Dr. Daniel Petri, a BIOMIN Globális Mikrobiológiai Termékmenedzsere, megosztotta véleményét a FAO-jelentés következtetéseiről és a holisztikus megközelítés előnyeiről az állati takarmányozásban használt probiotikumok terén.

Az állattenyésztés legnagyobb kihívása jelen pillanatban a kiegyensúlyozottság. Sok tisztázandó kérdés van még mindig a bél mikroflórájának és a teljesítménynek az összefüggésében. Fejlett technológiákat használva azt látjuk, hogy bizonyos bél mikroorganizmus csoportok jól teljesítő állatoknál fordulnak elő már a korai életszakaszban, míg később ugyanezek a mikroba csoportok gyenge teljesítményű állatoknál találhatóak meg. Arra van szükség, hogy teljesebb képet kapjunk a mikroflóráról: nem csak arról, hogyan befolyásolja az állat egészségi állapotát, hanem hogyan befolyásolja a teljesítményét.

A probiotikumok – bár megfelelő támogatást nyújtanak az állattartáshoz – önmagukban nem tudják ugyanazt az eredményt hozni, mint az antibiotikus hozamfokozók. Az állattartásban az antibiotikus hozamfokozók helyettesítése meglehetősen összetett a különböző állatfajok, klimatikus viszonyok, növekedési fázisok, állattartási mód, valamint a földrajzi elhelyezkedés szerint. Ami ennek megfelelően feltétlenül szükséges, az a személyre szabott megoldás, amely figyelembe vesz minden faktort. Ez lehet a megfelelő mikotoxin inaktivátor (Mycofix®), probiotikumok (PoultryStar®), fitogén (Digestarom®) és/vagy továbbfejlesztett szerves sav alapú termékek (Biotronic® TOP3) használata – amelyek a megfelelő eredményt hozzák az adott helyzetben. Jelentős munkát fektettünk ebbe, többszörös, ügyfelekkel folytatott teszteléssel és saját kutatásokkal, nem csupán az antibiotikus hozamfokozók helyettesítésére fókuszálva, hanem általánosan az antibiotikumoktól mentes takarmányozásra.

Mivel a teljes élelmiszer- és takarmányláncban gondolkozunk, fontos, hogy biztonságos és költséghatékony megoldásokat találjunk. A hatékony takarmányozásban egy komplex mikrobiológiai feladattal állunk szemben – a tudomány folyamatosan fejlődik e téren –, de az állattenyésztők kézzelfogható eredményeket érhetnek el az olyan összetett termékekkel, mint a PoultryStar®. Ez a készítmény eljuttatja a megfelelő baktériumtörzseket a bélrendszer specifikus területeire, ahol ezek a baktériumok a leghaszno­sab­bak, valamint frukto-oligoszacharidokkal tá­mo­gatja a probiotikumokat, amelyek biztosítják, hogy a hasznos mikroorganizmusok szaporodjanak el a gazdaállatokban. Ez a szinbiotikus koncepció és a célzott hatásmechanizmus egy olyan szintű kifinomultságot képvisel, amelyet a Bacillus alapú termékekkel még nem sikerült elérni.

A Bacillus alapú termékek egy húsz éves múltra visszatekintő technológia, amely ismét feltörekvőben van, de ez leginkább a probiotikumok előállítói számára jelent előnyöket, nem pedig a vásárlóknak. Továbbá jelenleg is vitatkoznak a B. subtilis, illetve a B. amyloliquefaciens hatékonyságáról. Állategészségügyi szempontból a Bacillus fajok nem feltétlenül szükségesek a szárnyasok fejlődéséhez. A FAO jelentése szerint ezek átmeneti organizmusok, amelyek nem csatlakoznak a sejtfalhoz, ezért a kölcsönhatás mértéke igen korlátozott. A legtöbb esetben a teljesítményre gyakorolt hatás a Bacillus fajok által termelt enzimeknek tulajdonítható, mindemellett ezeknek az enzimeknek a közvetlen alkalmazása jóval alacsonyabb költségek mellett is lehetséges. Továbbá, ezek a mikroorganizmusok spóra formában érhetőek el – ugyanakkor az in vitro tesztelésnél vegetatív sejtként történik a vizsgálatuk –, ezért továbbra sincs meghatározva, hogy mikor és milyen nagyságrendben történik meg a csírázás a bélrendszerben. Utalások vannak arra a publikációkban, hogy számos sejt spóra formában marad vagy egy gyorsan lefolytatott életciklus után spóra állapotba kerül.

A BIOMIN-nál a jól meghatározható, több fajból álló probiotikumokra fókuszálunk, amelyek az emésztőtraktusban telepednek meg és jelenlétük elengedhetetlen az állat bélrendszerének egészségéhez. A PoultryStar®-ban megtalálható Enterococcus törzs szárnyasok vékonybeléből (éhbélből) származik, amely a tápanyagok felszívódásának legfőbb helye és a szárnyasok védekező rendszere szempontjából a leggyengébb pont, mivel ezen a helyen a legvékonyabb a nyálkahártya. Az immunmoduláns Bifidobacterium törzs a csípőbélből származik, ahol a madarak Peyer-plakkjai (limfoid szövetcsoportok a vékonybélben) felelősek azért, hogy a megfelelő adaptív immunválaszt adják. A Pediococcus és Lactobacillus törzsek a vakbélben telepednek meg és védelmet nyújtanak az olyan ártalmas baktériumokkal szemben, mint például a Campylobacter vagy a Salmonella, a prebiotikus frukto-oligoszacharidok pedig további egyensúlyt biztosítanak a végbélben. Következésképpen a PoultryStar® elősegíti az antibiotikumoktól való függés csökkentését, egyenletesebb állományt, kevesebb elhullást és egyenletes, jobb teljesítményt eredményez.

Nagyon sok tudományos publikáció és kísérleti eredmény érhető el, amelyek bemutatják a PoultryStar® előnyeit. Az Európai Unió engedélye a PoultryStar®-ra a termékbiztonság és -hatékonyság további biztosítékát jelenti.

Nagy örömmel tölt el minket, hogy az EuroTier Innovációs Díj Bizottsága is elismerte munkánkat és ezüstéremmel jutalmazta a PoultryStar®-t ebben az évben. A modern keltető berendezések fejletlen immunrendszerrel indítják útnak a csibéket, a PoultryStar® pedig megalapozza az egészséges bélflóra kialakulását és támogatja az immunrendszer fejlődését. Ez különösen fontos az antibiotikumok használatának minimalizálása szempontjából. A következő EuroTier rendezvényen bemutatunk egy új keltetői alkalmazást, amely igazán bizonyítja a PoultryStar® fejlesztésének nagyszerűségét.

A kutatásaink eredményei olyan megoldásokat kínálnak, amelyek lehetővé teszik ügyfeleinknek, hogy úgy kombinálhassák a megfelelő termékeket, hogy a kívánt eredményt érjék el. Tovább fogjuk vizsgálni az antibiotikumokkal szembeni rezisztenciát, az antibiotikum-mentes takarmányozást és az antibiotikumok preventív jellegű alkalmazásának szükségességét az állattenyésztésben. Az egyik kulcsfontosságú szempont, hogy az antibiotikumok használatának csökkentését, mint teljes koncepciót vizsgáljuk, tekintettel a fajok, a fejlődési szakaszok és a környezeti körülmények közötti különbségekre.