Termesztett növényeink megvédése a károsítóktól, ezáltal a termésbiztonság garantálása, valamint az emberiség egészséges élelmiszerszükségletének kielégítése egyre nagyobb kihívást jelent. Az integrált növényvédelem korszakában a növényvédelmi lehetőségek széles eszköztárának alkalmazásával, az összes lehetséges védekezési mód okszerű kombinálásával úgy igyekszünk megvédeni a növényeinket a károsítóktól, hogy kémiai eredetű növényvédő szereket csak a szükséges minimális mértékben használunk fel. Az élelmiszerbiztonság a talajnál, illetve a növénynél, növényi terméknél kezdődik, amelyben létfontosságú a növényvédelem szerepe. Az ebből adódó kihívások csak kiváló szaktudású növényvédelmi szakemberekkel küzdhetők le, akik a növénytermesztés termelésbiztonságának, Magyarország növényegészségügyi biztonságának és mindenekelőtt a piacokra kerülő növényi termékek (magyar és külföldi eredetű) élelmiszerbiztonságának garantálói – e gondolat jegyében szervezte meg a 10. Növényorvosi Napot a Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara. A mintegy 3200 növényvédő mérnököt, növényorvost tömörítő köztestület fórumán beszéltek a szakigazgatás, a hatóságok képviselői mellett a magyar és az osztrák agrárkamara tisztségviselői is.
Nagy István, a földművelési tárca államtitkára emlékeztetett rá, az országban elindult a növényvédelmi előrejelző hálózat, amelynek szolgáltatásait egyre többen használják. Ezzel megteremtődött az előrejelzésen alapuló gazdálkodás egyik alapfeltétele. Az államtitkár jelezte, felülvizsgálják a növényorvosi szakképzés rendszerét, felvetődött egy felsőfokú növényvédelmi képzés igénye, amely 5 éves osztatlan képzést takar.
Új alapokra kell helyezni a növényorvosképzés kereteit – összegezte álláspontját a Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara is. Kizárólag ez garantálhatja azt a magas szakmai nívót, melyet az élelmiszerbiztonság szolgálatában a növényorvosokkal szemben a mai kor elvár. Ebbe nem fér bele semmilyen egyszerűsített, könnyített formájú felsőfokú növényvédelmi képzés, így levelező növényorvos képzés sem. Fontos rendezni az alapszintű növényvédelmi képzések helyzetét is. A növényvédő szerek szakszerű és jogszabály szerinti felhasználása az élelmiszerbiztonság egyik sarokköve. Ez fokozottan igaz a növényvédő szerek forgalmazására és vásárlására egyaránt.
A Növényorvosi Napok hagyományait követve ezúttal is jeles szakemberek tartottak előadásokat olyan részterületekről, amelyekről széles körökben ritkábban ejtenek szót, mégis nagy érdeklődés kíséri.
|
Az Agro Napló érdeklődésére Jordán László, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) elnökhelyettese kifejtette,... ....az enyhe és csapadékos őszi időjárás miatt fokozottan kell óvni az őszi vetésű szántóföldi kultúrákat, közte a repcét és a kalászosokat, mert a kórokozók, kártevők elszaporodásával kell számolni. A levéltetvek jelentős kárt okozhatnak a kalászosokban. A neonikotinoid típusú csávázó szerek felfüggesztése miatt nem új kártevők jelentek meg, hanem átalakult a kártevők együttese. Ez komoly nyomásnak teheti ki az őszi vetéseket. A kártevők ellen nem a korábban megszokott módon kell védekezniük a gazdálkodóknak. A csávázás helyett több technológia és engedélyezett készítmény között válogathatnak, de így sajnos nagyságrendekkel nagyobb mennyiségű növényvédő szer felhasználása fog megtörténni, ami a termelőknek jelentős költségnövekedést jelent, de a környezetet is jelentősen nagyobb terhelés éri. Javasolja, a termelők kérdéseikkel keressék fel a növényorvosukat, szaktanácsadójukat, hogy együttesen tervezzék meg a növényvédelmi munkálatokat. A szakmai fórumon elhangzott, a növényorvosok megoldásokat keresnek az úgynevezett kiskultúrák növényvédelmi gondjaira. Ennek kapcsán Jordán László kifejtette, a Nébih hivatalból indított engedélyezési eljárásokat a Friut Veb-bel és a Növényorvosi Kamarával közösen. A 2-3 éve kezdődött első szabadföldi kísérletek támpontot adhatnak annak eldöntésére, hogy a kérdéses kultúrákban kiterjeszthetőek-e a meglévő növényvédelmi engedélyek, illetve mely készítmények állíthatóak előtérbe. A kísérletek pénzügyi hátterét a felügyeleti díjból teremtették elő. A kiskultúrás hagyma- és a tormatermesztők már a kiterjesztett növényvédelmi engedélyek birtokában védekezhetnek a kórokozók és a kártevők ellen, továbbá befejeződött a dióültetvények kétéves vizsgálata, hamarosan értékelik az adatokat. Jordán László megerősítette, a kísérleteket jövőre folytatják, amelybe újabb kiskultúrákat is bevonnak. |
Az egészséges élelmiszert az asztalra jelmondat jegyében elhangzott előadások képet adtak az inváziós hazai és külhonos növényekről, a FAO növényvédelemmel kapcsolatos tevékenységéről (többek között magyar szakértők szerepéről a filoxéra felszámolásában, az integrált növényvédelem népszerűsítésében és bevezetésében több országban), a dísznövények károsítóiról, továbbá a szelídgesztenye gubacsdarázs elleni biológiai védekezésről.
