Az év elején is folytatódott a korábbi években megismert folyamat, melynek keretében egyes mezőgazdasági termékek általános forgalmi adója (áfa) mérséklődött. 2014-ben az élő és félsertéssel megkezdődött az áfacsökkentési folyamat, mely 2015-ben az élő és vágott szarvasmarha-, juh-, kecskehússal, 2016-ban a sertés tőkehúsokkal, majd tavaly a baromfi, a tojás és a friss tej adómértékének az 5 százalékra mérséklésével folytatódott. A leginkább a lakossági terhek csökkentését, a fogyasztás élénkítését valamint a fekete­gazdaság mértékének és hatásának visszaszorulását célzó program keretében idén a fogyasztási célú hal és a sertés élelmezési célra alkalmas vágási melléktermékek (pl. köröm és láb csülök nélkül) valamint a belsőségek (pl. nyelv, máj, velő) adóterhe lett kevesebb.

Ezen területnél vélhetően jóval több termelőt fog érinteni az Európai Bizottság által kiadott állásfoglalás, mely a csávázott vetőmagok használatára vonatkozik. Az Európai Bizottság felhatalmazáson alapuló rendelete (2017/1155) értelmében
2018-tól a termelők a zöldítés keretében figyelembe vett ökológiai jelentőségű területükön nem használhatnak növényvédő szereket. (Megjegyzést igényel, hogy a zöldítés célokat nem szolgáló területekre nem vonatkozik a növényvédő szerek használatát érintő korlátozás.) Az új bizottsági állásfoglalás szerint ez a tilalom a csávázott vetőmagok használatára is kiterjed. A csávázott vetőmagok használatára részleteiben ugyanazok a szabályok vonatkoznak, mint amelyek a növényvédő szerek esetében megjelentek. Emlékeztetésül a növényvédő szerek használati tilalommal érintett időszakai az ökológiai jelentőségű területtípusonként a következők szerint alakulnak:

• parlagon hagyott terület esetében: a pihentetés időtartama alatt (tárgyév január 1-től augusztus 31-ig.);
• ökológiai jelentőségű másodvetés esetében: a kötelező fenntartás időszaka alatt (vetéstől számított 60 nap);
• nitrogénmegkötő növény esetében:
  • egynyári: vetéstől betakarításig;
  • évelő: termesztési időszak alatt;
• termelés alatt álló erdőszélek mentén fekvő támogatható hektársáv: a sávon termelt növénykultúra vetésétől betakarításáig.

A fentiekhez kapcsolódóan az ökológiai jelentőségű másodvetés, az egynyári nitrogénmegkötő növények (beleértve a támasztónövénnyel vetett nitrogénmegkötő növényeket is) és a termelés alatt álló erdőszélek mentén fekvő támogatható hektársávok esetében nem megengedett a csávázott vetőmag vetése.

Az évelő nitrogénmegkötő növényeknél a növényvédő szer mentességet a termesztési időszak alatt (május 1-jétől szeptember 30-ig) kell biztosítani, amely teljes időszak alatt – beleértve a telepítés évét is – az adott évelő növénykultúrának a területen kell lennie. A szabályoknak való megfelelés érdekében a telepítés évében a növénykultúra telepítését a tárgyév május 1-je előtt el kell végezni. Mivel ez nem esik bele a növényvédő szer használati tilalommal érintett időszakba, így ebben az egy esetben csávázott vetőmag is vethető.

Mivel az ökológiai jelentőségű másodvetés valamint az apró magvak esetében döntően nem jellemző a csávázott vetőmag használata, az új szabály a nagy magvú hüvelyesek (pl. lóbab, lencse, szója) esetében jelenthet érdemi változást. Fontos, hogy a nitrogénmegkötő növények esetében továbbra is előírás marad a minősített szaporítóanyag használata.

Az uniós jogszabályi változásnak a hazai zöldítési rendeletben (10/2015/FM (III. 13.)) történő átvezetése 2018 elején várható. Viszont addig is elmondható, hogy a gazdálkodónak majd az egységes kérelmében kell nyilatkoznia arról, hogy használ-e ökológiai jelentőségű terület céljára kijelölt területén csávázott vetőmagot. Ezen túl – a többi előírás betartása keretében megismert és megszokott gyakorlat keretében – a helyszíni ellenőrzésre kijelölt gazdálkodók esetében a Magyar Államkincstár ellenőrzi a gazdálkodási napló rendeletben előírt betétlapjait.

