A telepi menedzsment felelőssége, hogy mi kerül az etetőkocsiba, mi kerül az állatba, és mi kerül a trágyába a betakarított takarmányok közül. A tavalyi évben Bozsó Úr egy amerikai szakmai tanulmányúton vehetett részt,  ahol a következő „jó tanácsot” kapta az ottani farmerektől: „amikor magas a tej ára sok tejet kell termelni, mikor alacsony, akkor még többet”. A fő különbség, amivel előttünk jár az amerikai tejtermelés, a tömegtakarmány előállítás és a munkaszervezés. Az USA-ban általában 500 tehenet lát el átlagosan 10 ember, ezt Magyarországon a Munka Törvénykönyve miatt nem lehetne betartani. Tökéletes kukoricaszilázs, hibátlan lucernaszéna és egyéb takarmányok. Ráadásul ott még a független szaktanácsadók is anyagi felelősséggel tartoznak tanácsaikért. Összehasonlítva a magyar gyakorlattal sok esetben nem pénzzel lehet a hatékonyságot növelni, hanem a hozzáállás az attitűd megváltoztatásával. A tehén igényli a RENDET, TISZTASÁGOT és FEGYELMET, amit szemléletváltással lehet a telep valamennyi dolgozójával elfogadtatni. „Ennek ellenére, aki ma azt mondja, hogy jelen tejpiaci helyzetben nyereségesen tud termelni, az hazudik” – tette hozzá Bozsó Péter.

A Bovintej Kft. Gecsén, a hajdani Vaszari Hunyadi Szövetkezet területén és telepén gazdálkodik, 26 dolgozónak ad munkát, 465 tehenet és szaporulatát tenyésztik, valamint 200 hízóbikát tartanak. A jelenlegi tulajdonos 2007-ben vásárolta meg a gazdaságot. A cégcsoportnak van még egy tehenészeti telepe Lajoskomáromban. A vállalat ügyvezetésével a kapcsolat folyamatos és nagyon jó, hosszú távon egy eredményesen és magas színvonalon működő céget szeretnének.

650 hektáron folyik növénytermesztés. Kisebb részben saját gépparkkal művelik a területet, nagyobb részben egy helyi vállalkozó, Nagy Károly szolgáltatja a szükséges gépi munkákat. A teljes terület alá van rendelve az állattenyésztés takarmányigényeinek, a „felesleget” értékesítik a piacon, tavaly pl. búzát és kukoricát adtak el. A szálas tömegtakarmányok betakarításához Kuhn gépsort használnak a 4 méteres kasza (ujjas szársértővel) és rendkezelő munkájával nagyon elégedettek. A körbálázó Krone típusú, fix kamrás. A tavalyi évben a lucernaszenázs készítéskor jött egy meleg időjárás nagy széllel, ami gyorsan kiszárította a növényt az optimális szárazanyag-tartományból. 20% nedvességgel bálázták fel a lucernát és tartósítószer nélkül, 24 órán belül befóliázták a bálákat. Nagyon jó minőségű lucernaszénát kaptak, erjedés- és penészedés mentesen. Ezt megismételték fűszénával is, és működött! 40% nedvességtartalom mellett – szenázskészítő technológiával – tartósítószer és/vagy savkezeléssel lehetett, jó minőségű körbálás, befóliázott lucerna- és fűszenázsokat készíteni. A kezelésekhez a ChemSystAnt Kft. homofermentatív tejsavbaktérium kultúráit és savkeverékeit használták, s ők szállították a silótakarófóliát is. A jó minőségű tömegtakarmányok a mai tejtermelésben elengedhetetlenek. A silódepók oldalfóliázása jól megtérülő beruházás. A trágyába kerülő takarmányok mennyiségének csökkentése is egy lehetőség a tej önköltség csökkentésében. A bérmunkát végző vállalkozóval fontos, hogy „egyezzenek az érdekeink”. Fontos volt megértetni a növénytermesztő alvállalkozóval, hogy mi is a pontos igénye egy tehenészet szakszerű takarmányozásának.  Ehhez kiváló segítség volt a tavalyi ÁT Kft.-s szemináriumok sora, ahová a cég költségén növénytermesztő alvállalkozónk is eljutott, sőt örömmel részt vett rajta, a tapasztalatokat pedig már tavaly is hasznosította. Már a vetéstervek összeállításánál bevonják a szolgáltatót, megbeszélve a szükséges gép- és növénytermesztési technológiákat. Főbb növények: 130 ha lucerna, 190 ha rozs, 390 ha kukorica (siló és szemes). Silókukoricában jó tapasztalatuk volt KWS fajtával, az idén kísérletképpen több forgalmazó silókukoricáját tesztelik, amiben a Limagrain, és Martonvásári fajták vesznek részt, a gecsei talaj- és mikroklimatikus viszonyok között. Egy másik Magyarországon kevésbé ismert növényt is tesztelnek, ez a Westerwoldi perje, az Ádám és Társa Kft. forgalmazásában. Két menetben rozs fölé vetették, megnövelte a hozamot a tiszta rozshoz képest, és a beltartalmi paraméterek – főleg a fehérje – növekedését várják tőle. Fagyveszélyes helyekre nem érdemes tenni, de az első tapasztalataik kedvezőek, a laboratóriumi eredményeket csak később lehet értékelni. Utána, a tiszta rozshoz hasonlóan kukoricát vetettek az arra érdemes rozstarlón.

