Meggyőződésünk, hogy a sikeres növénytermesztés titka a talajok állapotában rejlik, az pedig a talajban élő baktériumoktól függ! Baktériumok nélkül nincs élet a Földön. Baktériumok felelnek az emésztésünkért és az immunrendszerünk működéséért, s baktériumokat használ a gyógyszer- és az élelmiszeripar is. A baktériumok nélkülözhetetlenek a nitrogénkörforgás során is, mert a molekuláris nitrogént csak bizonyos egysejtűek – például a Rhizobium, Azotobacter, Azospirillum és Clostridium nemzetség – tudják feldolgozni és a növények számára felvehetővé tenni.

A talaj állapota azonban nemcsak a baktériumokra van hatással, hanem a talajban élő többi organizmusra is. A felborult egyensúly sokszor kedvezhet más, méreganyagokat termelő szervezeteknek.

A gombák mérgei és a fuzáriumgomba toxinjai

A talajban élő gombák között vannak olyan antibiotikumokat termelő penészgombák, amelyeket az orvostudomány hasznosít, azonban vannak méreganyagokat előállító fajok is. Az utóbbi kategóriába eső gombafajok által termelt vegyületeket mikotoxinoknak nevezzük. A mikotoxinok a fonalas gombák kedvezőtlen feltételek közötti szaporodása közben termelődő másodlagos anyagcseretermékek. A növényi, állati és emberi sejteket károsító méreganyagok nemcsak gazdasági veszteséget okoznak, de egyre nagyobb közegészségügyi kockázatot is jelentenek.

A mikotoxint termelő gombák leginkább a szántóföldeken érzik jól magukat, de a termény betakarítása, szállítása és tárolása alatt is könnyedén elszaporodhatnak. Ehhez csak vízre és megfelelő hőmérsékletre van szükségük. Az elsődleges mezőgazdasági termelés során főként a több vizet igénylő szántóföldi penészgombák ütik fel a fejüket, a nem megfelelő tárolásnak (rossz szellőzés, nedvesség) pedig az úgynevezett raktári penészgombák a kellemetlen velejárói.

A mérgező gombafajok egyik legveszélyesebb nemzetsége a gabonaféléket és szemes takarmányokat károsító fuzárium, amely Európában, így hazánkban is rendszeresen előfordul. Amennyiben a termény kezelése és szárítása kívánnivalót hagy maga után, a toxin képződése a betakarítás után is tovább folytatódik.

Egészségügyi kockázatok

A mikotoxinok döntően a kukorica- és búzafogyasztás során kerülnek az emberi szervezetbe, de metabolitjaikkal együtt a legkülönfélébb állati eredetű élelmiszerekben – például tejben, tojásban, májban – is felbukkanhatnak. Rendszeres fogyasztásuk esetén egyes mikotoxinok hosszú távon súlyos szövődményeket (vese-, máj- és daganatos betegségek) okozhatnak. Az aflatoxin, a T-2 toxin, a patulin, a fusarium B1, az ochratoxin-A vagy a zearalenon pedig az emberi egészséget közvetlenül is veszélyezteti.

A megbetegedések kezelését nehezíti, hogy a mikotoxinok alacsony koncentrációban vannak jelen az élelmiszerekben, a tünetek jelentkezésekor pedig a toxinnal szennyezett élelmiszer bevizsgálására már nincs lehetőség. A különböző méreganyagok együttes hatása viszont még ismeretlen. A legnagyobb baj az, hogy a szervezetünk gyakorlatilag védtelen a mikotoxinok mérgező hatása ellen. Az agresszív sejtmérgek ellenállnak a gyomornedv sósavtartalmának és gátolják az immunrendszerünk védekező mechanizmusait. A kis molekulatömegű mikotoxinoknak nincs antigén hatásuk, ezért védőoltás sem készíthető ellenük. Mivel a mikotoxinok a magas hőmérsékletre sem érzékenyek, így a 100-200 ˚C-on szárított gabona is tartalmazhat méreganyagokat. Az egyetlen megoldás tehát a megelőzés!

Egyensúly, minőség, jobb hozam

A XXI. század mezőgazdasági jellegzetességei, és a helytelenül alkalmazott agrotechnológia miatt jelentősen károsodott termőföld nemcsak a káros gombák melegágya, de rontja a növények optimális tápanyagfelvételét is. A talajélet felborult egyensúlyát baktériumtörzsek pótlólagos bejuttatásával ellensúlyozhatjuk. A Phylazonit Talajregeneráló készítményben lévő baktériumtörzsek olyan anyagokat termelnek, amelyek a közvetlen és közvetett hatásaik által visszaszorítják talajainkban a káros penészgombákat. A készítmény alkalmazása a talajsavanyodást, mint káros folyamatot képes lassítani, amelynek következtében a kezelt területen termelt növény vízgazdálkodása és tápanyagfelvétele is jelentősen javul. A készítményben található baktériumok szideroforokat, antibiotikumokat, hormonokat és vitaminokat termelnek. A sziderofor segítségével a növény vasat von el a gombák elől, ezzel és az antibiotikum-termeléssel pedig drasztikusan leszűkíti a káros gombák életterét a gyökérzónában.

A baktériumtörzsek áldásos tevékenységének köszönhetően a gyökérzet intenzív növekedésnek indul, a hajszálgyökerek és gyökérszőrök megerősödnek. Csökken a csírakori növénypusztulás, javul a növény vízgazdálkodása, a tápanyagfelvétel pedig jelentősen egyszerűbbé és hatékonyabbá válik. A gyökérzet közvetlen környezetében lévő baktériumok a szerves savak kiválasztásával és a tápanyagok feloldásával gyakorlatilag tehermentesítik a növényeket, így azoknak 30-35 százalékkal kevesebb energiát kell a tápanyagfelvételre fordítaniuk. A megtakarított energiát a növény a fejlődésre használja, ami a termés minőségére és hozamára is pozitív hatást gyakorol.

A tápanyagokban dús, egészséges talajban termett zöldségek, gyümölcsök és gabonafélék magasabb beltartalmi értékekkel rendelkeznek és jóval kevesebb toxikus anyagot tartalmaznak. Ezek következtében a Phylazonit Talajregeneráló készítmény alkalmazása a mezőgazdasági termelésben jótékonyan segíti az egészségünk megőrzését, hozzájárul az életminőségünk javításához.

Egyszerű a képlet. A jobb, egészségesebb talaj életerős növényeket terem, az életerős növényekből minőségi élelmiszereket állíthatunk elő, a minőségi élelmiszerek pedig nemcsak egészségünk megőrzéséhez, de életminőségünk javításához is hozzájárulnak.