Itáliai gasztrotúra – ínyenceknek

Agro Napló
Októberben olaszországi sajtókörúton vehetett részt Magyarországról egyedüli médiaként az Agro Napló, a DG Agri meghívásával. Az utazás során több minőségi olasz élelmiszeripari termék gyártásába is betekintést nyerhettünk.

Nemzetközi rizs kutatóintézet (Ente Nazionale Risi)

A Pavia tartományban fekvő Rizs Kutatóintézetet 1931-ben alapították azzal a céllal, hogy megvédje és javítsa az olaszországi rizstermesztés minőségét. Itt ugyanis 227 000 hektáron mintegy 4 200 gazdálkodás, átlagosan 53 hektáron foglalkozik rizstermesztéssel. Az olasz rizstermesztő terület északon, a 45. szélességi fok körül található, itt van elég víz ahhoz, hogy a földeket vízzel árasszák el. Ez szükséges ugyanis a hőmérséklet stabilan tartásához, mivel a tavaszi 15 fok alatti hőmérséklet már túl hideg a rizsnek, a víz pedig melegen tartja a növényt. Az intézetben különböző variációkat tesztelnek és fejlesztenek, a hozamnak el kell érnie a meghatározott átlag 91%-át. Átlagosan 500 kombinációból 1 lesz sikeres.


Forrás: DG AGRI

Képek 

A Casinazza gazdaság, ahol a zöldítés igazi értelmet nyer

A mintegy 1300 hektáros területen 1996-tól valósítják meg az ökológiai gazdálkodást. A mezőgazdasági tevékenységet egyéb szolgáltatásokkal egészítették ki. A területen álló régi épületeket felújították, továbbá növelték a biodiverzitást. Jelen esetben egy régi sertéstelepet újítottak fel. Itt, a természetközeli környezetben – 18 kilométerre Milánótól – 300 irodai dolgozó végzi a munkáját.

A farm felépítése:

  • 105 hektár vizes terület
  • 65 hektár erdő
  • 60 hektár erdőfelújítás
  • 50 hektár rét
  • 110 km sövény és cserje
  • 600 hektár rizs
  • 200 hektár kukorica
  • 100 hektár egyéb gabona

A területen évente 4 000 tonna hántolatlan rizst, 9 000 tonna kukoricaszilázst és 300 tonna szóját termelnek. Az itt dolgozók számára fontos, hogy természetközelben végezzék munkájukat, itt pedig lehetőségük van rá: a terület 25%-át természetes környezet borítja. Közel 20 év tapasztalatával az itt dolgozók vallják, fontos a biodiverzitás megőrzése, illetve meg kell tanulni – és ők így is tettek – a termelés és a környezeti tényezők fontos összefüggéseit. A rizsföldek körüli vizes területek kialakítása egyszerűbb öntözési rendszerek bevezetését tette elérhetővé, ami 70%-os élőmunka megtakarítást eredményez. A művelt földek melletti ökológia terület kialakításával a rovarirtó mennyiségét csökkentették nagymértékben. Jóval kevesebb szúnyoggal találkozni a gazdaság területén és környékén (az átlagosnál 10 000-szer kevesebb), hiszen a rovar itt élő természetes ellenségei gondoskodnak a számuk alacsonyan tartásáról – pusztítják a lárvákat.


Francesco Natta, a Cascina

Darsena tulajdonosa

Ezeken a területeken szántás nélküli (minimum tillage) talajművelést alkalmaznak, ezzel is növelve a talaj termőképességét. A rizsszalma nem marad a földeken, ezzel is csökkentve a kibocsátott szén-dioxid mértékét. A gazdaság biogázüzemmel is rendelkezik – amely 35 százalékkal csökkentette az üvegházhatású gázkibocsátást – ami öt kilométeres körzetből, mintegy 500 hektárról gyűjti be az állattenyésztési- élelmiszeri hulladékot, illetve hasznosítja a városi szennyvizet. A rendszer évente 120 000 tonna hulladékot dolgoz fel: ebből termofil anaerob kezeléssel 190 000 tonna fertőtlenített és szagtalanított szerves trágyát és 4 000 tonna ammónium-szulfátot állít elő. A működéshez szükséges energiát a biogázüzem saját maga állítja elő.

Képek

Tradicionális balzsamecet Modenából

Az igazi olasz balzsamecettel a Villa San Donnino tulajdonosa, Davide Lonardi ismertetett meg bennünket. Először is le kell szögeznünk: különbség van balzsamecet és tradicionális balzsamecet között – két teljesen különböző termék. Míg a „sima” balzsamecet a szőlőlé mellett egyéb adalékanyagokat, karamellt és különböző aromákat is tartalmaz, illetve minimum 6 hónap érlelés után a boltokba kerül, addig a tradicionális balzsamecet csak és kizárólag mustból – jelen esetben Trebbiano szőlőből – készül. Érdekesség, hogy még a fehér szőlőből készülő balzsamecet is sötét színű lesz, mire elkészül. Az érlelés öt-hat hordóból álló hordósorban történik. A hordók közül a legnagyobb körülbelül 200, a legkisebb pedig mindössze 10 liter körüli. A nyitott hordókból elpárolgott ecetet évente utánatöltik a nagyobb hordókból a kisebbekbe. Az igazi balzsamecet elkészítéséhez minimum 12 év érlelés szükséges. Értékesítésre pedig a legkisebb hordó maximum 10%-át vehetik ki évente. A tradicionális balzsamecetet meghatározott formájú, 100 ml-es üvegben értékesítik. Az üvegen pedig fólia színe jelzi a balzsamecet érlelésének hosszát. A fehér fólia arról árulkodik, minimum 12 éves balzsamecetet rejt a palack (40 euró), az arany színű fóliával ellátott üvegekben pedig minimum 25 éves (75 euró) balzsamecetet találunk. Lonardiék évente 250 liter balzsamecetet értékesítenek.


