Az egyéni gazdálkodók magas száma révén széles, bő választék jellemzi a zöldség- és gyümölcstermesztést annak ellenére, hogy területük nem számottevő. Szőlőültetvényeit a Zalai borvidék foglalja magába. Csapadékos időjárása, sajátos talajadottságai miatt a növénytermesztésben a kukorica és a búza dominál, míg a haszonállatok közül a sertés és a szarvasmarha a legjellemzőbb.

Természeti adottságok

Zala megye területén különböző tájegységek találkoznak, így felszíne változatos. Legnagyobb része a Zalai-dombsághoz tartozik, de északon átnyúlik a Vasi-hegyhátra, délkeleti pereme a Dunántúli-dombvidékhez, míg a Keszthelyi-hegység a dolomitból és mészkőből felépülő Dunántúli-középhegységhez. Kőzetanyagai és tagolt domborzata következtében vízhálózata rendkívül sűrű. Felszíni vizeit a Mura és a Zala folyók vezetik le. A Kis-Balaton a Keszthelyi-öböl délnyugati vége mellett található, mely hazánk egyik legkülönlegesebb tája. A Balaton-felvidéki Nemzeti Park részeként a vizes élőhelyek nemzetközi védelmét szolgáló Ramsari Egyezmény is óvja. Különleges állat- és növényvilága a megye egyik legjelentősebb látványossága, a Balaton vizével karöltve.

Zala éghajlatát meghatározza, hogy hazánk tengerhez legközelebb eső része. A kemény téli fagy, vagy az erős nyári felmelegedés kevésbé jellemzi. Az ország egyik legcsapadékosabb területe, ezáltal évente átlagosan 130 csapadékos napon mintegy 750 milliméter hullik. Uralkodó szélirány az északnyugati.

A megye 274 ezer hektáros termőterületének 56%-án folyt mezőgazdasági tevékenység, melynek közel háromnegyede szántó, ötöde pedig gyep volt. A gyümölcsös és szőlő területe nem számottevő ugyan, de a megyében található Európa legnagyobb összefüggő területű nagyüzemi körtése. A szőlőültetvények többségét a Zalai Borvidék foglalja magába, ahol jó minőségű borok, többek között Furmint, Hárslevelű, Zweigelt is megtalálható. A termőterület 44%-a erdő, így Zala Nógrád után az ország második legerdősültebb megyéje.

Az ágazat értéktermelése

A megye mezőgazdaságának teljesítménye országos kitekintésben nem számottevő, azonban Zala gazdaságában fontos szerepet tölt be. 2012-ben a megyei bruttó hozzáadott érték 6,8%-át a mezőgazdaság adta, mely az országos átlagnál magasabb ugyan, de területi összehasonlításban közepesnek tekinthető. Az évezred elejéhez képest a mezőgazdaság GDP-n belüli súlya nőtt, melyhez hozzájárult a megyébe invesztált külföldi tőke is. A külföldi érdekeltségű mezőgazdasági vállalkozások száma ugyan ötödével, 86-ra csökkent 2000-hez képest, a külföldi tőke nagysága viszont közel 10 milliárd forintra, 2,8-szeresére emelkedett. Egy külföldi érdekeltségű vállalkozásra 2012-ben 115 millió forint külföldi tőke jutott, 3,5-szer több, mint az ezredfordulón.

Agrárgazdaságok tevékenysége

A 2010. évi Általános Mezőgazdasági Összeírás (ÁMÖ) időpontjában közel 26 ezer egyéni gazdaságot regisztráltak a megyében, ami 32%-kal kevesebb a 2000. évinél. A csökkenés ugyan kisebb az országosnál (41%), de a gazdaságok tömeges megszűnése a vidéki emberek gazdálkodási szokásaiban jelentős átalakulást eredményezett. Ugyanezen időszakban a gazdasági szervezetek száma nőtt, 2010-ben 352 működött. Megyei összehasonlításban az egyéni gazdaságok között Zalában volt a legmagasabb (közel kétharmados) a növénytermesztéssel foglalkozók aránya. A vegyes gazdaságokhoz további 27, az állattartókhoz pedig 6,8%-uk sorolódott. A gazdasági szervezetek összetétele hasonlóan alakult: 61%-a növényt termesztett, 32%-a vegyes gazdálkodást folytatott, míg kizárólag állattenyésztéssel 6,3%-uk foglalkozott.

