A csapatokat Plevza Beatrix ügyvezető köszöntötte, aki elmondta, örömmel vállalnak szerepet a lelkes, szakmájuk iránt érdeklődő fiatalok képzésében, lehetőségeikhez mérten. Szakmai napok lebonyolításával, gépbemutatókkal, oktatási segédanyagokkal tudják növelni a diákok és tanáraik ismeret anyagát a magfeldolgozó gépekről. Mindezt játékosan teszik, mert így a cég munkatársai számára is felüdülés a csapatmunka. Ezt követően Horváth Zoltán ügyvezető vette át a szót, aki a CHH bemutatását követően a magosztályozás technológiai környezetéről tartott előadást, amely jó alapul szolgált a későbbi gépbemutatókhoz.
Majd kezdetét vette a párbaj: a tanulókra három megmérettetés várt, amelyek során 1-1 pont volt szerezhető. Az első játékban a bevezető előadásban megismert gépeket (fajsúlyszeparátor, triőr, színosztályozó, síkrostás tisztítógép és serleges felvonó) kellett animációs videókon felismerni. Itt szoros küzdelemben a vépi Hektárharcosok szerezték meg a vezetést.
A laboratórium bejárása során a mezőgazdasági és élelmiszeripari gépforgalmazó vállalat munkatársai az egyszerűbbtől az összetett felé haladva mutatták be a magfeldolgozás legkorszerűbb gépeit. A diákok sorrendben a szelelő, a triőr, és a fajsúlyszeparátor kisméretű, laboratóriumi használatra készült változatait tanulmányozhatták működés közben. Végül a vetőmagfeldolgozás csúcstechnológiájának számító szín szerinti osztályozás gépe, a SEA-Chrome következett. A teljes színképű RGB kamerákkal rendelkező berendezés biztosítja az emberi szemnek megfelelő osztályozási technológiát. A tanulók érdeklődéssel kísérték figyelemmel a tesztfolyamatot, amelynek során a szürkésebb árnyalatú, DON toxinnal szennyezett kukorica került leválogatásra az egészséges sárga szemek közül. Nagy volt a csodálkozás, amikor egy radír alakja rajzolódott ki a valós kép megjelenítőn, aztán persze kiderült, hogy csak a tréfás kedvű kolléga ejtette le az írószert a kamerák előtt a tökéletes felbontást szemléltetve.
A második összecsapás a Delta síkrostás tisztítógépek bemutatása után következett. A tekintélyes gépeket minél rövidebb idő alatt kellett rostázásra felkészíteni. Tálcánként 120, kazettánként 20 gumigolyó, a rögrosta alá nem kell tálca – hangzott az utasítás, s a csapatok teljes összhangban nekiláttak a feladatnak. Később az is kiderült, szinte mindenki találkozott már gabonatisztítóval, az egyik vépi diák elárulta, hogy szakmai gyakorlatán az egyik Vas megyei nagygazdálkodónál Cimbria gépekkel is dolgozott. Ugyan csak néhány perccel, de újra a vépiek diadalmaskodtak, s ezzel a verseny eldőlt, bár még visszavolt a legszórakoztatóbb versenyszám.
A csövezés következett, amely során egy surrantó csövekből megformált bádogember, Pléni „kezét” kellett olyan hosszúra építeni, hogy meg tudja érinteni az ellentétes „bokáját”. A csapatok ismét kitettek magukért, bár itt nem időre, hanem esztétikai szempontok alapján hirdettek győztest, s a pétervásárai Péterke Szaki szépíteni tudott.
Mindeközben az éppen nem építő csapat a gyártócsarnokot járta be, hiszen 2014 óta a CHH nem csak gépforgalmazással foglalkozik, hanem gyártással is. A Cimbria gépekhez készítenek acélszerkezeti elemeket: pódiumokat, tartályokat, garatot, hegesztett csöveket. Speciális igények esetén helyben elvégzik a gépek gyártmányszintű átalakításait. Önálló gyártásban szárító konténer is készül Győrben.
Az eredményhirdetés előtt szó esett még arról, hogyan épül fel egy projektfolyamat a CHH-nál a tervezéstől a kivitelezésig, majd néhány referencia beruházást mutattak be a kivitelezéssel foglalkozó munkatársak. Búcsúzóul Plevza Beatrix ügyvezető reményét fejezte ki, hogy a jövőben újra találkoznak majd a diákokkal, akár leendő ügyfelekként, akár munkatársakként, hiszen felkészült és elkötelezett fiatal mezőgépészekre nagy szükség van az ország minden pontján.
„Jó volt, és érdekes. Egy ilyen iskolán kívüli rendezvényen jobban meg lehet érteni a gépek működését, és azért is jó lehetőség, mert nem lehet találkozni ilyen gépekkel a mindennapokban, főleg a mi környékünkön” – értékelt a tizedik osztályos pétervásárai Bartók Tamás.
Bolla László szaktanár hozzátette: „Az iskoláknak gyakran nincs gyakorlati gépe a szemestermények utókezelésére, így csak az elméleti tankönyvekből tudjuk tanulóinknak az ismereteket átadni. Pedig a szakiskolás tanulóknak az marad meg jobban, amit saját maguk csinálhatnak, és saját szemükkel láthatnak. Ez az utazás, a bemutatók látványa örök emlék marad a sokszor nem a legjobb körülményekből származó fiatalok számára.”
További fényképek Facebook-oldalunkon.