Davide Lonardi a hivatalos palackkal

Képek 

Folicello ökológiai borászat

A Modena közelében fekvő, 10 hektáros gazdaságot Irene and Federica Giovannini vezeti. A térség híres a Pignoletto and Lambrusco borokról. A gazdaság elkötelezett az egészséges és természetes módon, tartósítószer és vegyi anyagok nélkül elkészített termékek mellett. Az ökológiai gazdálkodás Giovanniniék esetében azt jelenti, kerülik a természetes erőforrások (termőföld, víz, levegő) nagymértékű kihasználását – így maga a termelés hosszú ideig fennmaradhat. A talajt kizárólag szerves trágyával kezelik. Így a szőlőültetvények ellenőrzött biológiai termesztésűek, körülölelve sövények és fák természetes közelségével. Nagy szerepet játszik a szőlőfajták kiválasztásánál az ellenállóképesség. Ebből kifolyólag kevesebb fajtával munkálkodnak, mint egy hagyományos gazdaság, hiszen csupán természetes anyagokkal dolgoznak. A bor mellett találunk a gazdaságban organikus szőlőlevet és szőlőlekvárt is.


Folicello ökológiai borászat

 Képek

A pármai sonka rejtelmei

Két családi gazdaságnál is betekinthettünk a pármai sonka gyártásának titkaiba. A sertések kizárólag tíz, előre meghatározott olasz régióból érkezhetnek, tartásukat szigorú takarmányozási szabályok határozzák meg. A sertéseknek legalább 9 hónaposnak és átlagosan 160 kg-osnak kell lennie (de nem lehet 144 kg-nál kevesebb). A friss lábat 24 órán át 0°C-os hőmérsékleten tárolják, majd kialakítják a sonkára jellemző speciális formát. Ezek után jön az első sózási szakasz. Ennek során hat–nyolc napig 1–4°C-on érlelik. A második sózási szakasz 15–18 napig tart. A felesleges só eltávolítása után a sonkát 60–80 napig pihentetik, 1–5°C-on, 75%-os páratartalom mellett. Ezután a lábakat megmossák és szárítják, majd jön az előkezelés. A sonkákat egy nagy, jól szellőző szobában minimum három hónapra fellógatják. Majd jöhet a pácolás, aminek célja, hogy a felületi izmok megkeményedését megakadályozzák. A pác disznózsír, só, paprika és néha őrölt rizsporból tevődik össze. Ezután a sonka pincékbe kerül, ahol minimum 12 hónapig tovább érlelődik.


Forrás: DG AGRI

Az első gazdaság, amit meglátogattunk, Gennari Vittorio S.P.A, 1952 óta készít sonkát. A 14 alkalmazottat foglalkoztató cég jelenleg 130 000 kilót termel évente, 16, 18 és 24 hónapos érleléssel. Sonkáik külföldön is keresettek, főleg az Egyesült Államokba, Új-Zélandra, Ausztráliába Szingapúrba és Belgiumba exportálnak.

A Magnani Arnaldo családi vállalkozás 1957 óta foglalkozik sonkakészítéssel. A családi vállalkozásban 11 alkalmazottal dolgoznak, 3-an közülük a Magnani család tagjai. Évente 86 000 kg sonkát készítenek, amelynek nagy részét belföldön értékesítik, külföldre csupán 25 000 kg kerül.

Képek: Gennari VittorioMagnani Arnaldo

Expo Milánó 2015

„Táplálni a világot, energiát adni az életnek” – ezzel a mottóval rendezte meg Olaszország 2015. május 1. és október 31. között a Világkiállítást, melynek fő témája az egészség, a környezet és a fenntartható fejlődés volt.

A Milánói Világkiállításon 144 ország mutatkozott be – becslések szerint 20–21 millióan tekintették meg.

Magyar pavilon

AZ ÉLETKERT PAVILONT több mint 45 látványterv közül választották ki. A pavilon építészetileg, és az ott megrendezett eseményekkel és kiállításokkal a világkiállítás, illetve a hazánk által hangsúlyozni kívánt értékeket tükrözte. Ilyen érték a fenntarthatóság, mint környezeti és mezőgazdasági fogalom; a víz, mint az élet forrása és hazánk egyik legfontosabb természeti, turisztikai és gazdasági értéke; az innováció és a hagyományok egyensúlya; valamint az egészséges, GMO-mentes, természetes alapanyagokra épülő táplálkozás.


Életkert pavilon

A dobokra emlékeztető két oldalsó épületrész körfelületén az életfa stilizált ábrája látható. A központi rész egy hordóra emlékeztet, Noé bárkájára is utalva. A tetőkerten átnyúló bordák megjelenítik a napfény felé fordulást, a kertben pedig maga az „ÉLET” található: a Magyarországon honos gyümölcsök, zöldségek, gyógynövények.

Képek

Bővebb információ: facebook.com/Expo2015Milano

-an-

A cikk szerzője: Agro Napló

Címlapkép: Getty Images
NEKED AJÁNLJUK
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
KONFERENCIA
Agrárszektor Konferencia 2024
Decemberben ismét jön az egyik legnagyobb és legmeghatározóbb agrárszakmai esemény!
EZT OLVASTAD MÁR?