A fajtatulajdonosokat és vetőmag előállítókat képviselő szakmai szervezet, a VSZT kérésére a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) úgynevezett szükséghelyzeti engedélyt adott ki arra vonatkozóan, hogy a 2016-os kukorica- és napraforgó-vetőmagtermeléshez újra fel lehessen használni neonikotinoidos rovarölő csávázószereket.

Miért volt erre szükség? Mik a „neonikotinoid-mentes” évek tapasztalatai az egyes kultúrákban (kukorica, napraforgó, repce), illetve a környezeti terhelés tekintetében kimutatható-e változás? Erről kérdeztük Polgár Gábort, a VSZT ügyvezetőjét, illetve Jordán Lászlót, a NÉBIH elnökhelyettesét, növény-, talaj- és agrárkörnyezet-védelmi igazgatót.

Polgár Gábor
VSZT

A neonikotinoid hatóanyag betiltását követően azt tapasztaltuk, hogy az előzetes jóslataink sajnálatos módon beigazolódtak. A tiltást megelőzően a vetőmag előállításokban az elvetett bázismagok szinte 100%-ban ezzel a hatóanyaggal kerültek csávázásra. A lehető legkisebb környezeti terhelést jelentő csávázási eljárás megszűntével általánossá vált a talajfertőtlenítő szerek és a legalább kétszeri állománykezelés alkalmazása. A nagy értékű hibrid vetőmag előállításokban különös gondot kell fordítani az adott fajtához és vonalakhoz illesztett vetési módra, időbeli frakcionálásra és az állománysűrűségre. A talajlakó kártevők és fiatal növényeket károsító rovarok súlyos veszteségeket okozhatnak állomány szinten, a vetőmag-előállítási technológiák ezek megakadályozására nem mellőzhetik a hatékony növényvédő szeres beavatkozásokat.

Az elmúlt két évben a fajtatulajdonosok és forgalmazók adataira alapozva részt vettünk az Európai Vetőmag Szövetség felmérésében, melyben a betiltás következményeit és a tapasztalatokat gyűjtötték össze az európai őszi káposztarepce termelést illetően. Az északi országokban a tavaszi káposztarepce termelés teljesen ellehetetlenült, és általánossá vált az évjárattól függő, de legalább kétszeri állománykezelés. A csávázásban engedélyezett helyettesítő hatóanyag használata nem terjedt el, mivel hatásában és eredményességében meg sem közelítette a betiltottat. A Szövetségünk korábban is kérelmezte a káposztarepce, majd káposztarepce vetőmag előállításokban történő szükséghelyzeti engedélyezést, mely mellett több alkalommal is szót emeltünk különféle sajtómegjelenésekben.

Az Európai Unió a két évvel ezelőtti felfüggesztést nem zárta le egyértelmű döntéssel, és ez számunkra is azt mutatja, hogy az ellenzők és támogatók tudományos szakmai vitája még sok kérdést vethet fel. A vetőmag előállításokban fontos szerep hárul a beporzókra, így nem érdeke az ágazatnak, hogy méhekre és beporzókra káros technológiát alkalmazzon, hiszen ezzel saját tevékenységét, a vetőmag szaporítások eredményességét is veszélyeztetné. A fajtatulajdonosok és vetőmag előállítók többsége azonban a kukorica esetén a neonikotinoidos csávázási technológia mellett teszi le a voksát, mivel úgy gondoljuk, hogy ennél a kultúránál a méheket és beporzókat fenyegető veszély messze kisebb, mint ahogyan az a rovarporozta növényfajok esetén jelentkezhet.

A Vetőmag Szövetség azon az állásponton van, hogy amíg lehetőség nyílik a szükséghelyzeti engedély keretében a neonikotinoid hatóanyagú csávázószer használatára, addig azt a modern precíziós növénytermesztés fontos elemeként támogatja. Ezzel egyidejűleg kiemelten foglalkozunk a veszélyek csökkentésével is. A vetőmagcsávázás területén az elmúlt évben több hazai vetőmagüzem részt vett abban az európai felmérésben, ahol a középpontban a csávázott vetőmagok leporlási eredményeinek elemzése volt a cél. A tavaszi és őszi kalászosokat érintő európai összehasonlításban a hazai üzemek mindegyike jó eredményt ért el. Az üzemek számára is megküldött leporlási adatok visszaigazolják a csávázási technológiai fejlesztéseiket, melyek nélkül a vetőmag feldolgozás napjainkban elképzelhetetlen. A Szövetség részt vett abban a kampányban, ami a porelvezető adapterek kötelező használatára hívta fel a figyelmet. A vetőmag ágazat elsődleges célja, hogy a növénytermesztés számára hatékony és eredményes megoldásokat adjon olyan módon, hogy a lehető legkisebb szintre csökkentse az azzal együtt járó környezeti kockázatokat.

