Oroszország hagyományosan nettó importőr agrár- és élelmiszertermékekből: a Comtrade adatai szerint 2005 és 2016 között jelentős passzívumot mutatott külkereskedelmi egyenlege HS 01–24 termékekből. Megjegyzendő ugyanakkor, hogy a negatív külkereskedelmi egyenleg ellenére Oroszország jelentős exportőr szántóföldi növényekből. Az USDA 2017. évre vonatkozó adatai szerint az orosz mezőgazdaság világelsőnek számít a búzaexportban, a harmadik helyen áll a rozskivitelben, ötödik a kukorica-, hatodik a napraforgómag-kivitel tekintetében, míg a napraforgóolaj esetében az előkelő második helyet foglalja el. A negatív egyenleget főleg a húsfélék, tejtermékek, valamint a zöldség- és gyümölcsfélék jelentős importja okozza, bár figyelemre méltó, hogy 2010–2011-től kezdődően sokat javult Oroszország egyenlege, ráadásul főleg az import visszaesésének köszönhetően. Míg az orosz mezőgazdasági export 2011 és 2016 között stabilan 16–17 milliárd USD körül alakult, az import 40 milliárd USD-ról 25 milliárd USD-ra esett vissza. Nagy valószínűséggel ez a változás nem a sokat emlegetett embargó, hanem az orosz önellátási törekvések hatása. Oroszország még 2010 előtt elhatározta, hogy megpróbálja csökkenteni élelmiszerimport-függőségét. A 2010-ben elfogadott Élelmezésbiztonsági Doktrína célkitűzése az volt, hogy a lakosság kellő mennyiségű és minőségi élelmiszerhez jusson, illetve mindezt elsősorban belső előállításból fedezzék legkésőbb 2020-ig, és e célokhoz támogatási és fejlesztési programot is rendeltek. E törekvés megvalósítását csak felgyorsította az orosz–ukrán konfliktus kirobbanása, valamint az ehhez kapcsolódó nemzetközi szankciók bevezetése.

Ezt az USDA orosz mezőgazdaságról összegyűjtött adatai is alátámasztják. A baromfihús-termelés például csaknem 70 százalékkal emelkedett 2000 és 2017 között, 2,3 millió tonnáról 3,9 millió tonnára, a sertéshústermelés pedig 56 százalékkal 1,9 millió tonnáról 3,0 millió tonnára. Kiemelkedő volt a kukoricatermelés felfutása is, ami 2010-ben még csak 3,1 millió tonna volt, de 2017-re 15,3 millió tonnára ugrott.

A növekvő belső termelés mellett a Mercosur-országokból és Kínából érkező importtal sikerült kiváltani az orosz piacról kitiltott termékeket, így 2016-ra Oroszország legfontosabb forrásországai a hagyományos partner Fehéroroszország után Brazília, Kína és Ecuador lettek. Ezen partnerektől sorrendben 3,2 milliárd, 2,2 milliárd, 1,6 milliárd, illetve 1,2 milliárd USD értékű agrár- és élelmiszertermék érkezett Oroszországba 2016-ban. Ugyanakkor – a közhiedelemmel ellentétben – az orosz embargó korántsem nullázta le az EU-tagállamokból érkező importot, amit az is jelez, hogy Oroszország ötödik és hetedik legfontosabb importforrása továbbra is Németország és Olaszország volt 2016-ban. Ennek ellenére jelentős a visszaesés, hiszen az EU-ból Oroszországba exportált mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek értéke 11,8 milliárd euróról 5,6 milliárd euróra zuhant 2013 és 2016 között. A forgalom visszaesésében szerepet játszott a rubel gyengülése is, mivel átlagos éves árfolyama több mint 60 százalékkal gyengült a kérdéses időszakban. Árucsoportonként vizsgálva az élő állaton (HS-01) és a dohányon (HS-24) kívül minden árucsoportban jelentős zuhanás történt, a legjelentősebb visszaesés természetesen a négy szankcióval sújtott árucsoport, a húsfélék (HS-02), a tejtermékek (HS-04), a gyümölcsfélék (HS-08) és a zöldségfélék (HS-07) esetében történt.

Magyarország Oroszországba irányuló agrár- és élelmiszer-kivitele is jelentősen visszaesett 2013 után, ám ennél is szemléletesebb az export szerkezetének drasztikus átrendeződése (ábra).

Az orosz piacra történő magyarországi kivitel értéke 2013-ban érte el a maximumát 265 millió euróval, ami 2017-re több mint 30 százalékkal 247 millió euróra csökkent. A visszaesés döntő hányada a húsféléknél (HS-02) jelentkezett, ahol 2013 és 2017 között mintegy 108 millió euró értékű áru piaca szűnt meg az orosz importkorlátozás miatt, a magyarországi kivitel gyakorlatilag megszűnt e relációban. Csaknem 20 millió euró értékben csökkent a húskészítmények (HS-16), valamint 27 millió euró értékben a zöldség- és gyümölcskészítmények (HS-20) exportja, így előbbi árucsoport értéke csupán 2,4 millió eurót, míg utóbbié 16,3 millió eurót tett ki 2017-ben. Magyarország 2017. évi orosz piacra történő kiszállításából a gabonafélék (HS-10) részesedtek a legnagyobb arányban (35 százalék), ami csaknem teljes egészében a kukoricavetőmagot (HS-100510) jelentette. Meghatározó tételek voltak még az állati takarmány (HS-23) és az olajos magvak (HS-12), ami piaci információk szerint szintén vetőmagot takar, valamint az élő állatok (HS-01) kivitele. Összességében kijelenthető, hogy az Oroszországba irányuló magyarországi export jelentősen visszaesett, szerkezete jóval egysíkúbbá vált és – összecsengve Oroszország önellátási törekvéseivel – az utóbbi időben főleg a mezőgazdasági inputtermékekre korlátozódik. A jövőben is e trend folytatódására lehet számítani.

Magyarország importja Oroszországból elhanyagolható értékű, 2017-ben például 1,6 millió euró volt, szemben a 246,8 millió euró értékű kivitellel, ám figyelmeztető jel, hogy 2010 óta növekszik. Magyarország egyelőre nem számít potenciális célpiacnak az orosz mezőgazdaság számára, aminek fő oka, hogy a legfontosabb orosz exporttermékek – gabonafélék, napraforgómag és -olaj – a magyarországi mezőgazdaság által is nagy mennyiségben és versenyképes áron előállított termékeknek számítanak. Ennek ellenére hosszú távon Oroszországgal mint egyre veszélyesebb versenytárssal számolnia kell a hazai termelőknek.

A cikk szerzője: Kürthy Gyöngyi