Dr. Jakab Gábor ügyvezető (képen) köszöntőjében azt emelte ki, hogy a rendezvény programjának összeállításakor a baromfitartás mindennapi gyakorlatához kívántak új információkat átadni. „A cél, hogy a mai kedvezőtlen közgazdasági viszonyok közt termelő állattartóknak gazdaságos eljárásokat, módszereket mutassanak be”. Gerhard Galsterer, a Biomin GmbH régióigazgatója nyitotta meg a fórumot, kiemelve az egészség megőrzésének fontosságát, a kívánt termelési mutatók elérése érdekében.
A takarmányba kevert veszélyek címmel tartott előadást, Prof. Dr. Mézes Miklós. A bakteriális eredetű toxinok megjelenése a baromfitakarmányokban elsősorban higiéniai kérdés, de ipari takarmány gyártás során teljesen kizárni ezt a veszélyt nem lehet. Az aminosavak – baromfi esetében a metionin – túladagolása is okozhat mérgezést, máj- és idegrendszer károsodást, szakszerűtlen receptúra összeállításakor. A baromfitakarmányokban a zsírok, olajok avasodása is egészségügyi kockázatot hordoz, az antioxidánsok adagolására oda kell figyelni. Az EU-ban a szintetikus antioxidánsok felhasználását próbálják fékezni, és a felhasználást a természetes készítmények fele tolni. A dioxin a vizekbe kerülve – a nagyon alacsony vízoldhatóságuk miatt – hosszú évekig (25–30 év) stabilak maradnak. Embrió és májkárosodást okoznak az élő szervezetekben. Természetes eredetű károsító anyagok a glükozinolátok (mustárolaj glükozidok), a repcékben és a káposztafélékben fordulnak elő, és gátolják a pajzsmirigy működését. Vigyázni kell a lenmag darákkal is, mert ciánglükozidot (linamarin) tartalmaz, amit hőkezeléssel csökkenteni lehet. Baromfitakarmányokban max. 10 mg/kg lehet, bekeverési százalékuk extrahált lenmagdara esetén max. 5%, lenmag pogácsánál max. 3% lehet. A gyommagvak közül a csattanó maszlagban előforduló tropán alkaloidok (atropin, szkopolamin) előfordulásának az esélye egyre nagyobb. Előfordulhat a szója-, lenmag-, köles- és ciroktartalmú termékekben. Baromfitápokban 3% mennyiségig nem okoz tüneteket.
A mikotoxinok esetében megkülönböztetünk heveny és elhúzódó hatást. A heveny forma ritkábban következik be, általában a takarmányváltásokhoz köthető elhullásokban, drasztikus tojástermelés csökkenésben, keltethetőség romlásban, vese-, máj elfajulásban, bélgyulladásban jelentkeznek a tünetek. Az elhúzódó formát a termelők nem mindig veszik észre időben. A késői felismerés azonban már súlyos következményekkel jár. A következő tünetek esetén érdemes toxin jelenlétre gondolni: szétnövés, takarmányértékesülés-romlás, tojástermelés-csökkenés, súlygyarapodás-elmaradás, általános ellenálló képesség csökkenése, nő a fakultatív patogén kórokozók kártétele. A trichotecén vázas toxinok között a DON és T2 toxinok kártétele a leggyakoribb a baromfitartásban. A toxinok jelenlétére utal a gyenge tollasodás, a csőrelváltozások, a takarmányfelvétel csökkenése és a takarmányértékesítés romlása, a vágott áru minősége romlik (bevérzések testszerte stb.), immunrendszer-károsodás. A megengedett határérték keveréktakarmányokban a DON toxinból 5 mg/kg, T2 és HT2 toxinokból, 0,25 mg/kg (ez túl magas érték). Az ösztrogén hatású zearalenon baromfiaknál nem okoz jelentős károkat, tolerálható szintje 30–45 mg/kg. A fumanisin B1+B2, a tolerálható értéke 5–8 mg/kg, míg az EU megengedett értéke 20 mg/kg. Az ochratoxin nagyon súlyos vesekárosodásokat okoz, a korpák etetésekor kell a jelenlétével számolni, határértéke 0,1 mg/kg a keveréktakarmányokban. Az aflatoxinra főleg a kacsák nagyon érzékenyek tolerálható érték 3 µg/kg szint a számukra, a kötelező határérték növendék baromfiak részére, 5 µg/kg, egyéb baromfi részére szánt keveréktakarmányokban 20 µg/kg. A vadon élő fácán az evolúció során már „találkozhatott” az aflatoxinos takarmánnyal, így ez a faj 200 µg/kg értéket is tolerál. A gyakorlatban a madarak lábának pigmentáltsága jelentősen csökken (fehér lesz a sárga helyett), a tojásban bevérzések jelentkeznek. Kevés szó esik az alommal terjesztett makrociklusos trichotecénvázas mikotoxinokról. A penészgombákkal fertőzött alomszalmában satratoxin és a rendkívül toxikus verrucin okozhat súlyos gazdasági károkat. Baromfi alá csak jó minőségű búzaszalmát használjunk almozásra.
Dr. Jakab Gábor kiegészítésként fűzte hozzá az előadáshoz, hogy a BIOMIN ma már 380-nál több toxin kimutatását, mérését tudja elvégezni egyetlen futtatásból egy forradalmian új multimikotoxin vizsgálat keretében.
Luca Vandi technikai és marketingigazgató a takarmányokban használt nyersanyagok beltartalmának változatosságáról beszélt. A takarmányokban már az optimalizálásnál jelentős különbségeket hozunk létre, ha rendszeresen nem ellenőrizzük az adott szállítmányok beltartalmi paramétereit. A fitogén takarmánykiegészítők használatával növelhető a fehérjék emészthetősége és csökkenthetőek a bélben a gyulladásos folyamatok, amivel a felszívódó tápanyagok mennyisége fog nőni.
Dr. Horváth-Papp Imre a Pannon Poultry Service képviseletében a Szalmonella fajok és az E. Coli okozta megbetegedések kóroktanáról, tüneteikről és az ellenük való védekezés lehetőségeiről tartott előadást. Dr. Jerzsele Ákos az Állatorvos Tudományi Egyetem adjunktusa az antibiotikum rezisztencia kialakulásáról, valamint állattenyésztési és humán veszélyeiről tájékoztatta a hallgatóságot. Dr. Ózsvári László (SZIE ÁOTK) egyetemi tanár előadásában bemutatta a világ baromfi termék előállítását, piaci és ökonómiai megközelítésben. Az állategészségügy nagyban hozzájárulhat a gazdaságos termeléshez az állományszintű betegségek visszaszorításával. Dr. Fernando Lima, a BIOMIN baromfi specialistája a telepi higiénia, járványvédelem és menedzsment területén tapasztalható hiányosságokra hívta fel a figyelmet előadásában. Kádas-Tóth Emese a BIOMIN HU sales menedzsere gyakorlati megoldásokat kínált az elhangzott problémákra. A BIOMIN termékeinek, technológiáinak felhasználásával megelőzhetőek azok a gazdasági károk, amelyek a takarmányozáson és az állategészségügyi problémákon keresztül fenyegetik a baromfi termékeket előállító gazdákat.
-an-
A cikk szerzője: Agro Napló