Az új kártevők, kórokozók, özönnövények megjelenése témacsoportban Szabó Roland, a Sumi-Agro Hungary Kft. gyombiológusa ismertette legújabb tapasztalatait. Az invazív gyomnövények egyike a szeder, amelynek fajai jellemzően a felújított erdőkben terjednek. A siska nádtippan képes erőteljes fejlődésével elnyomni a fiatal csemetéket és ezért nélkülözhetetlen ilyen esetekben a kémiai beavatkozás, de ennek célja nem a teljes mentesítés, csak az, hogy a fiatal erdő elegendő fényhez jusson. Szántóföldeken, főként a mély fekvésű területeken, így a dunántúli országrészen sok gondot okoz az évelő menta kordában tartása. Elképesztően ellenálló növények a peszérce fajok is, illetve nagy kihívást támaszt a szerbtövis elleni fellépés a nemzeti parkokban, ahol eső esetén képtelenség a vízzel borított területre rámenni, ha pedig felszárad, beszakad a gyomnövény gyökere a kőkeménnyé vált talajba, ezért nem marad más, mint a lehető legszelektívebb gyomirtás kivitelezése. Főként a kertészetekben kihívás egy másik szívós gyomnövény, a madársóska elleni védekezés. Terjed az évelő közönséges aranyvessző, s egyre nehezebb megbirkózni az ázsiai gyapjúfűvel, a napjainkban a világ egyik jelentős gazdasági kárt okozó, terjedőben lévő özönnövénye ellen. Szabó Roland jelezte, van esély a gyomnövény grabancát elkapni. Számos fotóval támasztotta alá a bálványfa életképességét a szántóföldi és erdészeti ágazatokban, ahol ellene kémiai és mechanikai eljárásokkal lehet fellépni. Felhívta a figyelmet egy jogszabályi konfliktusra is, amely az erdőket díszítő saspáfrány és a növényorvosok között húzódik meg, ugyanis az azonos szinten álló jogszabályok esetében sokszor nem lehet az egyik sérülése nélkül eljárni. Erdeinkben a sasharaszt elérheti a másfél méteres magasságot, alatta a kultúrnövény szinte megfullad. Savanyú talajhoz kötődik, fenyő- és lomberdőkben találkozhatunk vele, védett növényeink egyike. Végezetül – valóban csak érdekes szélsőségként – példákat hozott fel a kultúrköréből kiszabadult paradicsom térnyerésére, szinte minden terepen gyökeret ereszt és megél.
Maráczi László egyetemi docens a dísznövényeket mindinkább károsító kórokozókról és kártevőkről számolt be, illetve az ellenük történő védekezésre hívta fel a figyelmet. Gyorsan terjed az ország egyes területein a vadgesztenye aknázó moly, felütötte a fejét a dió kéregrák, lisztharmat károsítja a borsófát, levélbolha a selyemakácot, a védettséget élvező boróka tarka díszbogár rágásával pedig tönkre teszi a tujaféléket. Halálos fekélyt okoz a serridium cardinale gomba a ciprusfélék körében. Többek között megfelelő vízellátással védeni lehet a borókát a borókaszú ellen, de ennél hatékonyabb beavatkozást kell választani például a puszpángot tarrá rágó selyemfényű puszpángmoly ellen.
A Növényorvosi Nap előadói a modern, környezettudatos növényvédelem példáit is ismertették, így az új szemléletű, koherens elemekre épülő almatermesztést, az ökológiai gazdálkodás növényvédelmét, a hajtatásban üzemszerűen alkalmazott biológiai védekezési módszereket, valamint a permetezőgépek időszakos felülvizsgálatát, illetve annak intézményi hátterét.
Bálint Tóth János
A cikk szerzője: Bálint Tóth János
