Az afrikai sertéspestis Európában a vaddisznó és a házisertés vírusos fertőző betegsége. Kórokozója az Asfarviridae család Asfivirus nemzetségébe tartozó, külső környezeti hatásoknak ellenálló vírus. A betegség nagy gazdasági kárt okoz, mert a fertőzött állományokat és a velük kapcsolatba került állományok valamennyi egyedét le kell ölni. A betegség nem gyógyítható, a megbetegedett sertések elpusztulnak, sem állatgyógyászati készítmény, sem hatékony vakcina nem áll a sertéstartók rendelkezésére.

Az afrikai sertéspestis humán vonalon nem okoz megbetegedést, így közegészségügyi jelentősége nincs. Azonban az emberi tényező jelentős szerepet játszhat a betegség terjesztésében (pl. fertőzött vaddisznókból, házisertésekből készült, nem hőkezelt élelmiszerek, élelmiszerhulladékok, állat- és takarmányszállító járművek, megnövekedett tranzitforgalom stb.). A vírus a sertéshúsokban, húskészítményekben rendkívül hosszú ideig, a fagyasztott húsokban akár évekig is megőrzi fertőzőképességét. A betegség főbb tünetei: bágyadtság, étvágytalanság, bizonytalan mozgás, elesettség, magas láz, bőrvérzések, a bőr elszíneződése, hányás, véres-habos orrfolyás, véres hasmenés, vetélés. A lappangási idő 3–15 nap.

A fertőzés kialakulása a fertőzött állatokkal való érintkezéshez és a ragályfogó tárgyakhoz köthető.

A közvetlen terjedés elsődleges veszélyforrásai:
A megbetegedett egyedek (vaddisznó is) testváladékaikkal (pl. vizelettel, bélsárral, nyállal, ondóval, orr-, hüvelyváladékkal) terjesztik a kórokozót.

A közvetett terjedés veszélyforrásai:
Ragályfogó tárgyakon keresztül (pl. kézi eszközökkel, szennyezett ruházattal, lábbelivel, takarmányszállító- és egyéb járművekkel stb.) közvetetten is lehetséges a fertőzés átvitele.

A megelőzés részeként a szabadon élő vaddisznók (mint az egyik legfőbb veszélyforrás) és a haszonállatként tartott sertésállományok közötti kapcsolat teljes megszüntetése feltétlenül szükséges. Azok az állattartók, akik vadászati és vadgazdálkodási tevékenység során élő vagy elhullott vaddisznóval bármiféle kapcsolatba kerülnek, fokozottan figyeljenek a járványvédelmi előírások (ruhacsere, kéz-, lábbeli fertőtlenítés stb.) és a karanténidő betartására. Ugyanakkor a fertőzött állományokról történő átfertőzést (pl. szennyezett ruházattal, eszközökkel stb.) is meg kell gátolni.

Megelőző intézkedések a telephely szintjén

• Biztosítani kell a telephely teljes zártságát, a kerítés épségét folyamatosan ellenőrizni kell.
• Belépés csak feltétlenül indokolt esetben javasolt (pl. állatorvosi szolgálat vagy személyzet számára).
• A sertéstelepre csak a telepvezető kizárólagos engedélyével lehet belépni.
• Be kell tartani a minimum 48 órás karanténidőt két különböző telep látogatása között.
• Minden telepnek komplett higiéniai programmal kell rendelkeznie a helyi adottságoknak megfelelően.
• A fekete-fehér rendszerű öltöző használata mindenkire nézve kötelező. Biztosítani kell tiszta telepi munkaruházatot a telepre belépőknek.
• A járművek számára a telepen kívül kell parkolási lehetőséget biztosítani.
• A telepre behajtó járműveket alaposan le kell mosni (különös figyelemmel a kerekekre és a sárhányókra) ill. fertőtleníteni be- és kihajtáskor egyaránt.
• Minden telepre kerülő anyag, eszköz, gyógyszer, vakcina stb. csomagolását, felületét fertőtleníteni kell.
• Biztosítani kell kéz- és lábbeli fertőtlenítési lehetőséget minden ki- és bejáratnál. Ezekben az eszközökben használt fertőtlenítő oldatot napi rendszerességgel cserélni kell.
• Az idegenek telepre érkezésekor jelentkezni kell a telepvezetőnél és be kell tartani az általa megadott rendszabályokat. A telephelyre érkező személyeket regisztrálni kell, még akkor is, ha az állattartó épületbe nem lépnek be.
• Táblák kihelyezésével kell felhívni a figyelmet a fertőzésveszélyre, és az elvárt higiéniai rendszabályok betartására.
• A sertéstelepen más állatfaj nem tartható.
• Nagy hangsúlyt kell fektetni a rendszeres, hatékony kártevőirtásra.
• A közlekedő utakat, szociális helyiségeket folyamatosan tisztán kell tartani.

Megelőző intézkedések az istállók szintjén

• Az istállókat zárva kell tartani.
• Az istálló épületébe csak szükség esetén lehet belépni.
• Biztosítani kell kéz- és lábbeli fertőtlenítési lehetőséget minden ki- és bejáratnál. Ezekben az eszközökben használt fertőtlenítő folyadékot napi rendszerességgel cserélni kell.
• Állományváltáskor minden esetben ki kell mosni és fertőtleníteni az állattartó épületek minden helyiségét.
• Az állatok számára kiváló minőségű, megfelelő mikrobiológiai és kémiai állapotú ivóvizet kell biztosítani.

Kiemelt figyelmet kell fordítani az istállók tisztítására és fertőtlenítésére! Szerves szennyeződések eltávolítására lúgos-, szervetlen szennyeződések esetén pedig savas tisztítószereket kell használni.

A tisztított, kiszárított istállókat kizárólag engedéllyel rendelkező, az afrikai sertéspestis ellen igazolt hatékonyságú, széles hatásspektrumú, felhasználó- és környezetbarát fertőtlenítőszerrel kell kifertőtleníteni!

Járműfertőtlenítés

A járvány terjedésének megelőzése nem ér véget a telephely határain túl sem. Az afrikai sertéspestis fertőzés a szállító járművekkel is terjedhet, ezért a járművek alapos tisztítása és fertőtlenítése elengedhetetlen.

• El kell távolítani minden fizikai szennyeződést (pl. sarat, szalmát stb.) a gépjármű felületeiről, kerekekről.
• Megfelelő hatékonyságú gépjármű tisztítószert kell használni a jármű mosásához (hatóidő 15–30 perc). A hatóidő letelte után a járművet magas nyomású mosóberendezéssel alaposan le kell öblíteni. Ezt követően kerülhet csak sor a jármű fertőtlenítésére.
• Járműfertőtlenítésre kizárólag engedéllyel rendelkező, a sertéspestis ellen igazolt hatékonyságú, széles hatásspektrumú, felhasználó- és környezetbarát, nem korrozív fertőtlenítőszer használható!

A cikk szerzője: Litz Tamás