Ammónia, karbamid és nitrát kilátások

Olaf Günther-Borstel, a Yara kelet-európai kereskedelmi igazgatója az ammónia, karbamid, és nitrát piaci kilátásait taglaló előadásában elmondta, a kereslet-kínálat alapvető közgazdasági törvényén túl két tényező alakítja a nitrogénárakat: az előállításhoz szükséges energiaárak és a logisztikai lehetőségek. Nem lehet hosszú távú előrejelzést adni, éppen ezért – a múlt tapasztalati okán is – a helyes beszerzési stratégia megválasztása fontosabb, mint az árprognózisok modellezése. A helyes beszerzési stratégia pedig – éppen az árak gyakori változása miatt – a több részletben történő beszerzés, így eloszlatva és mérsékelve az árváltozás okozta rizikót. Jelenleg folyik a tavaszra szükséges nitrogén műtrágyák beszerzése, azonban a komoly tételeket már a tavalyi évben megvásárolták a termelők. Mindenesetre a kereslet és a Duna nehéz hajózhatósága következtében kialakuló szállítási nehézségek árfelhajtó tényezőként hatnak, amit jelenleg érzékelhetünk is a piacon. Az energiaárak hatásaként mindenekelőtt látnunk kell, hogy a nitrogénárakat nagyban befolyásoló karbamid előállításának jelentékeny része Kínában történik szén energiaforrással, így kevésbé a földgáz, mintsem a szén ára befolyásolja erről az oldalról a nitrogénárakat.

A foszfátok, a kálisó és a kálium árának alakulásában az imént taglalt összefüggések érvényesülnek, mindezzel együtt a foszfor- és káliumpiac árhullámai mérsékeltebbek, kiegyensúlyozottabbak a nitrogénpiachoz képest. Jelenleg azt láthatjuk, hogy a tavalyi évben jellemző alacsony árszinthez képest emelkedés ment végbe, amely egy szintet elérve egy ideje stagnál.

Termékfejlesztési hangsúlyok lombtrágyázásban

Tapio Lahti, a Yara kelet-európai szakmai vezetője kifejtette, a Yaránál olyan termékek előállítása a cél, amelyek a fenntarthatóság jegyében születnek, s amelyek felhasználása következtében nő a szántóföldi és kertészeti növénytermesztés profitabilitása. A fejlett mezőgazdasági technológiákban a lombtrágyákon keresztül a növény számára szükséges mikroelemeket, vagy egy pillanatnyi hiányt, ill. pluszigényt fedezni hivatott makro- vagy mezoelemet juttatunk ki. Előbbi esetben arra helyezzük a hangsúlyt, hogy a leghatékonyabb növényspecifikus összetételeket fejlesszük ki (pl. Cu, Mn, Zn + Mg kombináció a kalászosok esetében), utóbbi esetben előtérbe kerül a foszfor a korai foszforhiány kezelésére, valamint a gyökérfejlődés serkentésére és a kén-nitrogén kombináció a sütőipari minőség növelésére. A tápelem-összetétel mellett legalább annyira fontos kérdést jelent a formuláció és ezáltal a növényi felvehetőség. A YaraVita lombtrágya termékcsalád e tekintetben is kiemelkedik, hiszen a csapadék lemosó hatásának ellenálló és időben elhúzódó, folyamatos tápelemhatást biztosító formulációval rendelkeznek. A lomb­trágyapiac növekedése visszaigazolja ezen termékek eredményes alkalmazását, hatásuk a növénytermesztés eredménytermelő képességében mutatható ki.

Miről kell és mivel lehet meggyőzni a termelőt?

Éri Ferenc, a hazai leányvállalat kereskedelmi vezetője a magyarországi lombtrágyapiac egyértelmű növekedéséről számolt be. Hozzávetőlegesen hatmillió literre becsüli a 2016. évi össz hazai forgalmazott mennyiséget, amelyből 8–10%-ot a Yara tudhat magáénak. Véleménye szerint a korábbi évekhez képest tudatosabbak a termelők, egyre több gazdát lehet „kockás papíron” meggyőzni arról, hogy az olcsó termékek megvásárlásával nem feltétlenül hoznak jó döntést. Szakmai érvekkel lehet és kell bizonyítani, hogy a termékben lévő hatóanyag az első és legfontosabb döntési tényező, illetve tájékozódni kell arról is, hogy „mit tud” még a készítmény. A formulázást, esőállóságot, tartamhatást és a hatóanyag formáját hangsúlyozta a vezető. A Yara termékek mögött világszintű kutatás-fejlesztés áll, a németországi, finnországi, angliai kutatóközpontok, továbbá a helyi termesztési viszonyokhoz igazodó országos adaptációs kísérleti rendszerek teszik lehetővé azt, hogy az új termékek és technológiák kifejlesztésével a legszélesebb iparági kínálatot biztosítva a világ élvonalában maradjon a vállalat.

Új koncepció a foszfor kijuttatásának időzítése kapcsán

Az őszi vetésűek alaptrágyázásának bevett módszere az alacsony nitrogéntartalommal rendelkező NPK műtrágyák vetés előtt történő kijuttatása volt, amit tavasszal követett a nitrogén fejtrágyázás. A szakmai napon bemutatott ACTYVA koncepció alternatívát kínál az őszi vetésű növények eddigi hagyományos műtrágyázási gyakorlata mellett. Az ACTYVA alapelve szerint ugyanis nem csak ősszel, hanem a talajállapot függvényében akár kizárólag tavasszal, a tápelemfelvétel időszakához igazítva lehet elvégezni a foszforkijuttatást. A Yara-kísérletek Európa négy helyszínén 6 év átlagában bemutatott eredményei alapján ugyanis az ősszel kijuttatott foszfor a korai növekedés szakaszában még nem vehető fel hatékonyan, viszont ha a kijuttatást márciustól májusig terjedő időszakban végezzük el, a tápelem jobb felvehetőségét tesszük ezáltal lehetővé, hiszen a kalászosok foszforfelvételének több mint 70%-a ekkor zajlik. Közelebb visszük így a tápelemforrást a növény igényéhez oly módon, hogy a YaraMilaTM Actyva tavasszal kijuttatva foszfort biztosít a talajoldatban a felső talajrétegben, ellátva azzal a fiatal gyökereket. A jobb nitrogén- és foszforhasznosulás kisebb tápanyagveszteséget, alacsonyabb műtrágyázási költséget, kevesebb munkával járó nagyobb termést eredményezhet a gazdálkodók részére.

-ga-

A cikk szerzője: Gáspár Andrea