A növénytermesztésben a legfontosabb cél öntözhetővé tenni a telep melletti területeket. Mivel a területen más vízforrás nincs, ezért szeretnénk építeni egy 2 hektáros víztározót, amit a téli csapadék, és a Csikvándi-Bakony-ér táplál. Jelenlegi Bauer-dobos rendszere mellé vásárolni terveznek egy öntöző konzolt. Az új berendezés kiválasztásánál szempont, hogy a hígtrágyát is ki tudja öntözni és akár a kukoricasorba is be tudja juttatni a majdani vizet. A termőföldek nagy része a telep körül koncentrálódik, és ezeket a táblákat a jövőben öntözni fogják, a rozs után kukorica másodvetés során. Hozzá kell tenni, hogy hiába a nagy felhasználói igény és kormányzati akarat is az öntözésfejlesztésre, az öntözővíz-tározó kialakítási engedélybeszerzés több mint másfél éve húzódik, ebből a Katasztrófavédelem ügyintézése egy évet vesz igénybe!

A takarmányozásban nyári szemest – búza, árpa, tritikále – nem etetnek, csak a nedves „roppantott” kukoricát. Falközi depóba és hurkába is tárolják, a készítésnél darálót használnak, baktériummal tartósítanak és szintén a ChemSystAnt Kft. technológiáját használják. A tehén számára szükséges alapanyagokat az UBM-től vásárolt koncentrátumban állítják össze, a SoyPreme kezelt szóját, az extrahált szóját és extrahált repcét a takarmánykeverő-kiosztó kocsiban adagolják. Bozsó Péter szerint a tehéntakarmányozás nem a tehénről, hanem a bendőről kell, hogy szóljon. A bendőbarát TMR az alapja a tejtermelésnek és az állategészségügyi problémák megelőzésének. Az optimális rostellátáshoz szecskázott szénát-szalmát használnak, napi kétszer etetve, 45% körüli szárazanyag-tartalomra beállítva az adagokat. A telepen háromszor fejnek, a reggeli és az esti fejésekhez igazítják az etetéseket. A takarmánykiosztó kocsi típusa STORTY, önjáró, 14 m³-es, nagyon strapabíró. Nagyon fontos a betárolás sorrendje a kocsiba. A tapasztalatuk szerint az optimális sorrend a következő: először a szálasok (szénák, szalmák), a folyadék komponensek (melasz, glicerin), tápok, sörtörköly, szenázsok és a végén a kukoricaszilázs. Természetesen a tömegtakarmányok és a kocsi típusa meghatározza az adott sorrendet, ezzel érdemes foglalkozni az optimális TMR kialakításához.

