Hatékony, alacsony befektetést igénylő metódus, minimális szermaradékot produkálva – így jellemezte egy mondattal a csávázást Thomas Archer, az Arysta csávázószerekért felelős regionális marketingvezetője (az előadását Véglesi János, az Arysta magyarországi kereskedelmi és marketingvezetője fordította – a szerk). A visszatartó erőt e piacon a saját bőrünkön is megtapasztalt szigorú és nem egységes EU-szabályozás jelenti, a környezeti szempontoknak való megfelelés a zöldek nyomása alatt pedig további kihívások elé állítja a fejlesztőket. A megmérettetés további gerjesztőszektorai a termelők, a vetőmag-előállítók, illetve a makroökonómiai szempontok, amelyek a hatékonyság, a gazdaságosság és a biztonság ismérveit tűzték zászlajukra. A növényvédelemben elterjedt biológiai megoldások és a csávázás szegmense között már fellelhető az összefüggés, hiszen csávázás esetében nemcsak kémiai hatóanyagokról beszélhetünk, hanem a biológiai megoldások is teret hódítanak. Fejlődő terület ez a növényvédő szer üzletágon belül, az előrejelzések szerint a biológiai készítmények használata megduplázódik 2020-ra a csávázásban.
Az Arysta termékkínálatába kerülő csávázószer készítményekkel tökéletes fedettség érhető el, minimális leporlás jellemzi őket, közöttük bármely csávázással kapcsolatos kérdésre megtalálható a válasz, legyen szó gombabetegségekről, talajlakó kártevőkről, vagy éppen a vírusvektorok elleni védekezésről. A vállalat olyan fejlesztéseket indított el, melyeknek köszönhetően az integrált termesztésbe még jobban illeszkedő, biológiai és kémiai megoldásokat ötvöző készítmények piacra lépése várható. Csávázószereiket a hozzáadott érték alapján tudják rangsorolni, a fejlődés alapját az egy aktív hatóanyagot tartalmazó szerek jelentik, őket követik a szélesebb gombaspektrumot befogni képes, két aktív hatóanyagú készítmények. Még fejlettebb készítmények a biológiai hatóanyagot is tartalmazók, továbbá azok, amelyek javítják a vetőmag minőségét (megfelelő szín, magfolyás). A ranglétra csúcsán helyezkednek a talajlakó kártevők ellen kifejlesztett készítmények, ezek biztosítják a legmagasabb hozzáadott értéket. Előremutató megoldás a mikroemulziós (ME) csávázási technológia, amelynek szabadalma egyedül az Arysta tulajdona. Legfontosabb jellemzői, hogy a szilárd, diszpergált részecskék rendkívül kis méretűek, ezáltal a hatóanyagokat jóval egyenletesebben lehet a vetőmag felszínére felvinni. Kis hatóanyag-mennyiséggel nagy hatékonyság érhető el, ezáltal az ME formulációjú készítmények felhasználása jóval kisebb környezeti terhelést eredményez. Magas és alacsony hőmérsékleten egyaránt homogén és stabil marad – melynek a hideg kora tavaszi, vagy késő őszi, illetve a forró nyári körülmények között van jelentősége. A formuláció stabilitása révén pedig nincs kiülepedés, nincs porképződés, illetve a vetés során nincs leporlás a vetőgépekben.
A mikroemulziós gombaölő csávázószerek úttörői, a kedvező környezet-kockázati besorolása következtében Európa szinten kedvelt Rancona 15 ME – amely korlátozás nélkül alkalmazható az AKG programok minden előírás csoportjában –, illetve a két hatóanyag példás együttműködése által magabiztos hatáskifejtést garantáló Rancomai-MIX készítmény.
Az Arysta csávázószereit, kipergésgátló és deszikkáló készítményeit Vados Csaba termékfelelős mutatta be részletesen a szép számmal megjelent érdeklődőnek, Szalai Attila területi képviselő a biostimulátorokról beszélt, amelyek ugyancsak kiemelt jelentőségűek az Arysta palettáján.
Röviden az idei repceszezonról
Horváth Boglárka, a RAPOOL fejlesztője bizakodó volt az idei repceszezont illetően, bár az augusztusi időjárás és az indulás nem sok jóval kecsegtetett. A nyár extrém száraz, aszályos volt, a talaj-előkészítés több helyen is nehézségekbe ütközött. Ahol augusztus végén „porba” került bele a repce és nem kapott csapadékot, elég heterogén kelésekkel találkozhattunk. Jelentősebb károkat a vetési bagolylepke hernyója, a mocskospajor okozott és néhol a drótférgekkel is meggyűlt a termelők baja. Tapasztalatok alapján, ahol használtak talajfertőtlenítő granulátumot vagy a tünetek észlelése után kezelték az állományt, sikerült megelőzni és megállítani a kártételt.
Végül megérkezett az eső, ami meleg időjárással párosult és a repceállományok megugrottak. Ősszel emiatt kulcsfontosságú volt a jól időzített regulátorhasználat, ahol ez nem történt meg, ott még tél előtt szárba indult a repce. Ez a sok eső viszont egyes területeken megnehezítette az állománykezeléseket (gyomirtás, rovarölő és gombaölő szeres, regulátoros kezelések). A tél nagyon enyhe volt (vagy inkább nem volt). A 2015-ös száraz tavasz után idén nem volt hiányunk csapadékban. A tavaszi fejtrágyák kijuttatását nehezítették a belvizes, csapadékos körülmények. Az áprilisi fagyok a repcékben nem tettek kárt, néhány helyen látszódott jobban a fagy hatása, de ezek a károk sem mondhatóak jelentősnek. A sok esőnek, kedvező évjáratnak köszönhetően a repcék összességében jó képet mutatnak. Mostanra az állománykezelések befejeződtek, a deszikkálás van még hátra, ha az időjárás kedvező marad, jó terméseredményre számíthatunk. A RAPOOL az idei szezontól két új hibriddel, a DALTON-nal és a PHOENIX CL-lel lép piacra.
-an-
A cikk szerzője: Agro Napló
