A klímaváltozás mielőbbi változásokat jelent globális szinten és a hazai mezőgazdaság számára egyaránt. Ennek legszembetűnőbb, legmeghatározóbb jelei az átlaghőmérséklet növekedése és a csapadékmennyiség erőteljes ingadozása, mindezek hatásaként pedig a gyengébb terméshozam. A növekvő számú népesség élelmiszer-ellátását tehát a klímaváltozás hatásaihoz alkalmazkodva kell biztosítani. “Nem lehet kétségünk affelől, hogy a változások Magyarországra is negatívan hatnak. Az előrejelzések alapján a mi régiónkban főként a heves téli és nyári esőzések és áradások, az aszály, a talajerózió fokozódása, mindezek hatására pedig a terméshozamok csökkenése és a mezőgazdasági termelésben alkalmazható növényfajták körének csökkenése jelentheti a fő problémát. Amennyiben ezeknek a változásoknak, elvárásoknak meg akarunk felelni, az az állami és a magánszféra számára is feladatokat jelöl ki” - hívta fel a figyelmet Tresó István, a K&H Agrárfejlesztési főosztál vezetője a Gazdag Gazda Konferencián.

„Míg a változásokat elviselni képes, illetve az új körülmények között is a népesség hatékony ellátását biztosító növényi kultúrák, termelési eljárások, technológiák kutatásának támogatása elsősorban állami feladat, addig a kutatási eredmények mihamarabbi termelésbe állításának elősegítése a pénzügyi szektor tipikus tevékenysége. A klímaváltozás előrejelzett hatásait azonban a finanszírozás szempontjából is figyelembe kell venni. Ez azt jelenti, hogy olyan projektek támogatása élvezhet előnyt, amelyek számolnak a hosszú távú hatásokkal is. Így például a fajtaválasztás, a technológiai fejlesztések, az öntözőrendszerek kiépítése kiemelt támogatási területet jelent számunkra, Emellett a fokozott kockázat miatt különösen figyelünk arra, hogy megfelelő biztosítás védje a gazdák tevékenységének, beruházásának megtérülését” - tájékoztatott Tresó István.

A megtérülő hatékonyságnövelő fejlesztések, illetve termelési ciklusok finanszírozásában tehát a bankszektor kulcsszerepet játszik, ugyanakkor kérdés, hogy a piac, az agrárcégek igénylik-e, hasznosítani tudják-e a forrásokat” - mondta el a szakember. Ha a mezőgazdasági termelés jelenlegi szintjét, így például a műtrágya-felhasználás gyakorlatát, a terméshozamok nagyságét, vagy akár az állattenyésztés hatékonyságát nemzetközi összehasonlításban megvizsgáljuk, egyértelműen az látható, hogy nincs olyan szektor, ahol a termelés átlagszintje elérné a jelenlegi adottságok melletti lehetőséget. Ez tehát azt jelenti, hogy még a jelenlegi kapacitásainkat sem használjuk ki. “Az életképes, hosszú távon fenntartható hazai agráriumnak tehát olyan vállalkozásokra van szükség, és azok a cégek válnak finanszírozhatóvá akár uniós, akár saját banki forrás bevonásával, amelyek növelni tudják termelési hatékonyságukat” - mondta el Tresó István.

További információ a rendezvényről: www.magro.hu/konferencia