A családi gazdaság központjában találkozunk. Miután megnéztük a gépállomás hangárját, a gépjavító műhelyben ülünk le beszélgetni. Amikor azt kérdezem, mi a gazdaságuk hivatalos neve, Farkas Károly mosolyogva válaszol: „Magánvállalkozók vagyunk, ezért, hogy úgy mondjam, nincs nevünk. A gazdaságot két család működteti, édesapámék és az én kis famíliám.”
Mint kiderül, összesen 180 hektáron gazdálkodnak, és emellett bérmunkát végeznek. Hagyományos szántóföldi növényeket termelnek: kukoricát, búzát, árpát, repcét, napraforgót, de tavaly volt szójájuk is. „Az idei gabonatermésünk jó volt, bár az árpa valamelyest elmaradt a tavalyitól, de így is jóval 7 tonna/hektár feletti átlagot produkált. A búza 8,5–9 tonna körül hozott hektáronként, a repce pedig nagyjából 5 tonnát termett (tisztítva). A napraforgó átlaghozama több mint 4 tonna volt hektáronként.” – mondja a gazda.
Az idén a napraforgó és a kukorica alá már mindenhol alkalmaztak talajoltást, de természetesen minden növénynél beállítottak kontroll-területet is.
„A Phylazonit talajoltót kezdetben szántóföldi permetezővel juttattuk ki a teljes területre szórva, és utána rögtön kompaktorral bedolgoztuk a talajba. Az idén viszont már a kapásnövényeknél a vetőgépre szerelt fronttartályból, injektáló berendezéssel, a vetéssel egy menetben adagoltuk a vetőágyba. Az idei őszieknél – mivel egyelőre ezekhez a növényekhez nincs olyan vetőgépünk, amely alkalmassá tehető ahhoz, hogy közvetlenül a mag mellé juttassuk ki a készítményt – a kompaktorra szerelt kijuttató egységet használunk, a magágy-készítéssel egy menetben. Az alkalmazott dózis a területtől és a technológiától függően 15–20 liter/hektár” – tájékoztat Farkas Károly.
A tarlómaradványokat mindenütt a földön hagyják, „szalma sehol sem megy le a tábláról”. A tavasziak alá a körülményektől és az előveteménytől függően többféle agrotechnikát alkalmaznak. Ha sok a tarlómaradvány, akkor szántanak. Ha engedi a talaj, akkor 30–40 centiméter mélyen lazítóznak, és kultivátoroznak.
„Két év után elmondható, hogy a Phylazonit nálunk képes többlettermést produkálni, de valójában mi a talajoltás hosszú távú hatásaiban bízunk. Úgy gondolom, hogy nagyjából öt–hat évvel a kezelések megkezdése után érdemes majd megnézni a talaj szerkezetét és tápanyag-biztosító képességét. Mi viszonylag jó minőségű talajokon gazdálkodunk, 35 és 50–60 Aranykorona közöttiek a földjeink, de nem mindegy, mi marad a talajban, és abból mit tud felvenni a növény. Éppen ezért fokozatosan egyre nagyobb területen használunk Phylazonitot – az idén már nem sok tábla marad ki a talajoltásból. A bérelt földeken annyira nem erőltetjük, mert ki tudja, mi lesz öt év múlva, de a saját földjeinken a jövőben gondolkodunk” – összegzi terveit a fiatal abai gazdálkodó.
