földhasználónak tekinteni. A módosításokat már a 2015. évben benyújtott egységes kérelmeknél is alkalmazni szükséges.
A parlament döntött a szőlő- és bortermeléssel kapcsolatos egyes törvények módosításáról, amelynek révén folytatódik a borászati adminisztrációs kötelezettségek 2010-ben megkezdett egyszerűsítése. A nem művelt borszőlő ültetvények hatékony és gyors kezelése érdekében, növény-egészségügyi veszélyeztetés esetén, lehetővé válik a kényszerkivágás – különös figyelemmel az aranyszínű sárgaság szőlőbetegség veszélyes terjedésére. Ezen túl a 2015. december 31-ig kiadott telepítési jogot a jog birtokosa 2020. december 31-ig telepítési engedélyre változtathatja át. Változnak a telepítési jogok új rendszerével kapcsolatos végrehajtási szabályok is, amely révén a hazai termelők számára a lehető leghosszabb idő áll rendelkezésre az új rendszerre történő átállásra.
A törvénymódosítások sorában jelent meg a mezőgazdasági termékpiacok szervezésének egyes kérdéseiről, a termelői és szakmaközi szervezetekről szóló törvényjavaslat is. Annak elfogadásával a szakmaközi szervezetekről és az agrárpiaci szabályozás egyes kérdéseiről szóló 2012. évi CXXVIII törvény egy megújult, így az EU-s szabályozáshoz igazított, de a nemzeti sajátosságokat is figyelembe vevő, a mezőgazdasági piacok szabályozásának eddigi tapasztalataira is építő törvénnyé alakult ki. Ez tovább viszi a korábbi szabályozás jól működő elemeit, egyben biztosítja az uniós termékpiaci szabályozás hazai végrehajtásának kereteit.
A mezőgazdasági kistermelői támogatásról szóló 16/2015. (IV. 9.) FM rendelet 2. §. (4) bekezdése rögzítette, hogy a számítást lehetővé tevő alapadatokat az egységes kérelem beadását követően, a beérkezett kérelmek alapján, legkésőbb 2015. július 8-ig frissíteni kell. A kérelmezési időszak lezárultát követően a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) által átadott kérelmezési adatbázis alapján ismertté vált igénylések felhasználásával a Földművelésügyi Minisztérium az Agrárgazdasági Kutató Intézet (AKI) bevonásával felülvizsgálta a várható támogatási értékeket. A kistermelői támogatás-kalkulátor a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és az AKI internetes oldalán érhető el. Az alkalmazás lehetővé teszi, hogy valamennyi termelő megbecsülje az idei támogatások fajlagos értékeket. Mivel az MVH a támogatási kérelmek ellenőrzését csak július elején kezdte meg, az adatok alapvetően tájékoztató jellegűek, a végleges értékeket csak akkor lehet meghatározni, ha az MVH befejezi azokat. Mivel az egységes kérelmek lezárultát követően az ellenőrzések során a jogosult területek, illetve állatok létszámának mérséklődésére kerülhet sor, a fajlagos értékek emelkedésére lehet számítani.
Dr. Vásáry Miklós
A cikk szerzője: Dr. Vásáry Miklós
