A vidéki megélhetés egyik alapvető forrása ma is a mezőgazdaság

Agro Napló
A vidék fellendülésének, megújulásának az egyik legfontosabb mutatója az, hogy ott maradnak-e az emberek, akarnak-e dolgozni és meg tudnak-e élni.

Kérdésként merül fel: csökkent, nőtt vagy stagnált a foglalkoztatottak száma a mezőgazdaságban? A változó birtokméretek milyen befolyással lehetnek a mezőgazdaságban dolgozók létszámára? Mit lehet tudni a foglalkoztatottsági összetételről, a fekete munka jelenéről? 

A mezőgazdasági foglalkoztatás az elmúlt években egyértelműen növekvő tendenciát mutatott. A KSH lakossági munkaerő-felmérésének adatai alapján a mezőgazdaságban, erdőgazdálkodásban, halászatban foglalkoztatottak száma 2016-ban 217,0 ezer fő volt, egy év alatt 6,8 százalékkal, az elmúlt hat–nyolc évben pedig több mint negyedével növekedett. Hosszabb időtávot, az ezredforduló óta eltelt 16 évet vizsgálva elmondható, hogy 2008-ig folyamatos munkaerő-kiáramlás jellemezte az ágazatot, ezt követően azonban kisebb ingadozásokkal a mezőgazdaságban foglalkoztatottak érdemi növekedése figyelhető meg (1. ábra).

A mezőgazdaságban jelentős az idény-, illetve a főtevékenység mellett kiegészítő jelleggel végzett munka. Emellett számításba kell venni az egyéni gazdaságokban a háztartások tagjai által végzett nem fizetett munkavégzést is. Így az Éves Munkaerő Egységben (ÉME)1  kifejezett munkaerő-felhasználás a mezőgazdaságban 439,9 ezer ÉME volt 2016-ban. Az elmúlt 16 év változásait vizsgálva hasonló tendencia mutatkozik az összes mezőgazdasági munkaerő-felhasználásban, mint a mezőgazdasági foglalkoztatásban. Ugyanakkor a munkaerő-felhasználás szerkezetében folyamatos változás látható. Miközben a nem fizetett munkaerő-felhasználás (egyéni gazdálkodók és családtagjaik) az elsősorban kiegészítő tevékenységként,
önellátásra termelő, döntő mértékben egy hektár alatti üzemek megszűnésével, az idős gazdálkodók kivonulásával, a birtokkoncentrációs folyamatokkal összefüggésben jelentősen csökkent, addig 2008 óta a fizetett munkaerő-állomány növekvő tendenciát mutat (2008 és 2016 között közel 25 százalékos volt az emelkedés) (2. ábra). A munkaerő összetételében tapasztalható változások alapján kijelenthető, hogy a koncentrációs folyamatok következményeként egyre inkább teret nyernek az életképes méretű kis és közepes árutermelő gazdaságok, amelyek képesek a fizetett munkaerő tartós foglalkoztatására.

A mezőgazdasági munkaerő összetételét vizsgálva a 2016. évi Gazdaságszerkezeti Összeírás előzetes adatai alapján a gazdasági szervezetek 94 ezer fő állandó, valamint 55 ezer fő időszaki alkalmazottat, az egyéni gazdaságok pedig 19 ezer állandó és 71 ezer fő időszaki alkalmazottat foglalkoztattak (a gazdálkodó család munkájának kiegészítésére) (3. ábra).


A 2010. évhez viszonyítva mindkét gazdaságcsoportban nőtt mind az időszaki, mind az állandó alkalmazottak száma, de a növekedés különösen a gazdasági szervezetek alkalmi munkavállalói körében szembetűnő, ahol hat év alatt számuk megduplázódott, mintegy 27 ezer fővel bővült. Az idénymunka-vállalók száma bővülésének hátterében az alkalmi foglalkoztatás jogszabályi, adózási hátterének változása áll. Az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2010. évi LXXV. törvény jelentős egyszerűsítéseket és kedvezményeket (mérséklődő közterhek, csökkenő adminisztráció) vezetett be a szezonális foglalkoztatásban, azon belül a mezőgazdasági idénymunkában.

A mezőgazdaságban dolgozók egy jelentős része az elmúlt években közfoglalkoztatási programok keretében került alkalmazásra. A mezőgazdasági programokban dolgozók átlagos létszáma2 2014-ben mintegy 31 ezer, 2015-ben 37 ezer fő volt. Ezzel kapcsolatban érdemes kiemelni, hogy a közfoglalkoztatás a mezőgazdasági foglalkoztatás növekedésének csak kis részét magyarázza, mivel a döntő többségüket önkormányzatok foglalkoztatják, ezért a KSH a közigazgatásnál tartja nyilván őket. Bár a jogszabályi környezet lehetővé teszi a közfoglalkoztatás és a szezonális munkavégzés összehangolását, a gyakorlatban mégis igen kis számban éltek ezzel a lehetőséggel a mezőgazdasági foglalkoztatók.

A feketefoglalkoztatás mértékéről a munkaügyi hatóság  ellenőrzéseinek eredményei nyújtanak információt. A munkaügyi hatóság 2015-ben 17 375 munkáltatót ellenőrzött, a vizsgálatok során a foglalkoztatók 69 százalékánál tárt fel munkaügyi jogsértéseket, amelyek az ellenőrzés alá vont munkavállalók (89 087 fő) 67 százalékát érintették. A mezőgazdasági vállalkozások az összes bejelentés nélkül dolgozó munkavállaló 6 százalékát alkalmazták. Ez az arány a 2009–2014 közötti időszakban 4–9 százalék között ingadozott.

  

1 Éves Munkaerő Egység (ÉME): egységnyi munkaerő, amely egy teljes munkaidős mezőgazdasági munkaerő éves munkavégzése. 1 ÉME = 1800 munkaóra, azaz 225 nyolc órás munkanap.
2 Az adatok forrása: Belügyminisztérium. http://kozfoglalkoztatas.kormany.hu/eves-tajekoztatas-a-kozfoglalkoztatasrol.

Hamza Eszter
Rácz Katalin

A cikk szerzője: Rácz Katalin

Címlapkép: Getty Images
NEKED AJÁNLJUK
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
KONFERENCIA
Agrárszektor Konferencia 2024
Decemberben ismét jön az egyik legnagyobb és legmeghatározóbb agrárszakmai esemény!
EZT OLVASTAD MÁR?