 A megyében az egyéni gazdaságok 72%-a kizárólag saját fogyasztásra termelt. Ez az arány 12 százalékponttal magasabb az országosnál, és csupán a Fejér és a Komárom-Esztergom megyeinél kisebb. Az országos átlagnál kevesebben (17%) értékesítették a saját fogyasztáson felüli felesleget, míg elsősorban értékesítésre mindössze a gazdaságok egytizede termelt.

Idősödő gazdálkodók, alacsony szintű mezőgazdasági végzettség

2010-ben az egyéni gazdaságokban gazdálkodók és segítő családtagjaik száma együttesen meghaladta az 53 ezer főt. Zala megyében az országoshoz hasonlóan száz egyéni gazdálkodóból 73 volt férfi és 27 nő.

A gazdálkodók korstruktúrája meglehetősen kedvezőtlen, több mint háromnegyedük 50 éves vagy idősebb, további 15%-uk 40 és 50 év közötti, azaz kevesebb mint tizedük fiatalabb 40 évesnél. A korszerkezetből adódóan a gazdálkodók mezőgazdasági képzettsége is elmaradt az átlagostól. Csupán minden tizediknek volt valamilyen mezőgazdasági végzettsége. Diplomája mindössze 2,0, középfokú szakmai végzetsége pedig 4,5%-uknak volt. A gazdálkodók döntő többsége (83%) csupán gyakorlati tapasztalattal rendelkezett, míg mind mezőgazdasági ismeret, mind gyakorlati tapasztalat nélkül 7,3%-uk gazdálkodott (ez alig kevesebb, mint a mezőgazdasági végzettséggel rendelkezők hányada). 2000 és 2010 között a gazdaságok számának csökkenésével – azonban annál is nagyobb mértékben – hattizedére esett vissza az egyéni gazdaságokban az éves munkaegységben számított ledolgozott munkaórák száma. Ez összefügghet az egyéni gazdaságok növekvő kisgépellátottságával, az állattartás szerepének mérséklődésével, továbbá a gazdaságokban dolgozó, főként fiatal munkaerő számának csökkenésével.

Növénytermesztés

A megye sajátos talajadottságai következtében a legfontosabb szántóföldi növény a kukorica. Betakarított területe 2014-ben 42 ezer hektárt tett ki, míg a második legnagyobb búzáé 23 ezer hektár volt. E két növényi kultúra fedte le a szántóterület közel hattizedét. Az elmúlt évben a csapadékos időjárás kedvezett a kukorica termesztésének, melynek 7850 kg-os hektáronkénti hozama meghaladta az országos értéket. Hasonlóan kedvezően alakult a búza termésátlaga is, mely 5380 kg/ha-os nagyságával 14%-kal haladta meg az országos mutatót. A szántóföldi növények közül még a rozs és a repce emelhető ki. Utóbbi 3500 kg-os átlaghozama felülmúlta az országost. A fontosabb zöldségfélék megtalálhatók a növényi kultúrák között, azonban sem területük, sem hozamaik nem számottevőek országos viszonylatban.

Állattartás

A 2000. évi Általános Mezőgazdasági Összeírás óta folyamatosan csökkent, illetve – változások mellett – alacsony szinten stagnált a megye állatállománya. A sertések száma az országosnál is nagyobb mértékben, kevesebb mint felére esett vissza. Az évezred elejéhez képest (3 ezerrel) 22 ezerre csökkent a szarvasmarha állomány, ezen belül a tehenek száma 13-ról 8 ezerre esett vissza. A juhállomány kissé nőtt az időszak során – bár ennél az állatfajnál voltak a legnagyobb évenkénti változások –, 2014-ben 16 ezer juhot, ebből 6 ezer anyajuhot tartottak.

A megyében 1,4 millió tyúkot neveltek 2014. december 1-jén, mely jelentős ingadozások mellett kismértékű növekedést jelez. Az évenkénti változások szoros összefüggésben voltak a baromfi feldolgozás megyei aktuális helyzetével, ami jelentősen kihatott mind a nagyüzemi, mind az egyéni gazdálkodók tartási kedvére.

Szekeres Jánosné

osztályvezető

A cikk szerzője: Szekeres Jánosné