A mezőgazdaság 2015. évi eredményei részletesen
A KSH Mezőgazdasági Számlarendszerének 2015. évi első előzetes tájékoztatása szerint a mezőgazdaság kibocsátása az időjárási problémák, és a nemzetközi piaci zavarok ellenére 2015-ben az előző évi rekordszinten maradt. A kibocsátás folyó alapáron (mely az értékesítési ár, mennyiség és az elérhető támogatások eredménye) számított 2457,3 milliárd forintos értéke 0,4 százalékkal haladta meg az előző évi értéket. A növénytermesztés kibocsátásának csökkenését ellensúlyozta az állattenyésztés bővülő teljesítménye. A növényi termékek kibocsátásának értéke 2015-ben 1429,2 milliárd forint volt, 1,7 százalékkal kevesebb, mint 2014-ben. Ezzel szemben az állattenyésztés (élő állatok és állati termékek) 856,3 milliárd forintos kibocsátása 3,6 százalékkal magasabb, mint egy éve.
Az eredményeként emelkedett az állattenyésztés részesedése a mezőgazdasági kibocsátáson belül. A növényi termékek 2015-ben a folyó alapáron számolt teljes mezőgazdasági kibocsátás 58,2 százalékát (-1,2 százalékpont), az állattenyésztés 34,8 százalékát (+1,0 százalékpont) adta, míg a mezőgazdasági szolgáltatások és a nem elkülöníthető nem mezőgazdasági másodlagos tevékenységek részesedése 7,0 százalék volt (+0,2 százalékpont).
Növénytermesztés
A növényi termékek kibocsátása mérséklődésének hátterében elsősorban a kukorica, a napraforgó, a repce, és a gyümölcsök termelésének a rendkívül magas bázishoz viszonyított csökkenése áll. A 2014-es év a mezőgazdaság szempontjából nagyon kedvező volt, rekordtermést takarítottak be a gazdák kukoricából, napraforgóból, repcéből és meggyből is. Emellett almából 22 éve nem szüreteltek annyit, mint 2014-ben. Ugyanakkor 2015-ben a tavaszi fagyok, a jégeső, a belvíz, és mindenekelőtt az aszályos időjárás kedvezőtlenül érintett több növénykultúrát. Emiatt a kukorica termése harmadával, a repcéé, az almáé és a meggyé mintegy negyedével csökkent. A fenti kedvezőtlen hatást nem tudta ellensúlyozni a kalászos gabonák, a friss zöldségek és a szőlő növekvő kibocsátása.
A nyári aratás kedvező eredménnyel zárult. Ezért a kalászos gabonák termésmennyiségei 2015-ben elérték a 2014-es igen kedvező eredményeket, az elmúlt öt év átlagteljesítményét pedig mintegy ötödével meghaladták. Az őszi búza termésmennyisége (5,284 millió tonna) enyhén növekedett 2014-hez viszonyítva (+0,4 százalék), az elmúlt öt év átlagát pedig 19,1 százalékkal múlta felül. Az őszi árpa 1,43 millió tonnás termésmennyisége 12 százalékkal múlta felül a megelőző év és több mint harmadával (+35,6 százalék) a 2010–2014. közötti évek eredményeit. Emellett jelentős mértékben nőtt a tritikálé és a rozs betakarított termése is, míg zabból kevesebb került tavaly a magtárakba.
Rendkívül kedvezőek voltak a hozamok, amelyek a rozs kivételével meghaladták az előző évit. Külön említést érdemel a búza hozama, amely 2015-ben 5,1 tonna/hektár volt, 1991 óta nem volt ilyen magas, az előző évit 8,7, a 2010–2014. közötti évek hozamát pedig 21,8 százalékkal múlta felül. A búza minősége is jól alakult. Ismét háromnegyed részben étkezési minőséget takarítottak be a termelők. A fentiek alapján elmondható, hogy az ország ellátása megfelelően biztosított a 2015/2016-os szezonban és jelentős exportárualap is rendelkezésre áll. Az árpa hozama 4,8 tonna/hektár volt, amely 9,0 százalékkal meghaladta az előző évit, míg az előző öt év hozamánál 25,2 százalékkal kedvezőbb. A takarmányárpa minősége is rendkívül kedvező. A repce esetében csökkent a betakarított terület (-5 százalék), és a hozam is (-18 százalék), ennek következtében 517 ezer tonna repcemagot takarítottak be a gazdák, amely 22 százalékkal elmaradt az előző évi rekordterméstől, de megközelíti a 2010–2014. közötti időszak mennyiségét (-2 százalék).
