Ne higgyék, hogy fura arcot vágott kérdésünkre a több nyelvet beszélő, diplomával teli fiatalasszony. Megtehette volna, hiszen szakképzett szőlész-borász, koptatta az egyetemi padokat Győrben, Veszprémben, majd Milánóban, dolgozott Zürichben, itthon pedig a győri Audi egyik szolgáltatójánál. „Sokan ott rontják el, a gyerekeket 18 évesen akarják bevonni a munkába, amikor már késő. 12 éves voltam, amikor apuval bort fejtettem, segédkeztem a hordók mosásában, igaz, nem mindig szerettem, egy kamaszlány mégis csak szívesebben megy a Balatonra, mint kapálni, de utólag azt mondom, szerencsés volt, hogy így alakult eddigi pályafutásom.”
A Babarczi Szőlőbirtok története 1980-ig nyúlik vissza, ekkor telepítette Babarczi László az első szőlőtőkéket a családi házuk végében, 1000 tő cserszegi fűszerest. Zsuzsa és a szőlőbirtok tanácsadója, vagyis testvére, ifjú Babarczi László segíti felidézni a ma már 65 hektár kiterjedésű családi borászatuk kezdetét.
„Győrújbarát 5 faluból áll, anyai nagyszüleink éltek itt, édesapám a közeli Mezőörsre való. Édesanyámék együtt tanultak a mosonmagyaróvári egyetemen. Apu agrármérnökként a téeszben dolgozott, Anyu azonban tanárnőként” – mondja Zsuzsa. „Győrújbarát egyike a Pannonhalmi borvidék 16 településeinek, az itteni barna erdőtalajokon jól érzi magát a szőlő, amelyből gyümölcsös, friss, üde, könnyű bor készíthető. Nagyapámnak mindig volt gyalogszőlője, ez a paraszti világban természetes volt. Nagy kertet vezetett a család, ahol megtermett a káposzta, uborka.”
A családi birtok folyamatosan fejlődött, a kezdet azonban ezer tőkével indult. A már meglévő ültetvények mellé újabb szőlőket telepítettek, bérelt földet is műveltek, majd pincét építettek. A borvidéken három vonulat van, a Babarczi család szőlőinek a zöme e vonulatok egyikén, középen fekszik, amelyhez a területeket 93–97 között vásárolták meg. Megvették a mai telephelynek és családi háznak használt területet is, amely egykoron egyházi tulajdonban állt. Felújították az épületeket, és ide telepítették a borkészítéshez szükséges reduktív technológiát a hozzátartozó feldolgozóval, tartályokkal.
„A kezdeti 0,3 hektárról mára 65 hektárra bővült szőlészetünk a borvidék legnagyobb egybefüggő területe lett – folytatja Zsuzsa. – Az első tőkéket már régen kivágtuk, alapfajta a rajnai- és az olaszrizling, rizlingszilváni és a tramini. Mivel a területeket vásároltuk, a fajták zöme eleve adott volt, egyébként Aput az vezette a vásárlásban, hogy egy későbbi telepítéshez jó helyen legyenek az ültetvényeink.”
Ifjú Babarczi László hozzáteszi, az újratelepítési program alapján legutóbb 36 hektárnyi szőlőt ültettek, az alapfajtákat kiegészítették olyanokkal, mint az Irsai Olivér, Pinot Blanc, Chardonnay, és visszatért a Cserszegi fűszeres is. Mondja, megéri foglalkozni a többféle szőlővel. A kiválasztáskor úgy gondolkodtak, legyenek magyar fajták és nemzetközi borszőlők egyaránt a tengelyt alkotó szőlők mellett. Tudatosan készültek a fajtasor kiválasztására, számtalanszor átírták az Excel-táblát, próbálták kiszámítani, hogy az Irsai Olivérrel kezdődő szüreti munkákat ütemezni tudják a többnyire október közepén végződő rizling szüretig. Ezért jött képbe az Irsai Olivér, ráadásul a belőle készített korai bor jól kiegészítette a portfóliót.
A „második generáció” 2010-ben vette át a szőlőbirtok ügyvezetését, de a betegségéből felépült édesapjuk máig megy velük a szőlőbe, közösen megbeszélik a családi gazdaság ügyeit. „Édesapánknak 200 évre előre vannak tervei, nekünk annyi nincs, de 100–150 évre elosztható akad” – mondja ifjú Babarczi László, aki közgazdász, üzemgazdasági és pénzügyi szakember, tanácsadója a fertőrákosi kötődésű Esterházy család hercegi ágának. Felesége is közgazdász, ő hátrahagyva banki munkáját, irányítja a birtok gazdasági és bérügyeit, vezeti a pincekönyvet. „Terveink következő pontja, hogy 14 hektáron befejezzük az ültetvénycserét, szeretnénk a központot csinosítani, majd a feldolgozó kapacitásokat növelni. Szükség lesz a kisebb tételékhez tartályokra, hogy azokban is „simogathassuk” a borokat, és a szőlőtermesztés újragépesítésével növelnénk a termelés biztonságát” – enged betekintést a legközelebbi fejlesztési ügyekbe.
„Húsz évesen dehogy akartam én szőlész lenni – árulja el Zsuzsanna –, de jól emlékszem, hétfőn elbúcsúztam otthonról a szüretre készülő Apuéktól, kedden meg hazaállítottam, mert leépítették a munkakörömet. Bekapcsolódtam a szüretbe, azóta itt ragadtam, és nagyon élvezem. Amikor még fiatal volt a vállalkozás, Apu sem látta pontosan, hogy merre induljon, de látta, az életképességhez sok pénzt kell befektetnie. Tanuljunk, mondta, hátországnak ez mindig jó lesz. A szőlő az egyik legmunkaigényesebb terület, itt télen-nyáron dolgozunk. Mi ebbe nőttünk bele. A táblákon ilyenkor májusban 15 ember dolgozik, a szüret kezdetén 30–35, de a rajnai szedésekor 60–70 is. A szüret után decembertől kezdődik a nagy metszés, eközben mi a pincében dolgozunk, indul a palackozás, értékesítés”.
