LÁSSUK A TÉNYEKET.

A repce vetésének és kelésének időszakában nagyon gyakran meleg időjárás uralkodik (lásd 2015. szeptember, amikor a hónap közepén volt az 5. hőségriasztás vagy 2016. szeptember első felének strand időjárása). Ennek köszönhetően nem a klasszikus őszi gyomok (pásztortáska, ebszikfű, zsombor, stb.) kezdenek csirázni és kelni, hanem a melegigényes nyári gyomok (1. kép). Ezek közé tartoznak a libatop-, disznóparéj-, szerbtövis-, keserűfű fajok, parlagfű, csattanó maszlag, selyemmályva, stb. Ezek ebben az időszakban már nem lesznek embernagyságúak (mivel érzik, hogy rövidülnek a nappalok), hanem 30-50 cm-es magasság elérésekor gyorsan virágoznak és magot érlelnek.

Meteorológiai adatok bizonyítják, hogy az első fagyok egyre később érkeznek. Az 50-60-as években az első fagyos éjszaka szeptember végén-október elején volt manapság november elejére tehető.  Különösen a 2000-es években tolódott ki az első fagy időpontja, ami valószínüleg a klímaváltozásnak volt köszönhető. Tipikus példa az elmúlt 3 év ősze. Mindhárom évben az első fagy (-1-2 °C) november elején érkezett (már ahol érkezett), de az első komolyabb fagy csak karácsony után, december végén következett be (kivéve 2016, mivel a komolyabb fagyok december elején érkeztek). Tehát a repce több, mint 60 napot töltött melegigényes gyomok társaságában, sőt a libatop fajok akár 3 hónapig is a területen éltek és ezen időszakban tápanyagot és vizet vettek el a repcétől és azt megnyurgulásra késztették.

MEKKORA EZ A PROBLÉMA?

2015 őszén volt olyan kísérletünk, ahol az őszi gyomok közül csak a pásztortáska volt jelen tömegesen, ugyanakkor a nyári gyomok közül a fehér libatop és csattanó maszlag gyakorlatilag decemberig tömegesen virágoztak, majd magot hoztak. Ebben a kísérletben volt lehetőségünk vizsgálni a melegigényes gyomok repcére gyakorolt hatását mind a megnyurgulásra, mind a termésre vonatkozóan. Összességében meg tudtuk állapítani, hogy azokban a parcellákban, ahol ezek a gyomok nem tűntek el a kezelés hatására, a december eleji értékeléskor átlagban 7,5 cm-el voltak magasabbak a növények (+18 %), míg a gyökérnyak vastagságuk 1,1 mm-el volt kisebb (-22 %), mint ahol nem voltak ilyen gyomok. Ez nem segítette az áttelelést. Ezekben a parcellákban a növények leveleik nagyobb részét vesztették el a tél során, mint más parcellákban. A legfontosabb  különbséget a termelő számára a termésmérés során tapasztaltuk. A kezeletlen kontrollhoz képest a legjobb parcellákban a termés 390-470 kg/ha-al volt nagyobb a termés. Ez 9,4-11,3 % terméstöbbletet jelentett (2. ábra).  Ha olyan kezeléshez hasonlítottuk a legjobbakat, ahol a pásztortáska nem volt, de a libatop és a csattanó maszlag megmaradt (jellemzően a metazaklór tartalmú készítményekkel kezelt parcellák), akkor a különbség 290-370 kg/ha volt (6,8-8,6 %).

Az előzőleg említett kísérletben a Runway hatására a csattanó maszlag és a fehér libatop illetve a pásztortáska is elpusztult és a termés 370 kg/ha-al volt nagyobb, mint a metazaklór tartalmú piacvezető terméknek. Ennek a terméstöbbletnek az értéke 40.000 Ft/ha.

A Runway három hatóanyagot tartalmaz. Az aminopiralid és a picloram felelősek a posztemergens hatásért. Az érzékeny kétszikű gyomok fiatal egyedei (2-4 levél) ellen kezelve tökéletes gyomirtó hatást érhetünk el, de akár a 6-8 leveles gyomok ellen is hatékonyak. A preemergens hatásért döntően a metazaklór felelős, bár kisebb részben mind az aminopiralid, mind a picloram fejt ki hatást talajon keresztül az érzékeny gyomokkal szemben. Ha a kezelést követő 2 héten belül 10-20 mm csapadék hullik, akkor a három hatóanyag együtt biztosítja a tartamhatást és a tél beálltáig tartó gyommentes időszakot.

A készítmény ötvözi a preemergens és a posztemergens technológia előnyeit. Miben jelentkezik ez?