Jordán László
NÉBIH

A neonikotinoid csoportba tartozó három hatóanyag méhekre attraktív kultúrákban való használatának felfüggesztése nem objektív vizsgálati eredményeken alapult. Legjobb tudomásom szerint nincs olyan hivatalosan elfogadott vizsgálati eredmény, amely ezeknek a hatóanyagoknak a méhekre és más beporzó szervezetekre jelentett kockázatát meggyőzően cáfolná, de ugyanígy nincs, ami alátámasztaná!

Először a leporló, és a pneumatikus vetőgép szállítólevegőjével elsodródó csávázószer akut mérgező hatása miatt történtek intézkedések, ezért most már minden pneumatikus vetőgépet deflektorral kell felszerelni. Magyarországon eddig egy esetben volt ilyen, leporlásból eredő méhmérgezés.

Később az akut mérgezőség helyett a szubletális mérgező hatások okozta károsodás került a célkeresztbe, vagyis a pollennel, guttációs vízzel felvett növényvédő szer maradék okozta legyengülés, egyéb negatív hatásokra való kedvezőtlenebb reagálás.

A legnagyobb óvatosság elve mentén eljárva az Európai Bizottság a két éves felfüggesztés mellett döntött. A két év alatt minden érintett félnek adatokat kellett gyűjtenie, amivel bizonyítja a méhekre gyakorolt hatást – akár alátámasztja, akár cáfolja a vélt negatív hatásokat.

Magyarország hivatalosan ellenezte a felfüggesztés tervezetét. Maga a hatóanyagcsoport veszélyes a méhekre, ez vitán felül áll, de véleményünk szerint megfelelő kockázatcsökkentő intézkedésekkel, vagyis a kijuttatásukra, felhasználásukra vonatkozó szigorú előírások betartásával nem jelent elfogadhatatlan kockázatot a neonikotinoid típusú csávázószerek alkalmazása. A csávázás pedig olyan növényvédelmi eljárás, ahol a területegységre vetítve a legkisebb mennyiségű növényvédő szer hatóanyagot használunk fel, a legkisebb kockázattal.

A Bizottság döntését követően Magyarország elfogadta a döntést és a két éves felfüggesztés idején következetesen nem adtunk ki semmilyen engedélyt, ami érintette volna a felhasználási tilalmat.

• a fiatalkori kártevők jelentősége megnőtt. A csávázás eddig kártételi szint alatt tartotta állományukat, most védekezni kellett ellenük, ennek módja az állománykezelés volt. Az állománykezelés (permetezés) pedig egyértelműen nagyobb kockázatot jelent a méhekre!
• az előző pont miatt csökkent a termésbiztonság, ami intenzívebb növényvédő szer használatot eredményezett;
• nem csökkent az érintett növények vetésterülete, a termelők nem az eddig termelt növényeket váltották le, hanem a növényvédelmi technológiát igazították a lehetőségekhez (ahogyan ez várható is volt).
• 2013-ról 2014-re drasztikusan, 20%-kal megnőtt a növényvédő szerek forgalmazása: 24 400 tonnáról 29 650 tonnára, ezen belül a rovarölők forgalma 1400 tonnáról 3600 tonnára nőtt, a talajfertőtlenítők pedig 4100-ról 5600 tonnára, miközben a csávázószerek forgalma is kis mértékű növekedést mutat. A környezet növényvédő szer terhelése tehát jelentősen nőtt. A rovarölő szerek forgalmából érdemes kiemelni a klórpirifoszt, amely 130 tonnáról 320 tonnára nőtt. Ez egyértelműen mutatja a növényvédelmi technológia eltolódását a kedvezőtlen irányba. Bár a fenti adatok a forgalmazást tükrözik, 2014-ben nincs tudomásunk olyan növényvédelmi helyzetről, ami indokolná ezt a kiugró rovarölő szer forgalmazást. A személyes tapasztalatok és a gazdálkodók beszámolói mind a neonikotinoid csávázószerek kiváltására utalnak!
• a méhek, méhészetek életében bekövetkezett változásokról, javulásról vagy romlásról nincs adatunk;

Ha a neonikotinoidokkal kapcsolatos döntésről beszélünk, sok tényezőt kell mérlegelni, köztük az egyes döntési alternatívák következményeit. Fontos, hogy az intézkedést követően ne álljon fel kedvezőtlenebb állapot, mint azt megelőzően volt – ez vonatkozik a növények termesztésére és méhészetekre egyaránt.

Az élelmiszerlánc-felügyelet elkötelezett a méhek védelme érdekében, ugyanakkor nem hagyhatja figyelmen kívül a növénytermesztők jogos és reális érdekeit, mindeközben tekintettel kell lenni a környezetre is, amit nem mentesíteni, hanem megkímélni kell. E három oldal szempontjából keressük az optimális, vagy leginkább optimális megoldást!

-an-

A cikk szerzője: Agro Napló