Az aszályos nyári időjárás kedvezőtlenül érintette az őszi betakarítású növényeket. Az Országos Meteorológiai Szolgálat tájékoztatása szerint az 2015. évi nyár volt 1901 óta a harmadik legmelegebb, öt hőhullámmal is terhelt időszak volt. Mindez elsősorban a kukorica és a napraforgó, valamint az őszi gyümölcsök számára volt káros. Ennek következtében jelentős a kukorica terméskiesése. Az előző évinél 3,4 százalékkal kisebb területről 29,7 százalékkal kevesebb, 6,5 millió tonna terményt takarítottak be a gazdák. A 2010–2014. évek átlagához viszonyítva 8,6 százalékos a kukorica termésmennyiségének a csökkenése. A napraforgót kevésbé viselte meg a forró és csapadékszegény időjárás, a termésmennyiség 1,543 millió tonna volt, amely megközelíti a 2014. évi rekordtermést (-3,4 százalék) és 14,4 százalékkal meghaladta az előző öt év értékét. Az állattartók számára pozitív, hogy a gabonafélék ára, elsősorban a bőséges nemzetközi készletek, és a főbb termelő régiók 2015. évi kedvező termésének köszönhetően egész évben mérsékelten alakult. A búza ára 2015. január–novemberben az előző évi szinten mozgott (+0,6 százalék), novemberben 47,7 ezer forintot kaptak a gazdák egy tonna terményért. A kukorica ára a 2014. évi rekordtermésnek köszönhetően 2015 nagy részében alacsony volt, de az év végi áremelkedésnek köszönhetően összességében 3,0 százalékkal felülmúlta az előző év azonos időszakának szintjét. A kukorica tonnájáért 2015. novemberben 44,7 ezer forintot fizettek a kereskedők. Az árpa termelői ára az év első tizenegy hónapjában összességében 3,2 százalékkal csökkent, novemberben 43,5 ezer forint/tonna volt. Az előzőekkel szemben a napraforgó ára jelentősen nőtt, 2015. január–novemberben 16,8 százalékkal haladta meg 2014 azonos időszakának szintjét.
Állattenyésztés
Az állattenyésztés 2015-ben vegyes éven van túl, mivel folytatódott a termelés és az állatállomány növekedése, idén is alacsonyak voltak a takarmányárak, ugyanakkor a tej- a sertés- és a baromfiszektorban jelentős árcsökkenéssel szembesültek a termelők.
Az állattenyésztés kibocsátásának volumennövekedése és a termeléshez kapcsolódó támogatások összességében ellensúlyozták az árak csökkenését, ennek eredményeként a folyó áron számolt kibocsátás 3,6 százalékkal nőtt. Az állattenyésztési ágazatok többségében bővült a kibocsátás volumene, többek között növekedés volt megfigyelhető a sertés-, a baromfi-, a szarvasmarha- és a tejágazatok termelésében. A tojástermelés nagysága nem változott, a juh- és kecskeágazat kibocsátása változatlan áron mérsékelten elmaradt az egy évvel ezelőttitől.
Emellett a KSH 2015. június 1-re vonatkozó állatállomány adatai szerint tovább folytatódott a szarvasmarha-, a sertés- és a tyúkállomány gyarapodása, míg enyhén mérséklődött a juhok száma:
A szarvasmarhák számának 2011-ben kezdődött növekedése 2015-ben is folytatódott, júniusban 818 ezer volt. Az állomány egy év alatt 29,7 ezerrel gyarapodott. A szarvasmarha állomány utoljára 1999-ben volt magasabb a mostaninál (857 ezer).
Pozitív tény, hogy a sertésállomány 2013 decembere óta növekszik, és már tartósan 3 millió feletti a létszámuk. Összesen 3 millió 124 ezer sertést tartottak 2015. júniusban, amely az egy évvel ezelőttit 64 ezerrel meghaladta.
A tyúkállomány tovább növekedett, a tyúkok 37,8 milliós száma egy év alatt 2,3 millióval bővült. Ezen belül a tojótyúk állomány 2015. júniusban 11,4 millió volt, éves összehasonlításban 1,1 millióval gyarapodott.
A fentiekkel szemben a juhállomány éves alapon mérséklődött. 2015. júniusban 1 millió 201 ezer juhot tartottak Magyarországon, egy év alatt 45,2 ezerrel csökkent.
