Az eurózóna a Bizottság legújabb prognózisa szerint 1,7%-kal bővülhet az idei évben (a korábbi előrejelzés 1,6%-os várható növekedést jelzett 2017-re), míg jövőre várhatóan 1,8%-kal nő a GDP az euróövezeti országokban együttesen. A frissített előrejelzések szerint az uniós gazdaság 1,9%-os ütemben bővülhet 2017-ben és 2018-ban egyaránt. A külső környezet továbbra is kedvezőnek tűnik mind a fejlett, mind a fejlődő világban, a globális gazdaság a tavalyinál gyorsabb ütemben bővülhet idén, amit további gyorsulás követhet a várakozások szerint 2018-ban.

Ahogy az elmúlt években, úgy idén is várhatóan a háztartások fogyasztása – mely 2016-ban az elmúlt évtized legnagyobb növekedését produkálta – lesz a növekedés motorja. Új csúcson a foglalkoztatottság, még soha ennyi ember nem dolgozott az euróövezetben, ennek köszönhetően rekordszint közelében a fogyasztói bizalom is. A kedvező munkapiaci feltételek, a javuló fogyasztói bizalom és az alacsony kamatkörnyezet pedig a hitelkeresletet erősíti. Az építési engedélyek emelkedése, valamint az építőipari bizalmi felmérések az építőipar (melynek kibocsátása még mindig a válság előtti szinteken áll) javuló teljesítményét vetítik előre, ahogy beindulnak a lakásépítések. Igaz lehet viszont az idei évre, hogy a magasabb infláció következtében a fogyasztásbővülés idén visszafogottabb lesz, míg az inflációs nyomás jövő évi enyhülése nyomán az eurózónában ismét erőre kaphat. Folytatódik a beruházások lendületes bővülése, bár az eurózóna tekintetében átmeneti lassulást hoz az idei év, hogy aztán 2018-ban ismét 3% feletti ütemben bővüljön a beruházás mind az euróövezet, mind az EU egészében. A beruházások élénkülését számos tényező segíti: a kedvező finanszírozási környezet, a vállalati szektor emelkedő jövedelmezősége, a kedvező exportkilátások. A javuló környezetre utalnak az üzleti bizalmi felmérések is. A feldolgozóiparban mért magas kapacitás-kihasználtság következtében pedig az eszközállomány gyorsabb avulására lehet számítani, ennek nyomán pedig ismét beindulnak a termelőeszközök pótlására irányuló gépberuházások. Ez kedvező kilátásokat biztosít a hazai ipar számára is, amit az első negyedéves részletes hazai GDP-adatok is várhatóan visszaigazolnak.

A lefelé mutató kockázatok azonban továbbra is fennállnak, bizonytalanságot jelent egyrészt a brit kilépés, valamint az uniós bankrendszer gyengeségei. Az országszintű kockázatok sem tűntek el, például Franciaországot a költségvetési fegyelem lazasága miatt éri kritika, míg Olaszországban a bankrendszernek a rossz hitelek hatalmas állományával kell kezdenie valamit. Németország esetében a nemzetközi kereskedelem-politika jelenthet kockázatot a növekedésre nézve, a várakozások szerint az előrejelzési horizonton csökken a nettó export GDP-re vetített aránya, ahogy a folyó fizetési mérleg pozitív egyenlege is szűkülni fog.

Bár az unió gazdasága immár ötödik éve töretlen ütemben bővül, az unió egészére vonatkozó statisztikák elrejtik az egyes gazdaságok ütembeli eltérését. A nagyobb gazdaságok közül várhatóan Hollandia, Lengyelország, Spanyolország és Svédország az uniós átlagnál gyorsabb ütemben növekedhet rövid távon, míg Franciaország, Németország és Olaszország az átlagnak megfelelő ütemben vagy annál lassabban növekszik a várakozások szerint. Magyarország szintén a „felülteljesítők” közé tartozik, ahogy a kelet-európai régió többi tagállama is.

A frissen megjelent első negyedéves GDP-növekedési adatok alátámasztják az uniós, illetve az euróövezeti gazdaság egyenletes növekedésével kapcsolatos várakozásokat. Az előzetes adatok szerint az első negyedévben 1,7%-ra lassult az eurózóna növekedése éves összevetésben, ami enyhe lassulást jelent a tavalyi negyedik negyedéves 1,8%-os év/év bővüléssel szemben. Bár egyelőre nem jelentek meg a kiadási oldal részletes adatai, a francia, holland adatokból, valamint a német statisztikai hivatal közleményéből az szűrhető le, hogy a beruházások első negyedévi élénkülését ellensúlyozta a háztartások fogyasztásának némi lassulása, valamint a nettó export alakulása. (A hazai első negyedéves GDP a várakozásoknál nagyobb, 4,1%-os növekedést mutatott éves összevetésben, a KSH előzetes tájékoztatása szerint a növekedéshez legnagyobb mértékben az ipar és a piaci szolgáltatások járultak hozzá.) Az első negyedéves eurózóna növekedési adat egyelőre visszafogott növekedést jelez. Miközben az inflációs nyomás továbbra is alacsony, az EKB várhatóan továbbra sem változtat eszközvásárlási programján, így fennmarad az eddigi, rendkívül laza monetáris politika az euróövezeten belül.

Rátkai Orsolya

OTP Bank Elemzési Központ

A cikk szerzője: Rátkai Orsolya