2013 óta alapvetően kedvező volt a külső környezet, az USA évi 2,5–3%-kal bővült. Európában ugyan kisebb volt a növekedés, de fokozatosan gyorsult évi 0,5%-ról 1,5–2%-ra. Mindez az alacsony inflációval párosulva fokozatosan növelte a kockázatvállalási hajlandóságot a világban, 2015-re új történelmi csúcsra kerültek a vezető részvényindexek, ami kedvező környezetet biztosított a magyar gazdaságoknak is. Ez a kedvező helyzet azonban változóban van és a romlást elsősorban a korábbi növekedési motorok, a nagy feltörekvő országok, közülük is elsősorban Kína okozza.
A 2016-os év rosszul indult a tőzsdéken: erőteljes eladói nyomás alakult ki. A páneurópai STOXX 600 index a 2015. évi maximumhoz képest 21%-ot csökkent eddig idén, míg az amerikai S&P 500 index 10%-kal marad el a tavalyi évi csúcstól. Az erőteljes kockázatkerülő magatartás mögött elsősorban Kínával kapcsolatos aggodalmak (lassul a gazdaság, milyen hatásokkal járhat egy jelentős kínai recesszió) és a nyersanyagárak (főként az olaj) esése áll. Az árupiacok zuhanása (az élelmiszerek kivételével) és az export iránti kereslet visszaesése nehéz helyzetbe hozta a nyersanyagtermelő országokat (gondoljunk csak Venezuelára). A nyersanyagexportőr országok mellett azonban komoly bajban vannak az alapanyag termelő cégek és az azokat hitelező pénzintézetek is (főként európai bankok). Ezt mutatja, hogy év eleje óta az európai bankokat tömörítő index (STOXX 600 bank alindexe) közel 20%-ot esett. Mindemellett újra lassul a globális kereskedelem, a világgazdaság és az európai hitelezés is. Ráadásul az újabb olajár-esés miatt az infláció is tovább maradhat zérus körüli szinten, mint ahogy korábban gondolták az elemzők.
A fenti tényezőknek köszönhetően a világ nagy jegybankjai felülvizsgálhatják a monetáris politikájukat. Úgy tűnik, hogy az elmúlt időszak negatív fejleményei megállásra ösztönözhetik az amerikai jegybankárokat. A decemberben épphogy elindult amerikai kamatemelési ciklus megállhat, a jegybank által prognosztizált négy kamatemelésből egy vagy egy sem lesz rövid távon. Európában kissé nehezebb dolguk van a jegybankároknak. Ugyanis az európai bankrendszer recseg-ropog, a növekedés akadozik és az infláció nagyon alacsony. Az EKB számára aligha van más út, mint a további monetáris lazítás a magasabb infláció elérése érdekében. A legvalószínűbb forgatókönyv az, hogy az EKB csökkenti (mélyen negatív zónába vágja) a betéti kamatokat, amely mellett növeli a pénzpumpa mennyiségét (a jelenlegi 60 milliárd euróról 80 milliárdra növeli havi eszközvásárlási programját).
Mit jelent mindez Magyarországra nézve? Az olajár esése miatt az idei átlagos infláció a várt 1,5–2% helyett csak 0,5% lehet. Ez, illetve az EKB várható további kamatcsökkentése miatt könnyen sor kerülhet a jegybank részéről további, az árfolyam gyengítését célzó intézkedésekre, sőt egy újabb kamatcsökkentési sorozatot sem lehet kizárni.
És milyen hatással lenne Magyarországra, ha Kínában egy rossz forgatókönyv valósulna meg és élesen lassulna az ottani gazdaság? Úgy véljük a hatások ezúttal mérsékeltek lennének. Egyrészt a magyar és a kínai gazdaság között kicsi a közvetlen kapcsolat. A közvetett, globális lassulásból fakadó kihívásokkal pedig egy, a 2008-asnál sokkal ellenállóbb magyar gazdaság néz szembe. A devizahitelek aránya 60%-ról 24%-ra esett, így ma az árfolyam leértékelődése már nem recessziós hatású, hanem pont ellenkezőleg, támogatja a növekedést és csökkentené a munkanélküliség növekedését. Így nem kellene kamatemeléssel védeni az árfolyamot, hanem pont ellenkezőleg, csökkentéssel gyengíthető. Ezen túl ma mind a költségvetésnek, mind az MNB-nek is bőven van tartaléka a külső sokkok tompítására, szemben a 2008-as helyzettel. Ezért ha Kínában az a kisebb valószínűségű forgatókönyv valósulna meg, hogy tényleg rosszra fordulnak a dolgok, akkor kamatcsökkentéssel, az árfolyam gyengítésével és átmeneti költségvetési támogatással – adócsökkentéssel vagy kiadás-növeléssel – igencsak mérsékelni lehetne a magyar gazdaság nehézségeit.
Balogh Piroska
OTP Elemzési Központ
A cikk szerzője: Balogh Piroska