A cél minél kevesebb receptúrát alkalmazni, ezért a tejelőknél 3 receptúrával mennek: fogadó, nagy tejű és közepes tejű. A kis tejű csoportot gazdaságosan nem lehet takarmányozni, ezért jobb ezt a csoportot megszüntetni. Klasszikus szárazra állítás van a telepen, 215 napra apasztanak, 250 napos vemhesen jön a tehén az előkészítő csoportba. Az előkészítés hagyományos, szűk kalcium-foszfor arányú takarmányt kapnak az ellésre váró tehenek. Hosszabb távon az egyfázisú szárazon álló adag etetése lehet a cél, de ehhez nagyon jó szaporodásbiológiai állapotnak kell párosulnia, nem lehet sok „kicsúszott” laktációjú állat.

Az ATK-IV. pályázati csomagban építettek egy 504 férőhelyes istállót, új trágyakezelő rendszert, szárnylapátos kihúzóval, központi trágyacsatornával, 100 m³-es gyűjtő aknával, 2 homogenizátor, szivattyú és trágyaszeparátor tartozik a rendszerhez. Az istállót 2015. szeptember 11-én adták át, a másik termelő istálló is viszonylag új, 5 éve építették. A 2010-ben átadott épület is pihenőboxos, matraccal és homokos almolással. Az új istálló pihenőboxai dolomit-szalma keverékkel lettek feltöltve. A régebbi istálló a Boumatic, az újabb DeLaval technológia, amelyeket szigetelt tetővel építettek. A ventilátorokon kívül mindkét istállóban egy egyedi módon kialakított párásító rendszer működik, Bozsó Péter szerint a jó megnevezés, „tehénnedvesítő rendszer”! Mitől egyedi? A vizet olyan fúvókákon keresztül juttatják a környezetbe, amivel elkerülhető a magas légnedvesség tartalom (THI index), és a tehén sem lesz túlzottan vizes. 10 másodpercig megy, 30 másodpercig áll a víz adagolása, ez alatt a ventilátorok kiviszik a párát az istállóból. Jól működött a berendezés, a tavalyi nyáron tartották a 33 literes fejési átlagot júliusban. Utóbbi pályázatnak a részeként 10.000 m² fedett takarmánytárolót, 2 silóteret és a teljes telepi úthálózatot felújították, valamint önerőből 20.000 m² betonozott teret építettek a fóliahurkák részére.

Amerikában látott követendő megoldás lehet a csatornaszellőzés, a sok, nagy teljesítményű ventilátorral „átszívják” a kinti levegőt az istállón, 15–20 km/h sebességgel. A fényprogram alkalmazása szintén érdekes és tanulságos volt, még az USA-ban sem gyakori. A tehénnek min. 140 lux fény kell alap esetben, a szárazonállás alatt kevesebb is elég. A fénycsövek hasonlóak a miénkhez, számítógépes rendszer szabályozza a napszakoknak és termelésnek megfelelően a megvilágítás intenzitását. Ide külső fény nem jut be, zártak az épületek.

A fejőház 2x16 állásos paralel Boumatic berendezés, gyorskiengedő kapuval, aktivitásmérővel, tejmérővel, automata lábfürösztővel. A mosó programja nagy vízmennyiséggel dolgozik, így olcsóbb szerekkel is jó eredmény érhető el. A szomatikus sejtszám a telepen 2014-ben 711 ezer volt, ez 2016 eddigi hónapjaiban átlagosan 260–300 ezer között volt, a csíraszám 10 ezer alatt. Nyilván ehhez több technológiai elemet is változtatni kellett. Számos elő- és utómártó bimbófürösztőt teszteltek a tavalyi évben. Ennek eredményeként az ECOLAB clorhexidines habos előfürösztője a Derma-Lation és jódos utómártója, az IO-SHIELD került a technológiába. Az utómártónak a homokos pihenőboxok miatt tényleg valós mechanikai védelmet kell biztosítania a tőgybimbónak. Sokkal fontosabb volt a fejés emberi oldalát is áttekinteni és egy szigorú mozdulatsort berögzíteni a dolgozók fejébe, ami a falra is ki van függesztve. Az új elemek bevezetése előtt kikérik a dolgozók véleményét is, de a döntés megszületése után nincs kompromisszum, ez az egész telep működésére igaz.

