A kkv-k harmada tervezi legalább egy pályázat benyújtását. Az új ciklusban megnyíló pályázati lehetőségekre várva az elmúlt két évben a vállalkozások 12 százaléka, átlagosan 50-100 millió Ft mértékű beruházást – elsősorban a nagyobb értékű ipari és agrárberuházásokat – halasztott el. Az uniós forrásokkal kapcsolatos tájékozódásban minden eddiginél többen, a vállalkozások 59%-a nyitott a banki segítségre.
A Budapest Bank idén immár másodjára (2015 tavaszán és őszén) vizsgálta1 a magyar kis- és középvállalkozások (kkv) beruházási terveit és részvételi szándékát a Széchenyi 2020 programban, amely a jelenlegi, 2014-2020-as EU-támogatási ciklusban elérhető forrásokat osztja el.
Az új pályázati ciklusról a hazai kis- és közepes vállalkozások közül 10-ből 6-an kifejezetten jól értesültek, a legnagyobb ismertsége (77%) pedig az ipari és mezőgazdasági vállalkozások körében van. A kkv-k jellemzően még mindig a pályázati tanácsadó cégek hírleveleiből tájékozódnak a lehetőségekről (30%), azonban márciushoz képest megemelkedett a pályázatokat összesítő internetes oldalakat látogató, valamint a kormányzat pályázatokkal foglalkozó honlapját is figyelemmel kísérő vállalkozások aránya. Az uniós forrásokkal kapcsolatos tájékozódásban ugyanakkor minden eddiginél többen, a vállalkozások 59%-a nyitott a banki segítségre.
A felmérés arra is rámutat, hogy a pályázók eligazodásának érdekében világos kommunikációra van szükség azzal kapcsolatban, hogy pontosan mire lehet fordítani a forrásokat. Míg a válaszadók 29%-a új gépek és eszközök beszerzésére irányuló pályázatra vár – ilyenek már voltak és lesznek is –, addig 12%-uk ingatlanépítésre és felújításra szolgáló forrás után érdeklődik, 7%-uk pedig használt eszközt vásárolna, pedig ilyen költségek jellemzően nem, vagy csak nagyon szűk körben lesznek elszámolhatóak a 2014-2020-as ciklusban.
Felpörögnek a pályázatok
Az első GINOP pályázatok közel egy éve nyíltak meg, amelyekre a felmérésben résztvevőknek mindössze 4%-a adott be támogatási igénylést. Ez az arány várhatóan jelentősen nőni fog, ami serkentheti majd a beruházásokat is. A kkv-k többsége jellemzően 10 és 75 millió Ft közötti összegre pályáztak.
A Budapest Bank felmérése alapján az új ciklusban minden harmadik kkv kíván élni az uniós források adta lehetőséggel, azonban ágazati bontásban érezhető változás következett be az elmúlt félévben. Míg korábban majdnem minden második mezőgazdasági vállalkozás tervezte a pályázást, félévvel később csupán egyharmaduknál maradt meg ez a szándék. Jól látható, hogy az ipari cégeknél az erős beruházási hajlandóság komoly és egyre erősödő pályázati szándékkal is párosul: tavasz óta 39%-ról 51%-ra nőtt a pályázatot tervező vállalkozások aránya. Ez a növekedés annak is tulajdonítható, hogy számottevő volt az EU pályázatokra várva elhalasztott beruházások száma: a válaszadók 12 százaléka halasztotta el beruházásait az elmúlt két évben a pályázati lehetőségek hiányában, ezen beruházások közel harmada 100-500 millió forint egyedi értékű.
A következő 3 évben a pályázatot tervező hazai kis- és közepes vállalkozások fele jellemzően egy pályázatot szeretne benyújtani, de minden harmadik akár 2-3 pályázaton is indulna. Ezen cégek fele
50 millió Ft alatti összegre pályázna, azonban a 700 millió Ft feletti árbevétellel rendelkezők, valamint az ipari cégek ennél nagyobb, 50-100 millió Ft támogatással számolnak.
