Az importált infláció idén emelkedett, a háztartások fogyasztása folyamatosan nő, az élelmiszerek ára is kedvező irányba változik és a munkaerőköltség 5% körül emelkedhet, ami gyorsuló inflációt vetít előre, azonban számos lefelé mutató kockázat övezi a fogyasztói árindex alakulását. A Magyar Nemzeti Bank legfrissebb inflációs riportjában 2,4%-os éves, átlagos fogyasztói árindexszel számol 2017-re vonatkozóan. A jegybank 2018 első feléig biztosan nem nyúl a kamatokhoz, ezt követően sor kerülhet változatlan alapkamat mellett a Bubor hozamok feljebb engedésére, az alapkamat pedig legkorábban 2019-ben változhat.

A feldolgozott és feldolgozatlan élelmiszerek, valamint a piaci szolgáltatások ára folyamatosan emelkedik. A nem tartós cikkek árának emelkedése széles körű, a tartós cikkek inflációja pedig az importált infláció emelkedésével gyorsulhat. A legnagyobb kereskedelmi partnerünknek számító EU-ban és azon belül is ez eurózónában volatilisen alakul idén a fogyasztói árindex – ami a hazaihoz hasonlóan – főként az üzemanyagárak bázis- és tárgyidőszaki változékonyságának köszönhető. A maginfláció kevésbé változékony, évek óta alig mozdul az 1% körüli szintről.

A hazai infláció a piaci konszenzussal összhangban 1,9% volt júniusban. A volatilis tételektől és a kormányzati intézkedések hatásától megtisztított index 2,1%-ra gyorsult, ami a legmagasabb érték 2013 márciusa óta (szezonálisan igazított). A beérkező adatok azt a képet erősítik, mely szerint a maginfláció gyorsul ugyan, de a kormányzati intézkedések és az olaj árának változása nagy volatilitást okoz a fogyasztói árakban. A feldolgozott élelmiszerek és a fogyasztási cikkek inflációja gyorsult, miközben a piaci szolgáltatások és az alapvető szolgáltatások inflációja csökkent. Utóbbi részben a telekommunikációs szolgáltatók új díjcsomagjainak bevezetésével és a roaming díjak eltörlésével van összefüggésben. Összességében ez azt eredményezi, hogy ellentétes irányú elmozdulást látunk a maginfláció (emelkedik) és a trendinfláció (áruk és szolgáltatások, csökken) között, azonban az inflációt nagyrészt vezérlő tételek, mint a feszes munkaerőpiac és az erős fogyasztás továbbra is adott, így a mag- és a trendinfláció ismét gyorsulni fog.

A mezőgazdasági nyersanyagárak emelkedni kezdtek, ami először a feldolgozatlan, majd a feldolgozott élelmiszerek árában jelenik meg. Saját modellszámításunk szerint az említett termékkör ára a hosszú távú egyensúlyi szintje alatt van, amit a mezőgazdasági nyersanyagárak határoznak meg, így élelmiszer-áremelésre számíthatunk.

A központi költségvetés rekord magas többletet ért el 2017 első negyedévében. A 12 hónapos gördülő ESA módszertan szerint számított hiány 1,7% volt. A hiány alacsonyabb a 2,4%-os célnál, így továbbra is van mozgástér a költségvetésben és arra számítunk, hogy a 2018-as választások előtt a kormány kihasználja ezt a lehetőséget. Elsősorban olyan intézkedések bevezetésére számítunk, amelyeknek köszönhetően a fogyasztói árindex továbbra is lényegesen a 3%-os cél alatt maradhat (októberben a földgáz és a távhő árának 10%-os csökkentése, januárban minden nyershús, a növényi zsiradékok és a pékáruk áfájának 5%-ra csökkentése).

A folyamatosan felértékelődési nyomás alatt lévő forint miatt a jegybank a meglévő eszközöket agresszívebbé teheti, mint például a három hónapos betét befogadására vonatkozó korlátösszeg csökkentése, vagy az FX-swap állomány növelése, de sor kerülhet újabb nem konvencionális eszközök bevezetésére is. A hazai fizetőeszköz júliusban jól teljesített a nemzetközi devizapiacon, aminek köszönhetően a dollárral szemben a 262-es, az euró ellenében a 305-ös szintig erősödött.

Az infláció csúcspontját 3%-ra becsüljük (augusztusban), ahonnan korlátozott a további gyorsulás lehetősége (kormányzati intézkedések nélkül). Várakozásaink szerint az infláció 2017-ben 2,2% (év/év) lesz. Eközben az MNB inflációs várakozását 2,6%-ról 2,4%-ra csökkentette az idei évre vonatkozóan, 2018-as prognózisát pedig 3%-ról 2,8%-ra módosította májusi inflációs riportjában.

Hogyan reagál minderre a jegybank? Az MNB jelenleg még mindig azon küzd, hogy elkerülje az árfolyam felértékelődését, ehhez pedig igencsak alacsony kamatszintre van szükség. Emiatt borítékolható, hogy nem változik sem az alapkamat, sem pedig a rövid pénzpiaci kamatokat meghatározó Bubor hozamszint a közeljövőben. 2018 második felében, amikor már van esély arra, hogy az EKB és a régiós jegybankok lépnek és az egyedi tételektől tisztított maginfláció is közelítheti a 3%-ot, esetleg elkezdődhet változatlan 0,9%-os alapkamat mellett a jelenleg 20 bázispont alatti Bubor hozamok közelebb engedése az alapkamathoz. 2019-ben pedig, immár az új jegybankelnöki mandátum alatt nyílhat először lehetőség az alapkamat emelésére. Azonban ez is kétséges, jelenlegi ismereteink alapján ugyanis 2020-ra lassulhat az ingatlanpiac és az EU-s pénzek beáramlása is érdemben mérséklődhet, lefelé húzva a növekedést, így a jegybank 2019-ben is óvatos maradhat.

A cikk szerzője: Váradi Beáta