Itt működik az országban egyedül a Boumatic sántaság mérő-figyelő StepMetrix rendszere. Ez egy érzékeny mérleg, amelyik a hátsó lábak terhelését méri és küldi a fülszámot a központi számítógépre. Az esti fejésnél kapcsolják be, mert viszonylag nyugodt mozgással kell az állatnak áthaladnia a készüléken, a napközbeni válogatás, tehénmozgatás elvitte a mérések pontosságát. Ma már rutinszerűen használják és a kapott eredmények alapján döntenek az egyedi kezelésekről, csülökápolásról. A gazdaságban a sántaság jelentős probléma volt, ezért újra beüzemelték a berendezést.
A Dermatitis digitális esetén a savas kémhatású lábfürösztők a hatékonyak, ezért a következő lábfürösztő programot használják, 7-8% rézszulfát oldat 2 nap egy héten, a következő héten 2 nap a savas kémhatású KOVEX (ECOLAB) készítménnyel kezelik a lábakat.

A megfelelő dolgozói létszám biztosítása Győr és a nyugati határ közelsége miatt nagyon nehéz. Nagyon pontosan meghatározott és leírt technológia szerint várható csak el a feladatok pontos elvégzése. A gazdaságban 3 műszakvezető dolgozik a következő feladat megosztásban: 1. lábvég, elletői involúció és itatásos borjú, 2. fejőház, növendékek, tejmintavétel, 3. szaporodásbiológia, állategészségügy, fresh-cow menedzsment. A fresh-cow monitoring keretében minden tehenet 30–35 napig, az üszőt 50 napig lehetőleg ugyanaz az ember vizsgálja meg. Nyakfogóban lévő állatoknál ellenőrzik a szem, fül állapotát, a takarmányfelvételt, bélsár állagát, a bendőmozgásokat, bendő telítettséget, hőmérsékletet, a méh állapotát és az oltógyomor helyzetváltozást. Külön protokoll szerint végzik a 7-14-21-35-42 napos vizsgálatokat. Valamennyi eredményt számítógépen rögzítik. Az elléskor, valamint rendellenesség esetén 16 liter drenchet kap minden tehén, az Adexgo Kft., Fresh-GO termékével nagyon elégedettek. A további drencheléseknél 0,3 liter propilén-glikolt és élő élesztőt tesznek a keverékhez. Kalcium bónuszt kap minden állat, amelyiknek a hőmérséklete alacsony. „A fogadó csoportban mindent megadunk a tehénnek, hogy utána semmit ne kelljen” – emeli ki Bozsó Péter.

A Bovintej Kft. értékesített tej mennyisége 2014-ben 3.259 millió liter volt, 2015-ben 4.243 millió liter. Tehenenkénti éves tejtermelés 2014-ben 7.741 kg, 2015-ben 9.305 kg volt. A laktációs termelés 2015-ben meghaladta a 10 ezer kg-ot (10.027 kg/tehén). A tehénelhullás a 2014-es 12%-ról 5%-ra csökkent 2015-ben, a selejtezési arány 46%-ról 33%-ra csökkent 2015-re.

Ezen fejlődéshez hozzá kell tenni, hogy a cégcsoport tehenészeti igazgatója, Szili József 2014 tavaszán 150 – magyar top telepről – vemhes üszőt válogatott Gecsére. A telep számára meghatározó meglátása volt, hogy többlépcsős infrastrukturális fejlesztés után érdemes és muszáj az állatállomány fejlesztése is. Azonban ő is hozzáteszi, hogy ezt a magas genetikai potenciált ki is kellett tudni aknázni, ehhez pedig a fejlesztések és az állatvásárlás mellett szükség volt egy vezető típusú menedzser megtalálására, aki képes az emberállományt az állatok szolgálatába állítani.

