Támogatásigénylést segítő újdonságok az MVH-nál

Agro Napló
A 2014–2020 közötti Közös Agrárpolitika szabályai számos változást hoztak a gazdák életébe, és az átalakított támogatási rendszerhez való alkalmazkodás, de főleg annak megújított adminisztrációjával való megbarátkozás továbbra is okoz fejfájást az érintetteknek. Az új szabályok szerinti első, 2015. évi egységes kérelem beadási időszaknak számos tanulsága volt, amelyeket kiértékelve az uniós kifizető ügynökségként működő Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal több ponton is módosított az eljárásrenden, az informatikai rendszeren, vagy igyekezett olyan kiegészítő szolgáltatást bevezetni, ami megkönnyíti a termelők helyzetét az újabb támogatásigénylési időszakokban. A FÖMI által a MEPAR adatbázishoz készített új fedvénytérképeket már a 2016-os kérelemnél is alkalmazhatták a gazdák.

Az MVH tájékoztatása szerint szeptember második felében újabb frissítést végeztek a MEPAR adatbázisban, s emiatt az egységes kérelem elektronikus beadó felületéhez is csak korlátozottan lehetett hozzáférni. A módosítások eredményeképp a 2016-os egységes kérelemben a gazdák által megadott egyes táblák az eredetileg megjelölt fizikai blokkhoz képest új blokkba kerülnek áthelyezésre, továbbá egyes esetekben a kérelemben megadott tábla több résztáblára válhat szét, melyek különböző azonosítójú blokkokban lesznek megtalálhatóak. A változásokat érdemes később ellenőrizni, hogy az újabb kérelembeadási időszakban ne okozzon meglepetést, hogy milyen blokkszámon is szerepeljen az adott tábla.

A 2015-ös támogatási időszakban a zöldítési támogatás kapcsán tipikus hiba volt a gazdák részéről, hogy elfelejtették kijelölni, vagy a SAPS kérelem alapján szükségesnél kisebb ökológiai fókuszterületet (EFA területet) jelöltek ki. Ismeretes, hogy ez csak a 15 hektárnál nagyobb szántóterületek birtokosai számára kötelező, fókuszterületként azonban nagyon sok minden megjelölhető a parlagtól a tájelemeken – mint a fás sáv, fasor, táblaszegély, vizesárok, gémeskút, szántón magányosan álló fa, kunhalom –, a vízvédelmi sávon, EMVA támogatásból erdősített területeken és rövid vágásfordulójú fás szárú energiaültetvényen át egészen az ökológiai jelentőségű másodvetésig és a nitrogénmegkötő növényekkel beültetett területekig. Az első évben persze túlnyomórészt, 95 százalékban az utóbbi kettő szerepelt a támogatási kérelmeken. A 2016-os kérelemnél annyival volt könnyebb az érintettek dolga, hogy a Meparban már szerepeltek a fasorok, így a szántójukkal szomszédos tájképi elemet már nem kellett külön lemérniük és berajzolniuk azt.

A támogatásigénylést a jövőben megkönnyítendő az MVH szeptemberben közzétette a 2016. évi egységes kérelemben zöldítési támogatást igénylők számára is fontos, a táblákkal szomszédosan elhelyezkedő, úgynevezett rendelkezésre álló ökológiai fókuszterület (EFA) elemek helyrajzi számait tartalmazó adatbázisát. Az MVH honlapjáról letölthető, mintegy 40,5 ezer elemet tartalmazó excel táblában településenként szerepel minden, olyan felhasználható – vagyis jogszerű földhasználattal nem igazolható, ám a szántóterülettel határos terület – EFA elem, amelynek ilyen célú felhasználását a tulajdonosa vagy vagyonkezelője nem tiltott le. Ezek jellemzően fás sávok, fasorok, táblaszegélyek és vizesárkok. Az FM egy tavaszi tájékoztatója szerint egyébként a célterületként elszámolható területnek nem kell támogatható területnek lennie, azonban arra nem árt figyelnie a gazdáknak, hogy amennyiben ilyen rendelkezésre álló területet jelölnek meg EFA elemként, akkor ezzel vállalják annak rendben, gyommentesen tartását is. A lista révén a támogatást kérő gazdák is ellenőrizni tudják, hogy megfelelő területet jelöltek-e be, másrészt a következő támogatásigénylési időszakban már pontosan, és egyértelműen meg tudják majd jelölni, hogy mely területelemmel teljesítik az előírásokat.

Október 15-ig kifizeti a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal a 2015. évi egységes kérelem alapján a 2 ezer eurónál nagyobb összegű közvetlen támogatásból a pénzügyi fegyelemmel kapcsolatos előírás miatt elvont összeget az érintett igénylőknek. A levont összegekből keletkező tagállami befizetésekből hozza létre évente az Európai Unió azt a krízistartalékot, amelynek célja a mezőgazdasági termelést vagy értékesítést érintő súlyos válságok kezelése. Amennyiben a pénzügyi év végéig ez a tartalék nem került felhasználásra, a Bizottság visszatéríti a tagállamok részére.

A 2015. évi magyar támogatási kérelmekkel kapcsolatban összesen 13,72 millió eurónyi tartalék (mintegy 4,2 milliárd forint) gyűlt össze az elvonásokból. Mivel a krízistartalékot az idén nem használták fel, az összeg most a jogosult termelők részére kifizethetővé vált. A visszatérítésre azok a mezőgazdasági termelők jogosultak, akik 2015-ben közvetlen támogatás iránti kérelmet nyújtottak be, közvetlen támogatásaik összege a 2000 eurót meghaladták, valamint 2016. szeptember 21-ig jogerőre emelkedett olyan határozattal rendelkeznek, amely alapján esetükben pénzügyi fegyelemből adódó támogatáscsökkentést alkalmaztak velük szemben. A visszatérítés összegéről az MVH az alkalmazott csökkentés arányában hoz határozatot.

-kmk-

A cikk szerzője: Kiss Melinda Katalin

Címlapkép: Getty Images
NEKED AJÁNLJUK
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
KONFERENCIA
Agrárszektor Konferencia 2024
Decemberben ismét jön az egyik legnagyobb és legmeghatározóbb agrárszakmai esemény!
EZT OLVASTAD MÁR?