Beruházási tervek
A hazai kis- és közepes vállalkozások fele tervez a következő három évben beruházást, ez a hajlandóság az agrárszegmensben és a 200 millió Ft feletti árbevétellel rendelkező cégek körében a legerősebb.
A beruházást tervező cégek 41%-a leginkább 10 millió Ft alatti összegben szeretné fejleszteni vállalkozását, a válaszadók 18%-a azonban ennél nagyobb mértékű, 100 millió Ft feletti beruházást kíván megvalósítani a következő három évben. Ugyancsak pozitív változás, hogy a márciusi kutatási eredményekhez képest átlagosan 10-ből legalább 6 vállalkozás akkor is megvalósítaná tervezett beruházásait, ha nem szerepelne sikeresen a pályázaton (22%-os növekedés).
Egyre többen nyitottak a banki segítségre
A pályázást tervező kkv-k közül háromból kettő kíván külső segítséget igénybe venni a pályázati lehetőségek felkutatásához, ők leginkább pályázati tanácsadóktól és saját könyvelőjüktől kérnek információt. A bankok segítségével kapcsolatban jelentősen nőtt a bizalom az elmúlt félévben. Míg márciusban a bank által javasolt pályázati tanácsadó cég segítségét, tanácsát a pályázati lehetőségek felkutatásához a válaszadók kicsit kevesebb, mint fele venné igénybe, addig szeptemberben már a vállalkozások 59%-a nyitott lenne a banki segítségre.
A kutatásból egyértelműen kiderült, hogy a hazai kis- és közepes vállalkozások – legyen szó akár a pályázati lehetőségekről vagy éppen az új ciklus változásairól – keresik azokat az eszközöket, amelyek segítik őket az információáradatban történő eligazodásban. A pályázatok kapcsán is jól látszik, hogy azok a cégek, amelyek külső segítséggel vágnak neki a pályázásnak, jobb eredményeket érnek el. A Budapest Banknál stratégiai fontosságú a kkv szektor, és az EUBázis2020 néven létrehozott EU iroda is ezen cégek sikeres uniós pályázati szereplését segíti elő. A bank tapasztalatai alapján a megfelelő pályázati források megtalálásán túl legalább olyan fontos azt is időben felismerni, ha egy-egy projektcélt támogatás nélkül kell megvalósítani. A banki szakértők ebben az esetben is rendkívül kedvező feltételekkel bíró hiteltermékekkel állnak a vállalkozások rendelkezésére.
Érdekes tanulsága a felmérésnek, hogy a pályázók a támogatáson felüli forrást jellemzően saját erőből kívánják finanszírozni, és összességében a teljes tervezett beruházási értéknek csak az 5-10%-át kívánják hitelből finanszírozni. Ugyanakkor részben ennek, részben a bővülő üzletmenetnek köszönhetően a pályázat sikeres megvalósítását követően a cégek kétharmada további finanszírozási igénnyel lép fel. „A banki szakértők nemcsak EU pályázati projekt előkészítésében játszanak fontos szerepet, hanem a későbbiekben, a beruházásból fakadó finanszírozási megoldások optimális kialakításában is segítséget nyújtanak. Mivel a mostani ciklusban a jelentős forrás egyre több specifikus kritériummal párosul, minden cég és minden projekt egyedi jellemzői alapján alakítható ki a végső finanszírozási mix” – mondta Váczi Dávid, a Budapest Bank EU-szakértője, termékértékesítés támogatási vezetője.
[1] A kutatást a Budapest Bank megbízásából a GfK Hungária készítette 2015 februárjában és márciusában, valamint 2015 szeptemberében és októberében. Az adatfelvétel mindkét alkalommal 500 fős mintán készült mikro-, kis- és közepes vállalatok (200 és 10 000 millió Ft közötti éves árbevétel) körében.
