Tavaly az Európai Unió tejpiaci szabályozása megszüntette a 30 éve működő kvótarendszert, amely nagymértékben befolyásolta az egyes országok termelési kapacitásait, erőforrásait és a termelés volumenét. Ez – kiegészülve a 2020 utáni támogatási összegek bizonytalanságával – kérdésessé tette az egyébként a telepek méretét és a meghatározó gazdaságok termelési színvonalát tekintve jó helyzetben lévő magyar tejágazat jövőjét is.
Pozitív fejlemény a szektor számára, hogy a nyerstej országos termelői ára egy hosszú csökkenő tendenciát követően újra növekedésnek indult: 2016 júniusában még a kilogrammonkénti 66 forintot sem érte el az összeg, ami 40 százalékos áresést jelentett a két és fél évvel korábbi adathoz képest. Napjainkban az ár 85-90 forint/kilogramm között mozog, és emelkedő trend jellemzi. Az elmúlt években folyamatosan növekedett az előállított tej mennyisége is, míg 2010-ben alig volt több mint 1,6 milliárd liter, a 2015-ös érték már 277 ezer literrel haladta meg az öt évvel korábbit.
„A termelői ár és az előállított volumen növekedése kedvező tendenciák a magyar tejágazat számára, a szektor azonban továbbra is jelentős mértékben függ az uniós támogatásoktól: a 2020-ig terjedő időszakban az egy kilogramm tejre jutó támogatás átlagosan 18-20 forintot tesz ki, ami európai viszonylatban is kiemelkedő” – olvasható az otpagrar.hu weboldalon. „A 2020 utáni helyzet bizonytalan, úgyhogy az elkövetkező években kell megteremteni az ágazat hosszú távú fenntarthatóságának alapjait mind a keresleti, mind a kínálati oldalon.”
Fontos probléma, hogy a magyar tejgazdaság a rendszerváltás óta elvesztette belső piaca csaknem negyedét, aminek következtében az egy főre jutó éves tej- és tejtermékfogyasztásunk csupán 55-60 százaléka az EU fejlett országaiban jellemző értékeknek. Bár a nyerstej ÁFA-kulcsának idei csökkentése jó irány a bank szakértői szerint, a tejfogyasztás ösztönzése érdekében a piaci forgalom nagy részét kitevő UHT és ESL tejek forgalmi adójának mérséklése is elengedhetetlennek tűnik.
Ami a kínálati oldalt illeti, a hazai tejtermelés további fejlődésére kiváló lehetőséget biztosít az a 300 milliárd forint, amelyet a Vidékfejlesztési Program és a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program keretében különítettek el az élelmiszerfeldolgozók számára. Javasolt azonban a nagyobb méretű, a mezőgazdasági termelést is jótékonyan befolyásoló élelmiszerfeldolgozó cégek részére is elérhetővé tenni a korszerűsítési forrásokat, ez ugyanis nagymértékben hozzájárulhat az ágazat modern technológián alapuló versenyképességének megteremtéséhez.
