A novemberi amerikai elnökválasztás az idei év második legnagyobb meglepetését hozta: ahogy júniusban a Brexit, úgy az elnökválasztás is rácáfolt a közvélemény-kutatók és a piac várakozásaira: Donald Trump republikánus jelölt nyert, valamint a Kongresszusban és a Szenátusban is republikánus győzelem született.
Az új elnök programja ígéretei szerint infrastrukturális beruházásokon, adócsökkentésen, a klímavédelmi egyezmények felmondásán és protekcionizmuson alapulna. Trump szerint nemcsak az amerikai-mexikói határra építene falat, hanem sor kerülne – 550 milliárd dollár értékben – számos infrastrukturális beruházásra, utak, repterek, iskolák felújítására. A kiszivárgott információk szerint jelentősen megemelhetik a védelmi kiadásokat is. Az új program fontos pillérét alkotják a tervezett adócsökkentések: a vállalati adókulcsok 35-ről 15%-ra csökkenhetnek, ugyanakkor várakozások szerint ez súlyos bevételkieséssel járna. Hogy ebből a költségvetési kérdésekben az alacsony hiány mellett elkötelezett republikánus párton ebből mennyi megy át, még kétséges, így vélhetően itt kompromisszumos megoldás születik. Az állami élénkítés miatt rövidtávon a szakértők 4%-ra gyorsuló gazdasági növekedést várnak az USA-ban.
Ennek ellenére hosszú távon a program jelentős kockázattal jár. Érdemben nőhet a költségvetési hiány, az államadósság pedig a jelenlegi – amúgy is magas, a GDP 90%-át közelítő – szintről mintegy 20%-ponttal emelkedne tíz év alatt. Ezen túl az állami beruházási programokkal egyidejűleg a korlátozott bevándorlás korlátozása és a már az USA-ban dolgozó bevándorlók egy részének kitoloncolása azonban az amúgy is munkaerő-hiányos amerikai gazdaságban a bérek és ezen keresztül az infláció gyorsulását eredményezné. A magas hiány és az emelkedő infláció miatt a Fed a piaci várakozásokhoz képest bátrabban emelhet kamatot, így nem csoda, ha a hosszú hozamok az USA-ban a választási eredmény után 1,9%-ról 2,4%-ra emelkedtek. A magasabb kamatok viszont egyrészt növelik az adósságszolgálat költségét, másrészt pedig visszafogják az üzleti beruházást és a fogyasztást. A magasabb kamatszint miatt erősebb dollár versenyképesség-csökkentő hatását védővámok kivetésével orvosolhatja az új kormányzat (a védővámok kivetése és Amerika, az amerikai ipar naggyá tétele egyébként is Trump egyik kedvenc kampánytémája volt), ami hosszú távon szintén hátrányos következményekkel járna: a magasabb tarifák eltüntethetik a vállalati adócsökkentés kedvező hatásait, így vagy a vállalati profitok csökkennének, vagy a vállalatok árat emelnek. A vámok miatti egyszeri áremelkedést nem tudja ellensúlyozni a reálbérek ugyanakkora növekedése, így végeredményben a fogyasztók veszítenének.
A Kínából és Mexikóból érkező árukra kivetendő vámok a Barclays becslése szerint évente 0,5%-os növekedési áldozattal járna, míg a Citibank elemzői ezt kb. 1%-ra teszik. Szintén visszaüthet a bevándorlás korlátozása és a szabadkereskedelmi egyezmények felmondása hosszú távon, melyek negatív növekedési hatásait a klímavédelmi egyezmények felrúgása is legfeljebb rövid távon ellensúlyozhatja. Így nem csoda, ha a legfrissebb szimulációk szerint 2040-re 0%-ra csökkenhet a potenciális növekedés Trump gazdaságpolitikájának negatív következményei miatt.
A Trump meglepetés győzelme a részvénypiacokon heves negatív piaci reakciókat váltott ki világszerte. A „világvégehangulat” azonban nem tartott sokáig. A piac abban bízik, hogy az ígéretekből azok, amelyek igazi kockázatot hordoznak – a magasabb hiány és a protekcionizmus – legfeljebb enyhébb formában valósulnak majd meg, így azóta az amerikai indexek mindegyike új történelmi csúcsra ért. Az inflációs várakozások, a FED-től várt kamatemelés mértéke és a hosszú hozamok azonban érdemben és tartósan emelkedtek, amit Magyarországon is érezhetünk: a 10 éves hozamszint 2,9%-ról 3,6%-ra emelkedett. Noha az USA messze van és Magyarország jelenleg elég jól védett a külső sokkokkal szemben, de egy forgatókönyv ránk is jelentős hatást gyakorolhat: ha az USA jelentősen megemeli a védővámjait, és erre az egész világ hasonlóan reagál, akkor az világszerte a hatékony vállalatok működését nehezítené meg, és ezzel erősen lassítaná például a hazai gazdaság szempontjából kiemelkedően fontos német gazdaság növekedését is.,
Rátkai Orsolya
OTP Elemzési Központ
A cikk szerzője: Rátkai Orsolya
