A kajszibarack esetében, ha öntözésről beszélünk, több szempontot is figyelembe kell vennünk, és a képen látható jegesedés akár elérhető cél is lehet. A fagyvédő öntözés sokak számára furcsán hangozhat, de alapvetően a fizikában kell keresni a megoldás kulcsát. A fagyás hőleadással jár, míg az olvadás hőt von el. Rendkívül fontos, hogy az olvadásról se feledkezzünk meg, mert egy jól végrehajtott védekezés utolsó fázisában is kárt okozhatunk.

A fagyvédő öntözés lényege, hogy a korona felett elhelyezett mikroszórófejekkel folyamatos vízutánpótlást biztosítunk, melynek köszönhetően a növényen jégréteg  alakul ki. Ennek a védőrétegnek köszönhetően akár -3–5°C-ig is megvédhetjük a virágot vagy a rügypattanáson túlesett növényeket. Ha elmúlt a fagyveszély, azaz a hőmérséklet pozitívba fordult, akkor sem szabad abbahagyni a szórófejek üzemeltetését, míg a lombban mért értéke el nem éri az 5–6°C.

A kajszibarack vízpótló öntözése sokban nem tér el a többi ültetvényben használt csepegtető öntözéstől, de a fagyvédelmi kiegészítés mindenképpen átgondolandó. A kajszibarack alapvetően nem vízigényes növény, de az intenzív termesztéstechnológia miatt, illetve a csapadék hektikus eloszlása miatt lassan elengedhetetlenné válik.

A csepegtető öntözés esetében elengedhetetlen, hogy kombinált rendszert alakítsunk ki, melyben a tápanyag-kijuttatás is helyet kap a fagyvédelem mellett. A kajszibarack esetében kiemelt szerepe van a káliumnak a többi makro- és mikroelem között.

Schober Gyula

A cikk szerzője: Schober Gyula