Magyarországon a szuperkorai hibridekre a figyelmet már a 2010-es csapadékos év felkeltette. Az ország keleti, középső részén a mélyebb fekvésű, belvizes táblákon még június elején is bizonytalan volt a vetés időpontja. Az volt az elvárás, hogy a szuperkoraiak a másodvetések fajtaválasztékát gazdagítsák.

A 2013-as év tovább erősítette az új éréscsoport iránti igényt. A július végi, augusztus eleji hőhullám a szuperkorai kukoricákban messze nem okozott olyan kártételt, mint a hosszabb tenyészidejű hibridekben. Ma már a termelők megértik, hogy a hibridek kiválasztásánál a tenyészidőre is érdemes odafigyelni. A helyes arány kialakítása növeli a biztonságot az időjárási anomáliákkal terhelt évben.

Szuperkorai és igen korai hibridjeinkkel április 14-től május 19-ig hat alkalommal állítottunk be vetésidő kísérleteket. Korábbi vetésnél ezek a hibridek már augusztus végén betakaríthatók, míg rövid tenyészidejük miatt megcsúszott vetés esetén is biztonsággal beérnek és alacsony szemnedvességgel takaríthatók be. A terméseredményeket az április 21-ei vetésben mért terméshez viszonyítottuk, melyet így 100%-nak vettünk. A szuperkorai és igen korai hibridjeink plasztikusságát és alkalmazkodóképességét jól jellemzi, hogy az április 14. és május 5. közötti első négy vetésidőben termésük csak igen kismértékben maradt el a 100%-tól, vagy akár meg is haladta azt. A május 12-ei és május 19-ei vetésű kísérletekben a hibridek virágzása már július elejére tolódott, amikor két hőhullám is elérte az országot, és közrejátszott az alacsonyabb termés realizálásában.

1. táblázat. Szemtermés az április 21-ei vetés %-ában, 2015.

A siló felhasználás módjai átalakulnak, egyre többen gondolkoznak a FAO 400-500-as hibridek mellett korábbi silókban is, amelyek akár másodvetésben is használhatóak, a kalászosok utáni területet kihasználva és ezzel megteremtve a friss takarmánybázist. Erre ad kiváló választ a szegedi kínálat két szuperkorai hibridje a GKT 211, valamint a legújabb elismerésű GKT 3213.

A GKT3213 éréscsoportja sztenderdjeit 25%-kal meghaladó teljesítménnyel került elismerésre. Korán vetve virágzása elkerüli az aszályos időszakot, így termése stabilan magas és korán aratható.

A szuperkorai hibridek a korán lekerülő borsó és árpa után június közepén vetve még szemesként betakaríthatóak. A július első napjaiban vetett FAO 100-as hibridek elsősorban silóként hasznosíthatók. Júliusi vetés esetén biztonságosan silózhatók még az őszi fagyok előtt, és kiemelkedő terméssel segíthetik az állattartó gazdaságok takarmánybázisát. A magas csőaránynak köszönhetően kiváló silóminőség érhető el.

2. táblázat. FAO 100-as hibridek másodvetésben, 2014-2015.

A másodvetésnél azonban fel kell hívnunk a figyelmet, hogy csak olyan területekre ajánlható biztonsággal, ahol a június végi és július eleji száraz körülmények között kelesztő, illetve a későbbiek során a fejlődést serkentő öntözéssel lehet segíteni az intenzív növekedést.

3. táblázat. FAO 100-as hibridek másodvetésű silóként, 2014-2015.

A tőszámkísérletek adatait elemezve elmondhatjuk, hogy nincs igazán új a nap alatt, a vízellátottság határozza meg, hogy kevesebb vagy nagyobb tőszámmal vessünk. A kísérletek helyszínén 2014-es szezonban az áprilistól augusztusig tartó időszakban 426 mm csapadék hullott, míg 2015-ben 205 mm. Ez a termésszinteken is meglátszott. A FAO 100-as és FAO 200-as hibridek mindkét évben magasabb termést hoztak nagyobb tőszámon, azaz jól reagáltak a sűrítésre. A kiváló vízhasznosítást jól jellemzi, hogy a 2015-ös hőhullámokkal és csapadékhiánnyal járó nyár ellenére sem esett vissza a termőképesség nagyobb tőszámon.

 4. táblázat. Szemtermés mennyisége a 70 000 tő/ha-on mért termés százalékában FAO csoportonként, 2014-2015.

FAO 100-as és FAO 200-as hibridjeinkről még többet tudhat meg honlapunk vetőmag menüjében.