A tej termelői ára 2015-ben jelentősen csökkent, július-augusztusban érte el a mélypontot 76 Ft/liter árszinttel, amely novemberig 81 Ft/literre emelkedett. Összességében 2015. első tizenegy hónapjában 22,6 százalékkal maradt el a tej termelői ára az előző év azonos időszakának szintjétől. Ennek hátterében elsősorban a nemzetközi folyamatok állnak: az orosz embargó, a kínai kereslet csökkenése, az uniós tejkvóta kivezetése és a főbb termelők (EU mellett USA, Új-Zéland) kibocsátásának növekedése.
A sertések esetében szintén alacsony árak jellemezték a 2015. évet. Ennek legfőbb oka az orosz embargó közvetett hatása. Az EU-szerte megfigyelhető árcsökkenés megfékezésére az Európai Bizottság 2015. március 9-ével megnyitotta a sertéshús magántárolási támogatást. Ennek hatására már a bejelentéskor, februárban, stabilizálódtak az árak mind az EU-ban, mind hazánkban.
A hazai termelői árak a januári 338 Ft/kg-os, illetve a márciusi 345 Ft/kg-os szintről szeptemberre 369 Ft/kg-ra nőttek. Októbertől azonban ismét jelentős csökkenés következett és – az elérhető utolsó hivatalos statisztikai adatok alapján – novemberben 329 forintot kaptak a termelők a sertés kilógrammjáért. Ennek oka az, hogy a márciusban meghirdetett európai uniós magántárolási támogatás segítségével időlegesen kivont sertéshús jellemzően szeptember-októberben került vissza a közösség piacára, ami a keresletet továbbra is meghaladó kínálattal együtt erős nyomást gyakorolt az árakra. Az év első tizenegy hónapjában 10,5 százalékkal csökkentek a felvásárlási árak az előző év azonos időszakához viszonyítva.
A vágómarha ára erősen ingadozott 2015. január–novemberben, de összességében megközelítette a 2014. év azonos időszakának szintjét (-1,3 százalék). A vágójuh ára szintén az előző évi közelében mozgott (-2,2 százalék).
A vágócsirke termelői ára viszonylag stabil volt 2015. január–novemberben, jellemzően a 260–266 Ft/kg-os sávban mozgott, összességében 4,2 százalékkal csökkent. A tyúktojás termelői ára a 2015-ös év első tizenegy hónapjában 16 és 18 Ft/darab között ingadozott, de 2,3 százalékkal meghaladta az előző év azonos időszakának szintjét.
Költségek és jövedelmi mutatók
A folyó termelő felhasználás (a termelés során felhasznált inputok) költsége és ennek eredményeként a bruttó hozzáadott érték 2015-ben lényegében nem változott. A folyó termelő felhasználás 1470,2 milliárd forintos értéke 0,8 százalékkal haladta meg az egy évvel ezelőttit. A kibocsátás és a folyó termelő felhasználás különbségeként előálló mutató, a bruttó hozzáadott érték 2015-ben 987,1 milliárd forint volt, vagyis az előző évi magas szinten alakult (-0,1 százalék). A bruttó hozzáadott érték volumene (előző évi áron számolt értéke) ugyanakkor 8,0 százalékkal csökkent.
A mezőgazdasági termelés jövedelmezősége 2015-ben éves alapon csökkent, de többéves távlatban kedvező a kép. A termelési tényezők jövedelmének 1165,6 milliárd forintos értéke 2,7 százalékkal kisebb, mint egy éve. A nettó vállalkozói jövedelem 2015-ben 728,4 milliárd forint volt (-5,9 százalék). Ez utóbbi alakulását a munkavállalói jövedelmek 5,1 százalékos emelkedése is befolyásolta.
A mezőgazdaság munkaerő-felhasználása jelentős mértékben emelkedett, ami főként a nem fizetett (családi) munkaerő-felhasználásnak köszönhető. A mezőgazdaság 2015-ben az előzetes adatok szerint 474,3 ezer éves munkaerő egységet (ÉME) használt fel, 2,5 százalékkal többet, mint egy évvel ezelőtt.
Ez azt jelenti, hogy a mezőgazdasági tevékenység végzése 2015-ben annyi időt kötött le a nem fizetett és az időszakos munkavégzést is figyelembe véve, mintha 474,3 ezren egész évben teljes munkaidőben dolgoztak volna.
