Csaknem 3000 hektáron gazdálkodik a békés megyei Agro-Déló Kft. Földjeiken Arany-féle kötöttségi értéke átlagosan 50 körüli, de vannak a 60-at jócskán meghaladó területeik is. „Nehezen megművelhető, valódi perctalaj a miénk. Az egyik percben még annyira vizes, hogy rá sem lehet menni a táblára, a következőben pedig már annyira száraz és kemény, hogy talajrombolás nélkül lehetetlen megművelni. A két szélsőséges állapot között nekünk kell eltalálnunk azt a pillanatot, amikor gazdaságosan és hatékonyan elvégezhetjük rajta a munkát” – magyarázza Samu Gábor, az Agro-Déló Kft. ügyvezetője. A nehéz körülményeket és a kedvezőtlen adottságokat a gazdaság szakemberei már sok éve a Phylazonit talajbaktériumaival ellensúlyozzák. Repceföldjeik idén különösen szép eredményt produkáltak.
Tarlóművelés Phylazonittal
A repce és a búza maradványait is Tarlóbontóval kezeljük – tekint előre a növényvédő szakmérnök. A repcét általában őszi búza után vetik, így ezeken a területeken rögtön az aratás után megkezdik a tarlóművelést. „A tarlóhántást végző tárcsára szerelt kijuttató szerkezettel Phylazonit Tarlóbontót szórunk a talajra, és rögtön be is forgatjuk. Ezt követően 35-60 cm mélységben fellazítjuk a talajt, és jöhetnek ismét a tárcsák. Majd várjuk az esőt, hogy augusztus végén elvethessük a repcét.”
Az Agro-Déló Kft. az idei szezonra is beállított egy Phylazonit kísérletet Rapool hibridekkel. „Mi eddig a repce vetésterületén csak az elővetemény tarlójának kezelésére használtunk baktériumkészítményt, de a kísérleti területen ezúttal a Phylazonit Talajoltót is próbára tettük.
A Rapool repcefajták reakcióit 30 cm mélységben lazított kötött feketeföldön, hibridbúza elővetemény után hasonlították össze. Az üzemi gazdálkodást hektáronként 15 liter Phylazonit Talajoltóval egészítették ki, amit rugókapás kombinátorral kevertek a magágyba. Ősszel, vetés előtt a terület 2 mázsa 10-26-26 NPK komplex műtrágyát kapott, majd február végén és március közepén hektáronként 2,5-2,5 mázsa ammónium nitrátot szórtak ki. A parcellák méretei 0,6 és 0,7 hektár között alakultak. Az adatok önmagukért beszélnek: a kísérlet kontroll területein 5,58 t/ha kombájn tiszta hozamot, a baktériummal kezelt terület 6,11 t/ha átlaghozamot produkált, de akadt olyan kísérleti parcella is, ahol a 6,49 t/ha termést értünk el.
A Phylazonit átlagosan 45 350 forint többletnyereséget termelt hektáronként.
Talajoltás mostoha körülmények között
Az őszi káposztarepcét már betakarították. „Ezt a növényt tavaly 170 hektáron vetettük, és mindenütt alkalmaztunk Phylazonitot. A hektáronkénti 4,4 tonnás átlagtermés ezen a vidéken igen szép eredménynek számít, nem beszélve arról, hogy 40 hektáron 30 százalékos, a többi területen pedig 10 százalékos jégkárral is meg kellett küzdenünk.” – mondja az ügyvezető. A repce tehát nagyon szépen termett, bár a gazdaság vezetője azért arra is felhívja a figyelmet, hogy ezen a kedvezőtlen adottságú vidéken az önköltségek fedezéséhez csaknem 4 tonnás hektáronkénti hozamra van szükség. „De legalább nyereséget produkáltunk! A repce egyelőre még a tárolókban van. Most arra várunk, hogy minél jobb áron tudjuk értékesíteni.”
|
Termelői vélemények a Phylazonit repcében való alkalmazásának eredményéről Magasabb hozam Phylazonittal Ifj. Farkas Károly a Fejér megyei Aba határában gazdálkodik. Az idén a repce tisztítva 5 tonna körüli termésátlagot hozott hektáronként. Amint a termelő tájékoztat, az utóbbi évek tapasztalatai alapján az idén már beépítették a repcetermesztési technológiába a Phylazonit talajoltást. „Ha minden jól megy, akkor időben elkészülünk az új kijuttató rendszer szerelésével, és így most már a magágy-készítéssel egy menetben tudjuk adagolni a baktériumtrágyát, ami komoly költségmegtakarítást jelent számunkra.” Jobb növekedési erély, jobb télállóság „A tavaly beállított kísérletünkben arra voltunk kíváncsiak, hogy miként reagál a repce a Phylazonit-kezelésre, illetve az Energia Humin levéltrágyára. A gyors számításaink szerint a kezeletlen területen 5,1 tonna, a Phylazonittal és Energia Huminnal kezelten pedig 5,7 tonna volt a hozam hektáronként, ami meghaladja az üzemi átlagunkat” – mondja Szekeres Lajos, a Fejér megyei Polgárdi központú gazdaság vezetője. Mint megtudjuk, ez a hozam azon a vidéken kifejezetten jónak számít, úgyhogy elégedettek az eredménnyel. „Ám megítélésem szerint a Phylazonit legkedvezőbb hatása nálunk abban mutatkozott meg, hogy ősszel látványosan jobb volt a növények fejlődési erélye azokon a területeken, ahol alkalmaztuk a készítményt. Amikor a kezeletlen táblán még szikleveles állapotban volt a repce, akkor a kezelt táblán már két valódi levelet hozott. Ez pedig azt jelenti, hogy életerősebb állapotban ment neki a télnek ez az állomány.” |
