Magyar Államkincstár 15/2018. (III. 23.) számú közleménye

A szőlőültetvények szerkezetátalakításához és -átállításához a 2012/2013 borpiaci évtől igényelhető támogatás feltételeiről szóló 142/2012. (XII. 27.) VM rendelet alapján a 2017/2018 borpiaci évben benyújtandó „Támogatási kérelem” nyomtatvány és a szőlőültetvények szerkezetátalakításához és -átállításához a 2017/2018 –2019/2020 borpiaci években igényelhető támogatásról szóló 1/2018. (II. 1.) FM rendelet alapján a 2017/2018 borpiaci évben benyújtandó „Kifizetési kérelem” nyomtatvány közzétételéről

Az 1/2018. (II. 1.) FM rendelet szerinti „Kifizetési kérelem” benyújtása  az 1/2018. (II. 1.) FM rendelet 17. § (3) bekezdése értelmében kifizetési kérelmet kizárólag az nyújthat be, aki jóváhagyott egyéni tervvel rendelkezik.

Az 1/2018. (II. 1.) FM rendelet 17. § (1) kifizetési kérelem az egyéni tervben szereplő tevékenység végrehajtását követően, de legkésőbb a jóváhagyott egyéni tervben megjelölt tevékenység végrehajtásának borpiaci évét követő borpiaci évben nyújtható be.

Az 1/2018. (II. 1.) FM rendelet 17. § (7) bekezdése alapján: „A kifizetési kérelmet a Kincstár által rendszeresített és honlapján közzétett, az adott borpiaci évre vonatkozó közlemény szerinti nyomtatványon kell benyújtani.”. A jelen közlemény 2. számú melléklete szerinti B4044 jelű nyomtatványon a Kifizetési kérelmet az előírt mellékletek csatolásával együtt 2018. április 1-je és 2018. június 15-e között kell benyújtani postai úton a III. pontban megadott címre. A 2018. április 1-je előtt vagy 2018. június 15-ét követően benyújtott (postára adott) kifizetési kérelmet a Kincstár visszautasítja.

Kifizetési kérelmet az egyéni tervnek helyt adó/részben helyt adó határozat mellékletében szereplő Területazonosítónként külön-külön kell benyújtani. Egy kérelmező több kifizetési kérelmet is benyújthat. Az 1/2018. (II. 1.) FM rendelet 17. § (5) bekezdése értelmében a kifizetési kérelemhez csatolni kell: – az ültetvény támberendezéséről készített vázrajzot (a támberendezésről készített vázrajzban fel kell tüntetni az oszlopok és karók méretét, egymástól mért távolságát, a huzalok átmérőjét és talajtól mért távolságukat, valamint a végoszlop rögzítés módját); – ültetvényleltárt, amelynek nyomtatványa megtalálható jelen közlemény 3. számú mellékletében; – szaporítóanyag-felhasználás esetén a felhasznált szaporítóanyagra vonatkozó származási igazolás másolatát, nem Magyarországról származó szaporítóanyag esetén a kérelmező nevére kiállított, a felhasznált szaporítóanyag származását igazoló dokumentum (adásvételt igazoló számla, szállítólevél, származási igazolás) és a certifikációs címke másolatát; – amennyiben az egyéni tervhez mellékelt újratelepítési engedély vagy az átváltott telepítési engedély módosult, úgy annak másolatát; – régi szőlőtőkék eltávolításának, támberendezés bontásának és azok elszállításának támogatása esetében a hegybíró által az egyéni terv benyújtásának időpontját követően elvégzett kivágás előtti és kivágás utáni helyszíni ellenőrzésről készült jegyzőkönyvek másolatát, amelyek igazolják a kivágandó ültetvény meglétét, annak méretét, valamint a kivágás tényleges megtörténtét.

Zöldítés változások 2018-tól – növényvédő szer és csávázószer használata TILOS!

Az Európai Unió 2018-tól növényvédőszer-használati tilalmat vezet be a zöldítés ún. táblaszintű ökológiai jelentőségű területein (EFA).

