A kertészeti ágazat magas hozzáadottérték-termelő képessége, gazdasági multiplikátor hatása, továbbá a foglalkoztatásban betöltött szerepe miatt, illetve mint a termelési, technológiai innovációk alkalmazásának fontos terepe kiemelt szerepet kap a 2014–2020 közötti időszakban. Mivel számos fiatal gazdálkodó a kertészeti ágazatban találta meg a hivatását, és az AGRYA korábban is különös figyelmet fordított az ágazatot érintő különböző szakmai, szakmapolitikai kérdésekre (például termálvízhasználat), fontosnak tartottuk az ágazat szereplői körében egy olyan kutatás elvégzését, amely elsősorban a benne dolgozók, a kertészeti tevékenységből élő gazdálkodók szemszögéből mutatja be az ágazat belső viszonyait. Ennek megfelelően olyan empirikus kutatás volt a cél, amely – többek között – felméri, elemzi a kertészetben rejlő foglalkoztatási lehetőségeket, az érintettek motivációit, nyitottságát az innovációkra és fejlesztésekre, valamint válaszokat keres az alacsony együttműködési hajlandóság okaira.
Az AGRYA és az AgroStratéga közös kutatása a KSH szakmai támogatásával valósult meg, az online felmérés 2014 decemberében és 2015 januárjában zajlott. A kutatásnak kétféle eszköze volt: a kérdőív papíralapú változata az AGRYA ősszel megrendezett két szakmai konferenciáján került a résztvevők kezébe, a kérdőív online változatát pedig interneten keresztül lehetett kitölteni és beküldeni. Ehhez piackutatással kapcsolatos felhívást küldtünk ki az AGRYA, az AgroStratéga és a KSH saját csatornáinak felhasználásával. Az elemzés összesen 200, a célcsoportba tartozó kérdőívkitöltő válaszai alapján készült. Ebben a cikkben a fiatal gazdálkodók gazdaságfejlesztési terveivel kapcsolatos eredményekből szemezgetünk.
A válaszadók közel háromnegyedénél (73%) volt beruházás a gazdaságban az elmúlt öt év során. A beruházást végzők 99%-a válaszolt a beruházás forrásaival kapcsolatos kérdésre. Egy beruházás átlagos finanszírozása a következő volt: 71% önerő, 10% hitel és 19% támogatás.
A válaszadók 94%-a tervez beruházást a következő öt évben. Az elmúlt öt évben beruházók (n=146) újabb beruházási hajlandósága nagyobb (95%-uk tervez újabbat), mint a korábban nem beruházóké. Utóbbiak 89%-a tervez beruházást a gazdaságban. Egy öt éven belül tervezett beruházás átlagos finanszírozása a tervek szerint a következő: 43% önerő, 12% hitel, 45% támogatás. Tehát lényegesen kevesebb önerő, valamivel több hitel és lényegesen több támogatás, mint a már megvalósult beruházásoknál.
A válaszadók 73%-a a kiszámítható piaci és gazdasági környezetet, 72%-a pedig a beruházási támogatások, kedvezményes hitelek elérhetőségét látja a bővülés legfőbb feltételének. A válaszadók 51%-a szerint a termőföldvásárlás és -bérlés könnyítése, 46%-a szerint pedig a foglalkoztatáshoz nyújtott támogatások a fontos szempontok. A válaszadók egyharmada (33%) a foglalkoztatás adminisztrációjának egyszerűsítését is lényeges feltételnek látja.
A kérdőívkitöltők több feltételt is megjelölhettek, illetve lehetőség volt szabad szavas véleménynyilvánításra is. A szabad szavas válaszok között az egybehangzókat csoportokba rendeztük (például: képzett munkaerő, aki dolgozni is akar; foglalkoztatás adó- és járulékterheinek csökkentése).
Az új alkalmazottak felvételére irányuló terveket firtató kérdésre a válaszadók 82%-a válaszolta, hogy tervezi újabb alkalmazottak felvételét. A válaszadók 13%-a mindenképp bővíti a létszámot, 23%-uk akkor, ha a piaci viszonyok ezt igénylik, és 43%-uk akkor, ha bővülni tud a gazdaság.
Az online felmérés részletes eredményeit bemutató kutatási jelentés letölthető az alábbi linkről: http://agrostratega.hu/letoltesek.html
Pólya Árpád – Varanka Mariann
www.agrostratega.blog.hu
