A 2014-2020-as uniós ciklusban a vállalkozások számára rendelkezésre álló források döntő többségét, 500 milliárd forintot vissza nem térítendő támogatásokkal összekötött kombinált pályázatok segítségével helyezik ki az MFB Pontokon keresztül. Ezek a programok a vállalkozások fejlesztési igényeit szinte teljes körűen lefedik: lehetőséget nyújtanak többek között kapacitásbővítő beruházásokra, élelmiszeripari középvállalkozások komplex beruházásainak megvalósítására, komplex energetikai fejlesztésekre, kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenység támogatására. A kombinált termékek iránt fokozatosan növekszik az érdeklődés a Budapest Bank tapasztalatai szerint: a pénzintézetnél eddig mintegy 100 milliárd forint forrást igényeltek a cégek, aminek több mint a fele hiteligény. A forrásigények döntő többsége a 200 millió forint feletti éves árbevétellel rendelkező kkv-szektorból érkezett. A legnagyobb érdeklődést a gyártócégek mutatták az uniós konstrukciók iránt: a Budapest Banknál tőlük érkezett a forrásigények 55%-a.
„A kombinált termékekre pályázó vállalkozások összes forrásigényének közel 40%-a eddig a Budapest Bank 22 MFB Pontjának egyikéhez érkezett. Ennek okát elsősorban abban látjuk, hogy a kombinált termékek iránt inkább a nagyobb üzemméretű cégek érdeklődnek, amelyek számára hozzáadott értékkel bír kkv-tanácsadóink szakértelme, felkészültsége, akik mind a beruházás-tervezésben, mind a pályázati anyagok előkészítésében segítséget tudnak nyújtani partnereinknek” – mondta el Toldi Balázs, a Budapest Bank vállalati üzletágának vezetője.
A kombinált konstrukciók közül a kapacitásbővítő beruházásokat támogató, 113 milliárd forint keretösszegű termék iránt volt a legnagyobb a kereslet, hiszen ez a gépbeszerzési pályázatról lemaradó, illetve a telephelyfejlesztést tervező feldolgozóipari cégek számára egyedülálló lehetőséget jelentett. A túligénylés miatt már felfüggesztett termékre a forrásigények 30%-a érkezett a Budapest Bankhoz.
Jelentős az érdeklődés az agráriumot stratégiai jelentőségű szektorként kezelő pénzintézetnél az élelmiszeripari középvállalkozások számára kiírt, 100 milliárd forint keretösszegű pályázat iránt is: az eddigi összes forrásigény 54%-át a Budapest Banknál igényelték a cégek. A legnagyobb volumenű beruházások ebben a szektorban várhatók, hiszen míg az összes terméket tekintve az átlagos forrásigény 90 millió forint körül alakult, addig az élelmiszeripari pályázat esetében az egy cégre jutó forrásigény közel 800 millió forint, így nem ritka az 1 milliárd forint feletti összértékű beruházás sem.
A pénzintézet 1.600 kkv megkérdezésével zajlott kutatásából kiderült: a vállalkozások mintegy ötöde adott be legalább egy pályázatot eddig a 2014-2020-as uniós ciklusban. Az EU támogatásokból finanszírozott projektek elindításának köszönhetően a cégek átlagban mintegy 11%-os árbevétel-növekedésre számítanak. Azok a cégek, akik nem terveznek pályázni, elsősorban a beruházási tervek hiányával indokolják ezt (44%), de sokan vannak azok is (19%), akik a pályázóra, a projektre vagy a hitelre vonatkozó feltételeket nem tudják teljesíteni.
Ugyanakkor a cégek 20%-a rendelkezik beruházási tervvel a következő évre, közülük 25% venne igénybe valamilyen uniós forrást. Jelentős tartalék van még tehát az uniós támogatásokból finanszírozható projektekben – a Budapest Bank szakértői szerint a jelenleg rendelkezésre álló források alapján a vállalkozások számára kiírt keretek akár ki is merülhetnek az év végéig.
„A Budapest Bankhoz az eddigi 100 milliárdon túl akár további 50 milliárd forint forrásigény érkezhet. Úgy látjuk, hogy a pályázók kihasználják az időt, hogy megfelelően előkészítsék beruházásaikat. Ez banki szemszögből is jó, hiszen ily módon sokkal kiérleltebb projektekkel találkozunk, amelyeket a piaci logika diktál, és amelyek várhatóan hatékonyabban hozzájárulnak a gazdaság növekedéséhez” – tette hozzá Toldi Balázs.
[1] Az országosan reprezentatív kutatást a Budapest Bank megbízásából a GfK Hungária végezte 2017 májusában, 200 millió és 15 milliárd forint közötti árbevétellel rendelkező társas gazdasági vállalkozások körében, 1600-as mintán. A kutatás telefonos kérdőíves módszertannal készült. A minta megoszlása árbevétel szerint (súlyozás után): 200-700 millió: 912, 700-3000 millió: 512, 3000-15000 millió: 176.