Ezen fajok továbbra is a zöldítés szerves részét képezik, viszont ökológiai jelentőségű területként történő elfogadásuk 2018-tól egy további feltételhez, a növényvédő szerek használatának tilalmához kötött. A gazdálkodóknak a bejelentett szántóterületük legalább öt százalékának megfelelő nagyságú ökológiai jelentőségű területtel kell rendelkezniük. Amennyiben a gazdálkodó nem kívánja felvállalni a növényvédőszer-használat szigorításából fakadó termesztéstechnológiai változtatásokat, dönthet úgy, hogy valamely más típusú EFA-területtel teljesíti kötelezettségét. Az újonnan bevezetett, a fenntartási időszakra vonatkozó növényvédőszer-használati tilalom a parlagon hagyott földterületeken és az ökológiai jelentőségű másodvetés esetében is él, ezeken a területeken jóval kisebb mértékű agrotechnológiai változtatásokra lesz szükség. További lehetőség, hogy a gazdálkodó változatlanul nitrogénmegkötő növényekkel bevetett területet számol el EFA-területként, de az intenzív, növényvédőszer-használatot igénylő kultúrák helyett egy extenzívebb kultúrát termeszt, mint pl. szálas pillangósok vagy különböző takarmánykeverékek, melyek termesztése megoldható a fenntartási időszak alatti növényvédőszer-tilalom mellett is.

Az Európai Bizottság 639/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendeletének módosításáról szóló 2017/1155 rendelete értelmében egy most napvilágot látott új bizottsági állásfoglalás szerint ez a tilalom a csávázott vetőmagok használatára is kiterjed.

A csávázott vetőmagok használatára részleteiben ugyanazok a szabályok vonatkoznak, mint a növényvédőszer-használati tilalomra. A növényvédőszer-használati tilalommal érintett időszakok ökológiai jelentőségű területtípusonként:

• parlagon hagyott terület esetében: a pihentetés időtartama alatt (tárgyév jan. 1.– aug. 31.);
• ökológiai jelentőségű másodvetés esetében: a kötelező fenntartás alatt (vetéstől számított 60 nap);
• nitrogénmegkötő növény esetében: egynyári: vetéstől betakarításig; évelő: termesztési időszak alatt;
• termelés alatt álló erdőszélek mentén fekvő támogatható hektársáv: a sávon termelt növénykultúra vetésétől betakarításáig.

Ebből következően az ökológiai jelentőségű másodvetés, az egynyári nitrogénmegkötő növények (beleértve a támasztónövénnyel vetett nitrogénmegkötő növényeket is) és a termelés alatt álló erdőszélek mentén fekvő támogatható hektársávok esetében az ökológiai jelentőségű területként megjelölt területen nem megengedett a csávázott vetőmag vetése. Az évelő nitrogénmegkötő növényeknél a növényvédőszer-mentességet a termesztési időszak alatt (május 1-jétől szeptember 30-ig) kell biztosítani, amely időszak teljes tartamában – a telepítés évében is – az adott évelő növénykultúrának a területen kell lennie.

Így a szabályoknak való megfeleléshez a telepítés évében a növénykultúra telepítése tárgyév május 1. előtt kell, hogy történjen. Ez nem esik bele a növényvédőszer-használati tilalommal érintett időszakba, így ebben az egy esetben csávázott vetőmag is vethető.

Az ökológiai jelentőségű másodvetés és az apró magvak esetében nem jellemző a csávázott vetőmag használata, így ez az új szabály a nagymagvú hüvelyeseknél (pl. lóbab, lencse, szója) jelenthet nagyobb változást. Mindemellett a nitrogénmegkötő növények esetében továbbra is előírás marad a minősített szaporítóanyag használata.

A gazdálkodónak az egységes kérelmében kell majd nyilatkoznia, hogy az ökológiai jelentőségű terület céljára kijelölt területén csávázott vetőmagot vet-e, továbbá helyszíni ellenőrzésre kijelölt gazdálkodók esetében a Magyar Államkincstár ellenőrzi a gazdálkodási napló rendeletben előírt betétlapjait.

A cikk szerzője: Hegedűs Szilvia