A gyógyszereket tendereztetés után nagyobb részt az Alpha-Vet Állatgyógyászati Kft.-től vásárolják. A gazdaságos tejtermelés alapja a jó tömegtakarmány és jó szaporodásbiológiai státusz. A Bovintejnél 155 nap a szervizperiódus, a termelő állomány tejelőnapjainak a száma 190 nap. Elmondásuk szerint itt még nagyon sokat kell fejlődniük. Az első lépés megtalálni az ivarzó állatot. Két rendszert is használnak, az egyik a Boumatic CowTrakker, a másik a NEDAP Agri Holland cég ivarzásfigyelő rendszere (Bosmark Kft. és a Génbank-Semex is forgalmazza Magyarországon). Egy rendszer is elég lenne, de mindkét berendezés rendelkezésre állt, így üzemeltetik. A mozgásaktivitás érzékelésén alapuló eszközök segítik az ivarzó állatok azonosítását. Minden dolgozónak az általa megfigyelt és termékenyített ivarzó tehén után jövedelmet számolnak el. Az ivarzásfigyelés mellett így jobban szemmel tartják az állományt, hamarabb kiszedik a beteg állatokat is. Az üszők ivarzását krétázással is figyelik. A tehenek esetében az Ovsynch protokollt alkalmazzák programozott termékenyítési eljárásként. Az önkéntes várakozási idő 60 nap a telepen. A vemhességet hetente szaporodásbiológus állatorvos vizsgálja. A párosítási tervet és a genetikai jövőt a Génbank-Semex szállítja. A genetikára elköltött pénz mindig megtérül. Az üszökbe szexált spermát raknak 2,5 alatti indexszel. 

A borjúnevelés hagyományosnak mondható jelenleg, de itt is tervben van a hatékonyság növelése. Tavaly önerőből 50 cm vastag kavicságyat tettek a ketrecek alá, és betonozott utakon „szolgálják ki” a borjakat. Jelenleg 80 naposan választanak, utána kiscsoportos borjúnevelőben helyezik el az állatokat. Tejpótlót itatnak és 5 napos kortól granulált borjútáp és széna van előttük. 2014-ben 25,7 hó volt az átlagos első elléskori idő, ez 2015-ben 23,4 hónap, jelenleg 23 hónap és a cél elérni a 22 hónapot. Bozsó Péter szerint ez csak úgy lehet, ha „felpörgetjük a borjúnevelésünket”. Már a föcstej itatását meg szeretnék duplázni, és 4 litert fel kell vetetni a borjúval. Ezt szondával kell bevinni, és 15–20%-kal több tejpótlót is meg lehet így itatni később. A választással a cél a 60 nap elérése. Saját müzlit kínálnak a borjaknak, amiben roppantott árpát és kukoricapelyhet adnak még a granulált borjútáp mellé, melaszos ragasztással.

Az állategészségügyi státusz fenntartása érdekében, a környezeti patogén kórokozók ellen, a HAT-AGRO Higiénia Kft. által importált Virocid fertőtlenítőszerrel kezelik az istállókat. A telepen jelen van a St. aureus, BVD és tarlósömör ellen vakcináznak. Az itatókat H-lúggal kezelik. Gecse, Veszprém megye egyetlen négyes mentes telepe.

Tulajdonosként kiemelném, hogy egy szakmailag magasan képzett, és gyakorlati tapasztalatokkal rendelkező stáb felügyeli a munkát. Bozsó Péter telepvezető, Szili József ügyvezető és a tulajdonos család egy tagja folyamatosan együttműködve, egymást erősítve és motíválva, legalább hetente egyszer személyesen is találkozva Gecsén, dolgoznak a telep egyre optimálisabb működésén. A fejlődés egyik záloga e trió egymás iránti bizalma és közös szemlélete: probléma nincsen, csak feladat! Tulajdonosként nagy köszönettel tartozok Szili Józsefnek, aki 2010 ősze óta próbálja e telepet is a fejlődés útjára terelni, valamint Bozsó Péternek, aki képes a cégben rejlő potenciált egyre jobban kiaknázni.

pz

Bozsó Péter a jelenlegi tejpiaci helyzetről az alábbiakat emelte ki: „A Bovintej Kft. az Alföldi Tej termelői csoport tagja. A jelenlegi tejárakat csak a hatékonyság javításával, folyamatos számolással és minden fillérért megharcolva lehet túlélni. Minél hamarabb termelésbe kell fogni az üszőket, a takarmánypocsékolást, veszteségforrásokat fel kell tárni és meg kell szüntetni. A beszállítókat rendszeresen tendereztetni kell és folyamatosan keresni a költségkímélő és a hozamokat tovább javító alapanyagokat és technológiákat. A telepen meglévő értékekre kell fókuszálni és azt tovább erősíteni.”

-an-

A cikk szerzője: Agro Napló