2017. október második felében igen erős hidegfront érte el Magyarországot és az egyes helyeken közel 130 km/h erősséget is elérő széllökések jelentős anyagi károkat okoztak a mezőgazdasági termesztésre szolgáló fóliasátrakban, rendkívül nehéz gazdasági helyzetbe hozva az érintett termelőket. A károk részleges ellentételezésére a Földművelésügyi Minisztérium (FM) mezőgazdasági csekély összegű támogatásnak minősülő jövedelempótló jogcímet dolgozott ki, amelyre 100 millió Ft-ot különített el. A megrongálódott fóliasátrak kárainak részleges kompenzálását szolgáló intézkedés keretében a fóliasátras termesztést folytató termelők legfeljebb 2000 forint/m2 mértékű támogatásban részesülhetnek.

A támogatás igénybevételére az a 2017. október 15. és 31. között viharkárt szenvedett mezőgazdasági termelő jogosult, aki a viharral érintett településen fóliás növénytermesztést folytat és a viharkár bekövetkezéséről a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara által foglalkoztatott falugazdász – a viharkár bekövetkezését alátámasztó dokumentum, képi bizonyíték vagy az előírtak szerinti nyilatkozat alapján kiállított – igazolásával rendelkezik. A jövedelempótló támogatás iránti kérelmet 2018. február 15. és március 15. között lehet benyújtani papír alapon a Magyar Államkincstárhoz a Kincstár által rendszeresített és a honlapján közzétett nyomtatványon. A program részletes feltételei a 2017. októberi viharkár által a fóliás növénykultúrák termesztésére szolgáló építményekben keletkezett károk kompenzálására igénybe vehető mezőgazdasági csekély összegű támogatásról szóló 65/2017. (XII. 22.) FM rendeletben és a Kincstár részéről hamarosan megjelenő közleményben érhetők el.

A tavalyi évi eseményekhez kapcsolódik a termeléshez kötött uniós forrású anyatehén támogatás (9/2015. (III. 13.) FM rendelet), valamint a termeléshez kötött átmeneti nemzeti anyatehén támogatás (5/2015. (II. 19.) FM rendelet) jogcímeket érintő módosítás. A 2017-ben beadott kérelmek esetében a birtokon tartási idő alatt történő szaporítási eseményre vonatkozó bejelentést – a korábban alkalmazott gyakorlattól eltérően a tárgyévet követő év március 15-e helyett másfél hónappal korábban – már a tárgyévet követő év január 31-ig kell bejelenteni. Csak az eddig bejelentett és nyilvántartott adatokat tudja majd a Kincstár figyelembe venni a 2017. évi kérelmek esetében. A módosítás fő célja az volt, hogy a termelők az anyateheneket érintő támogatások esetében is minél előbb részesüljenek a jogcímeket érintő kifizetésben.

Ha már a kérelmeknél jártunk, a Vidékfejlesztési Program (VP) keretében működő egyes programok esetében tervezett változásra kell felhívni a figyelmet. A Miniszterelnökség Agrár-vidékfejlesztésért felelős államtitkársága elérte az Európai Bizottságnál, hogy 2018. február 15. és 2018. március 31. között a tejágazat szerkezetátalakítását, az agrár-környezetgazdálkodást, az ökológiai gazdálkodást, valamint a védett őshonos és veszélyeztetett mezőgazdasági állatfajták genetikai állományának in situ megőrzését szolgáló pályázati felhívások vonatkozásában pótlólagos kérelembeadásra kerüljön sor. A miniszterelnökségi közleményben szereplő rendkívüli kérelembeadás azon a több száz gazdálkodón segítene, akik a 2017. évi egységes kérelem beadása során ugyan rendelkeztek támogatói okirattal, de nem nyújtották be kifizetési kérelmüket. Ezzel kapcsolatban lényeges hangsúlyozni, hogy a folyamat keretében megjelenő lebonyolítás csak az adott VP-s jogcímek 2017. évi kérelmével kapcsolatos. A vidékfejlesztési és a közvetlen támogatási jogcímeket érintő 2018. évi kérelem beadási folyamatra – várhatóan továbbra is a megszokott ütemezés szerint – áprilistól kell számítani.

A cikk szerzője: Dr. Vásáry Miklós