Mivel a művelési költségben és a felvásárlási árakban nincs jelentős különbség Magyarország és Nyugat-Európa között, a termésmennyiség és ezáltal az árbevétel növeléséhez nagyobb inputanyag, nagyobb műtrágyamennyiség felhasználására van szükség úgy, hogy a hektáronkénti termés a lehető legtöbb legyen (a jövedelem maximalizálásához)!
Jelenleg hazánkban a kijuttatott NPK hatóanyag mennyisége jelentősen elmarad a nyugat-európai országokhoz képest, akkor, amikor talajaink foszfor- és káliumtartalékai sok helyen jelentősen kimerültek. Foszforból búza alá 30–40%-kal többet juttatnak ki, mint mi, repcében közel másfélszeresét, kukoricában pedig több mint kétszeresét a hazai hatóanyag-mennyiségeknek. Káliumból mindhárom kultúrában két–két és félszeresét teszik ki a táblákra, mint itthon. A nitrogén tekintetében sem jobb a helyzet, pedig ez az a tápelem, amivel a legnagyobb mértékben és a legjobb hatékonysággal tudjuk növelni a termésmennyiséget!
A nitrogén a növény fejlődésének motorja, ezért a nitrogénfelhasználás növelése kulcskérdés. Csak a műtrágyával kijuttatott nitrogén hatóanyag mennyisége átlagban búzában több mint 70 kg/ha-ral, kukoricában közel 40 kg/ha-ral, a repcében pedig
65 kg/ha-ral marad el attól, amit a nyugati országokban használnak fel (2. ábra). Ha ehhez hozzáadjuk a szerves trágyával pluszban kiszórt hektáronkénti 40–50 kg hatóanyagmennyiséget, akkor repcében és búzában már jóval 200 kg/ha felett járunk, de kukoricában is könnyen elérjük a 180 kg/ha felhasználási szintet. Ennyit itthon nem mindenhol tehetünk ki földjeinkre, mivel a szántóterületek háromnegyede nitrátérzékeny, de átlagosan 50–70 kg-mal még így is növelhető a kiszórt nitrogén hatóanyag mennyisége. Az 500-ak Klubja kísérletekben is gyakran találkoztunk visszafogott nitrogéndózisokkal, legyen az egy mezőségi vagy egy gyenge nitrogén-ellátottságú homoktalaj.
A tápanyagszükséglet pontosabb érzékeltetése érdekében megadjuk a különböző szerzők által közölt fajlagos tápelem-szükségletek átlagértékeit (1. táblázat).
Az 500-as kísérletek, partnereink által ellenőrzött eredményei igazolták, hogy a Pétisóval kijuttatott 50–70 kg/ha N-hatóanyagtöbblet búzában és kukoricában átlagosan 2–3 t/ha-ral, repcében 0,5–1,5 t/ha-ral növelte meg a termés mennyiségét. Jelenlegi Pétisó és terményárakon számítva a többlettermés értékének (70–100 ezer forint) 10–20%-át jelenti a plusz nitrogén műtrágya költsége, azaz nagy haszonnal megtérülő ráfordítás.
A Genezis Pétisóval 39% (27% N + 7% CaO, 5% MgO) történő nitrogén-kijuttatás hatékony és nem utolsósorban környezet- valamint talajkímélő megoldás. A Pétisó nitrogénjében azonos arányban van jelen a lassabban ható ammónium-nitrogén és a gyors hatást biztosító nitrát-nitrogén, ezért alap- és fejtrágyaként minden talajtípusra és növényi kultúrára egyaránt alkalmazható.
Pétisó 39% kiszórásával területeinkre 228 kg/t talajjavító anyagot juttatunk ki. A melegen bekevert dolomit liszt 50 mikron alatti szemcséi nedvesség hatására gyorsan reagálnak az AN-komponenssel, így biztosítjuk a fiatal kultúrnövények jelentős kalcium- és magnéziumigényét, amely a gyökérnövekedést is segíti. Ugyanakkor a dolomit kalcium és magnézium karbonátjai – mint bázikus elemek – gátolják a talaj savanyodását, emelik a pH-t és javítják az egyéb tápelemek felvehetőségét, a talaj szerkezetét, a morzsák vízállóságát.
500 kg/ha Pétisó kiszórásával, annak kalcium- és magnéziumtartalma miatt, legalább 114 kg/ha igen jó minőségű talajjavító anyagot juttatunk ki. Egy talajjavítással foglalkozó cég nyilvános ajánlata: 28.500 Ft/ha 250 kg/ha granulált talajjavító anyagra. Ezzel az árral a 114 kg/ha talajjavító anyag költsége kb. 13 000 Ft/ha, amelyet megtakarít a Pétisó alkalmazásával.
A granulált Pétisó kiváló szemcseszilárdsággal valamint szórhatósággal, a prillezett pedig a konkurens termékeknél jobb hőstabilitással rendelkezik.