Boraikat több csatornán értékesítik, a must és az egyszer fejtett bor harmadát átveszi a Törley, ott fejezik be. Fontos a háztól történő eladás, tagjai a Borháló Borkereskedésnek, és idéntől 25 ezer palackozott bort is kínálnak. Boraik gyorsan pörögnek. Az Irsai Olivér az egyik legjobban eladható márkájuk, hónapok óta nincs raktárkészleten, már áprilisban elvitték tőlük az utolsó cseppet is. A szőlő művelésével egy kialakult, 15–30 éve együtt dolgozó csapat foglalkozik, és emellett soha nem féltek másoktól tanácsot kérni, a növényvédelmet jó két évtizede szakmérnökre bízzák, s a borászatban is áll mellettük egy tanácsadó.
„Mindenki csodálkozik, sorközeink miért 3 méteresek, s a tőketáv fajtától függően miért 0,8 méter” – mondja Babarczi László. – „Adottságainknak ez felel meg leginkább, a csonkázást, metszést gépesítettük, vettünk egy mulcsozót, ám a hajtásválogatást, tisztítást kézzel végezzük, miként a szüretet is. A régi ültetvényben kipróbáltuk a szüretelőgépet, de az ottani oszlopos rendszerben nem vált be. Egy kombájn önmagában amúgy sem megoldás, növelni kell az erjesztő, a hűtő kapacitását, és így tovább a teljes borkészítés valamennyi lépcsőfokán. Választható ugyan kisebb teljesítményű vontatható kombájn is – egyelőre az ember szebben és kíméletesebben dolgozik, mint egy gép.”
A vödrökbe, konténerbe szüretelt szőlő legfeljebb 4 órán belül eljut a fogadóba, elkezdődik azonnal a feldolgozás. A szemek 80 százaléka préselés nélkül adja le a mustot, a fennmaradó részt egy pneumatikus tankprésben kíméletesen, váltakozó, 0,2–2 bár nyomással kezelik, míg végül csaknem száraz törköly marad vissza. Az erjedés 10 nap–két hét alatt lezajlik, a Babarczi borok esetében fontos a frissesség, gyümölcsösség megőrzése.
Babarczi Zsuzsa szerényen fogalmaz, sosem számolták össze, hogy a borversenyekről eddig mennyi oklevéllel tértek haza. E díjak egyike egy olaszrizlingé, amely elnyerte Győr város bora kitüntetést. „Nem az oklevelek számát emelném ki, hanem, hogy egy borkóstolón bemutatott hat borunkból hat folyamatosan magas színvonalat teljesít. Boraink tiszták, illatban, ízben azt adják, amit várt a fogyasztója. Biztos segítené az emberek választását egy-egy plecsni a palackon, kaptunk már kritikát érte, hogy a díjakat miért nem tüntetjük fel a címkéken. Erre az a válaszom, borainkat megkóstolják, és elviszik.
Ez a legnagyobb elismerés. És arra büszke a család, hogy az Andrássy úton ott van az Irsaink, a Sauvignon Blanc borunk. Egy borász ismerősünk mondta, kezdetben elment a legkisebb faluba, hogy megismerjék a borait, a nevét. Mi is erősítettük a marketingünkön, legalábbis Győr és Budapest környékén. Mentem vásárolni, odaadtam a törzsvásárló kártyát. Visszakérdeztek, Babarczi? A boros? Ez az érdeklődés jól esett.”
Ifjú Babarczi László így folytatja: a családi birtok igazgatásában 7-en dolgoznak, mint egy kis vállalkozás, a szervezet kezd kialakulni. Szétosztották a feladatokat, felelősséget, munkaterületeket. Tudják, lépésről lépésre haladva jutottak, jutnak előre. Alapjaiban jól összerakott pincészetük alakult ki. A bővítés folytatódik, legutóbb egy 4,5 hektárnyi ültetvényt vettek a rajta lévő kötelezettségekkel együtt, és mindig akad újabb ajánlat, pályázat, most éppen kertészeti gép vásárlásra, bővítési hitelre.
„Tavaly sikerrel pályáztam a fiatal gazda kiírásban – mondja Zsuzsanna. – Arra építettünk, Aputól átveszek jelentős területeket. Idén különváltunk a bátyámmal, Apu maradt családi gazdálkodó, mi ketten pedig egyéni és saját családi vállalkozásként működünk.” „Kezdünk Babarczi Cégcsoportként tevékenykedni – jegyzi meg némi derültséget okozva László. – Az átszervezés nem nagy feladat – teszi hozzá, de mégis csak ki kell számolni, alakítani a lépéseket. Egy-két éve fogalmazódott meg, jó lenne, ha a területünk mérete három számjegyű lenne. Ha őszintén beszélünk, a meglévő 65 hektár mellett felvállalhatunk további ültetvényeket, amely egy jelentős részének műveléséhez lenne gépünk, kapacitásunk, értékesítési lehetőség. Édesapánk eljutott az ezer tő Cserszegi fűszerestől a 60 hektárig, évente hol 5 hektárral, máskor 15, 40 hektárnyi növekedéssel. A család nyögte akkor a befektetéseket, de ha ő nem lépi meg annak idején, mi nem tartanánk itt.”
Bálint Tóth János
A cikk szerzője: Bálint Tóth János
