A kertészeti ágazat magas hozzáadottérték-termelő képessége, gazdasági multiplikátor hatása, továbbá a foglalkoztatásban betöltött szerepe miatt, illetve mint a termelési, technológiai innovációk alkalmazásának fontos terepe kiemelt szerepet kap a 2014–2020 közötti időszakban. Mivel számos fiatal gazdálkodó a kertészeti ágazatban találta meg a hivatását, és az AGRYA korábban is különös figyelmet fordított az ágazatot érintő különböző szakmai, szakmapolitikai kérdésekre (például termálvízhasználat), fontosnak tartottuk az ágazat szereplői körében egy olyan kutatás elvégzését, amely elsősorban a benne dolgozók, a kertészeti tevékenységből élő gazdálkodók szemszögéből mutatja be az ágazat belső viszonyait. Ennek megfelelően olyan empirikus kutatás volt a cél, amely – többek között – felméri, elemzi a kertészetben rejlő foglalkoztatási lehetőségeket, az érintettek motivációit, nyitottságát az innovációkra és fejlesztésekre, valamint válaszokat keres az alacsony együttműködési hajlandóság okaira.
Az AGRYA és az AgroStratéga közös kutatása a KSH szakmai támogatásával valósult meg, az online felmérés 2014 decemberében és 2015 januárjában zajlott. A kutatásnak kétféle eszköze volt: a kérdőív papíralapú változata az AGRYA ősszel megrendezett két szakmai konferenciáján került a résztvevők kezébe, a kérdőív online változatát pedig interneten keresztül lehetett kitölteni és beküldeni. Ehhez piackutatással kapcsolatos felhívást küldtünk ki az AGRYA, az AgroStratéga és a KSH saját csatornáinak felhasználásával. Az elemzés összesen 200, a célcsoportba tartozó kérdőívkitöltő válaszai alapján készült. Ebben a cikkben a fiatal gazdálkodók beszerzési és értékesítési stratégiájával foglalkozunk.
A válaszadók közel négyötöde (79%) jellemzően önállóan szerzi be a termeléshez szükséges alapanyagokat, mindössze 8%-uk beszerzései folynak termelői csoporton, 2%-uk beszerzései pedig beszerzési és értékesítési csoporton keresztül. A gazdatársakkal közösen történő beszerzések aránya 12%.
A válaszadók többségében (83%) önállóan értékesítik a termékeiket (51%-uk kereskedőknek, feldolgozóknak, 32%-uk pedig közvetlenül a fogyasztóknak értékesít), mindössze 14%-uk értékesítései folynak termelői csoporton keresztül.
A válaszadók (n=196) nagyobbik fele (57%) nem tagja termelői csoportnak. A TÉSZ-tagsággal rendelkező válaszadók (n=81) 54%-a 1-3 éve, 31%-a 4-6 éve, 7%-a 7-9 éve és 7%-a 10 éve vagy régebb óta tagja termelői csoportnak. A legrégebbi tagsággal rendelkező válaszadó, illetve az általa képviselt gazdaság 27 éve tagja termelői csoportnak.
A TÉSZ-tagsággal még nem rendelkező gazdálkodóknál rákérdeztünk arra, hogy tervezik-e a tagságot. A még nem TÉSZ-tagok 96%-a válaszolt a kérdésre: 38%-uk tervezi, 62%-uk továbbra sem tervezi a tagságot.
A termelői együttműködések előnyeiről és hátrányairól is megkérdeztük a fiatal gazdálkodókat. Az ezzel kapcsolatos véleményeket az online felmérés részletes eredményeit bemutató kutatási jelentés tartalmazza, amely letölthető az alábbi linkről: http://agrostratega.hu/letoltesek.html
Pólya Árpád – Varanka Mariann
www.agrostratega.blog.hu
