Az agrárpolitika alakítása annak a reményében történik, hogy ezáltal még inkább a gazdák valódi eredményeit támogatják majd, ráadásként pedig a fenntartható fejlődést szolgálja. A tagállamoknak pedig nagyobb lesz a felelősségük abban a tekintetben, miként és mely területen fektetik be a rendelkezésükre álló agrártámogatásokat, szolgálva a környezetvédelmet, a klímaváltozás hatásának csökkentését és a fenntarthatóságot.
A közös agrárpolitika már 1962 óta létezik, ám mára olyannyira részletessé vált a szabályozás, ami mindenképpen egyszerűsítést kíván. Ennek kidolgozása pedig legalábbis részben a tagállamok feladata, hiszen ők ismerik a legjobban az országuk szükségleteit.
Mindemellett a közös agrárpolitika keretében az unió bátorítja a gazdákat a korszerű technológia alkalmazására. Folyamatos és egyre növekvő gond az is, hogy a mezőgazdasági munka nem kellőképpen vonzó a fiatalok számára, a gazdák átlagéletkora egyre magasabb. Meg kell tehát találni a módját a mezőgazdasági munka vonzóvá tételének. Az eddigieknél is nagyobb hangsúly helyeződik a fenntartható mezőgazdaságra, az egészséges élelmiszerekre, az élelmiszerpazarlás visszaszorítására és az állatjólétre is. A stratégiai alapvetések közé tartozik még a klímaváltozás következtében szükségessé vált agrár- és élelmiszerkutatások támogatása.
A menetrend szerint a fenti stratégiai célokat nagyobb részletességgel idén nyárra dolgozzák ki. Az azonban már most bizonyos, hogy a gazdák számára a közvetlen kifizetés megmarad.
Mint ahogy bizonyos az is, hogy uniószerte egyre nagyobb a kereslet a minőségi élelmiszerek iránt. Éppen ezért érdemes uniós eredetiségvédelmet (PDO) igényelni az arra méltó termékekre – ismertették a lehetőségeket a háttérbeszélgetésen. Ezzel olyan mezőgazdasági termékekre és élelmiszerekre kérhetünk védelmet – és egyben használhatjuk az emblémáját –, amelynek az előállítása csupán egy bizonyos területre jellemző. A PGI-jelzést pedig olyan termékekre és élelmiszerekre érdemes megkérni, amelyek egy bizonyos földrajzi területre jellemzők. Harmadik embléma a TSG, amely bizonyosan hagyományosan különleges karakterű terméket jelez.
Magyarországi gazdák, élelmiszer-előállítók közül eddig mindössze 21-en éltek a lehetőséggel, és nyújtották be a kérelmüket, amelyek közül 16-ot már el is fogadtak. Így lehetéséges, hogy a tepertős pogácsa például uniószerte TSG minősítésű. A legutóbbi bejegyzett magyar termék egyébként a makói petrezselyemgyökér. A kérelmet 2016 nyarán nyújtották be, a nyilvántartásba vétel az elmúlt év decemberében történt.
A háromféle minősítés bármelyikét viselő termékek listája egyébként a „DOOR database” címszó alatt böngészhető a világhálón.
Az adatbázisban több mint 1400 termék szerepel, ami azt jelenti, hogy az összesnek csupán alig több mint egy százaléka magyar. Ennél bizonyosan nagyobb helyet foglal el hazánk mezőgazdasága és élelmiszeripara az unióban. Éppen ezért érdemes benyújtani a kérelmet, majd kihasználni az általa nyújtott lehetőséget a piacon. Maga az eljárás nem túl bonyolult: a termék részletes leírását, a kérelem indokát először a hazai minősítőnek – például Nébih – kell benyújtani. A tanúsítvány megszerzését követően pedig az unió Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottságának, amelynek a vizsgálata hivatalosan legfeljebb hat hónap. Jóváhagyása esetén publikálják, majd az ellenvetésekre is lehetőséget adva legfeljebb fél év múltán nyilvántartásba veszik. Éljünk hát a lehetőséggel!
Philippe Bouillon családi vállalkozása két PGI emblémával is rendelkezik
Madeleine Hanssen-Polinard a La Fromagerie Du Vieux Moulin sajtüzem tulajdonosa
Jaen-Marc Cabay sajtüzem
Képek forrása: ©European Union 2018
Fotók: Cornelia Smet
A cikk szerzője: Hardi Péter