Agrár-külkereskedelem
Az agrárexport 2015. január–októberben is kedvező eredményeket ért el, ugyanakkor ennél nagyobb mértékben nőtt az import, így csökkent az egyenleg. Ennek ellenére az export és az egyenleg többéves összehasonlításban magas szintet ért el.
A KSH közlése szerint 2015. január–októberben az agrárexport 6467 millió eurót (+1,2 százalék), az import 4022 millió eurót (+4,3 százalék), az egyenleg 2445 millió eurót (-3,4 százalék) tett ki. Többéves összehasonlításban, 2010. és 2015. január–októbere között az export 38,4 százalékkal, az import 34,0 százalékkal, az egyenleg 46,3 százalékkal növekedett.
Az export 2015. január–októberi 79,6 millió eurós növekedése leginkább a gabona, az élelmiszeripari melléktermékek, feldolgozott takarmányok, különböző ehető készítmények (mártások, levesek, fagylaltok, ételízesítők, élelmiszer adalékanyagok), az italok, szesz, ecet, a húskészítmények és a malomipari termékek növekvő forgalmának köszönhető. Ezzel szemben a leginkább zöldség-, gyümölcskészítmények, a kávé, tea fűszerek, a húsok, a cukrászati termékek, és a cukor kivitele csökkent. Az exportra kedvezően hatottak a 2014. évi gabona és olajosnövény terméseredmények, és a gyenge forint, míg az orosz embargó, és a csökkenő tej- és sertéshúsárak visszafogták azt.
Az agrárimport 166,4 millió eurós növekedéséhez legnagyobb mértékben árucsoportok, a friss gyümölcsök, élelmiszeripari melléktermékek, feldolgozott takarmányok, a dohány, a gabonafélék, friss zöldségek és a különböző ehető készítmények járultak hozzá. Ugyanakkor nagymértékben csökkent a cukor, a hús és a tej, tejtermék behozatala.
Európai uniós összehasonlításban az unió átlagához képest 2014. és 2015. között hazánkban a mezőgazdasági kibocsátása folyó áron 0,4 százalékkal nőtt, míg az EU-ban 2,5 százalékkal csökkent. A termelési tényezők jövedelme uniós szinten 2015-ben 5,3 százalékkal csökkent, nálunk csak 2,8 százalék ennek a mértéke. Hasonlóan jobb a helyzet a nettó vállalkozói jövedelem esetében, hiszen 2015-ben a 28 ország átlagában 9,8 százalékkal elmaradt ez előző évitől, míg idehaza csak 5,9 százalék volt a csökkenés. Jó értéket tudtunk felmutatni a mezőgazdaság munkaerő-felhasználása növekedésben is, mert idehaza 2,5 százalékkal nőtt, az EU átlagában 1,8 százalékkal csökkent.
A mezőgazdaság teljesítménye 2010. és 2015. között
A mezőgazdaság 2015-ben többéves összehasonlításban kedvező évet zár, 2010. és 2015. között a mezőgazdaság kibocsátása folyó áron 45,7 százalékkal emelkedett. Ezen belül a növénytermesztés kibocsátásának értéke 49,3, az állattenyésztésé 42,7 százalékkal növekedett.
Ugyanezen időszak alatt uniós összehasonlításban a mezőgazdaság kibocsátása az EU 28 tagállamában folyó áron csak 11,1 százalékkal nőtt a hazai 45,7 százalék helyett. Hasonlóan alakult a bruttó hozzáadott érték is: folyó áron az uniós átlag 7,2 százalékkal nőtt, a magyar 81 százalékkal. 2010. és 2015. között a termelési tényezők jövedelme közösségi szinten csak 4,3 százalék emelkedést mutatott, míg az itthoni növekmény 81 százalék volt. Ezen idő alatt a nettó vállalkozói jövedelem Magyarországon 107,1 százalékkal nőtt, míg az Unió szintjén csak 1,5 százalékkal nőtt. Az öt éves átlagértékeket vizsgálva megállapítható az is, hogy a mezőgazdaságban dolgozók jövedelemhelyzetének változását mérő mutató – az egy teljes munkaidős (fizetett és nem fizetett) dolgozóra számított mezőgazdasági tevékenységből származó reáljövedelem – idehaza 11,6 százalékkal nőtt, míg az Unió egészét illetően 5,7 százalékkal csökkent.
-an-
A cikk szerzője: Agro Napló
