A világ takarmánygyártása 115 millió tonnával (12%-kal) nőtt az elmúlt 5 évben, mára 1 milliárd tonna fölé emelkedett, értékben folyó áron 460 Mrd USA dollár. Az EU-ban nem történt változás, a növekedés üteme Afrikában volt a legintenzívebb. Ehhez a növekedéshez mintegy 40 millió tonna tiszta fehérjeforrásra van szükség. Mindezt úgy kell előállítani, hogy az elmúlt 40 évben az 1 főre jutó termőterület nagysága lefeleződött a világban, ma mindössze 0,2 ha/fő.
Magyarországon 2017-ben 3,6–3,7 millió tonna volt az éves takarmánygyártás (értékben 260 millió dollár), ezt 344 takarmány-előállító üzem produkálta, ami alig több mint 10.000 tonna/keverő.
A világ élvonalába tartozó országokban ez a hatékonysági mutató 60.000 tonna/üzem körül mozog. A magyar előállítás 34%-a sertés, 51%-a baromfi, 12%-a kérődző állatok részére készült.
USA és Kína együtt a világ takarmány-előállításának harmadát adják, erőteljesen növekszik a térségünkben Oroszország takarmánygyártása. A potenciállal ma úgy kalkulálnak, hogy 1 főre a „fejlett” világban (pl. EU, Amerikai Kontinens) 300–340 kg takarmánygyártás jut, ennek harmada van Ázsiában (120–125 kg/fő), Afrikában 33 kg/fő. Látható, hol van növekedési lehetőség!
A vezérigazgató a Vitafort piaci helyzetéről elmondta, hogy belföldre 955 ezer tonna tápegyenértéket állítottak elő (26%-os piaci részarány) tavaly, a vevőik száma megnégyszereződött az elmúlt években. Kiemelte a folyamatosan növekvő exporteladásaikat, 12 országban vannak üzleti kapcsolataik. Szaud-Arábiába 500 ezer tonna tápegyenértéknek megfelelő 0,1%-os premixet adtak el 2017-ben, a világ legnagyobb brojler integrációjába. Románia legjobb tehenészeti telepeit takarmányozza a Vitafort. 20 éve Moldávia legnagyobb agrárexportőrei, 10 éve indult a laoszi kapcsolat, amelynek keretében az ország élelmiszerbiztonsági rendszerét dolgozzák ki. Egy éves előkészítés után indul a kolumbiai takarmányozási program, jelenleg vizsgálják a kubai és pakisztáni piaci lehetőségeket.
Dr. Csorbai Attila a pulykaágazat aktualitásairól tartott előadást. A Föld folyamatosan növekvő lakosságának állati fehérje igényét a legolcsóbban a baromfiágazatok tudják kielégíteni. A baromfihús fogyasztása Magyarországon jelentősen emelkedett az elmúlt 10 évben. A magyar baromfiszektor nagyon „színes” ágazat, minden faj és hasznosítási irány megtalálható benne. Az összes vágóállat előállításon belül, a vágóbaromfi több mint 50%-ot tesz ki. A tojástermeléssel kiegészítve, a hazai állati fehérje előállításban a baromfi adja a teljes kibocsátás kétharmadát. A jelenlegi termelés meghaladja a rendszerváltás előtti szintet, egyedüliként az állattenyésztésben. A pulykaágazat kibocsátása 2016-ban meghaladta a 100.000 tonnát, élősúlyban számolva (2016 évben a teljes vágóbaromfi mennyisége 620 ezer tonna volt). A teljes baromfiágazat, közel 500 Mrd forint termelési értéket állít elő évente, melynek mintegy 20%-át adja a pulyka. A baromfihús tekintetében Magyarország mintegy 180%-os önellátottsági szinttel rendelkezik, exportorientált.
A madárinfluenza a pulykatermelők rotációit zavarta meg, s bár jelentős visszaesést nem okozott, a közvetett károk nagysága itt is jelentős (exportpiacok elvesztése, áresés stb.). 2018-ra a teljes baromfiágazat előrejelzésében a víziszárnyas mutatott jelentős növekedést (pl. 35 millió vágókacsa), de mára kiderült, a termelés ilyen mértékű növeléséhez nincs elegendő felület. A kacsa-liba esetében a zárt tartást és a telepítési sűrűségeket is szigorúan ellenőrzik. Mivel nincs elegendő zárt felület, így a pulyka-előállítókat keresik a víziszárnyas integrátorok, próbálják őket „átcsábítani”, főleg kacsa hizlalásra, pecsenyekacsa termelésére. A pulykaágazat hatékonyságának javítása (termelői szinten) kiemelten fontos feladat, e nélkül elsorvad az ágazat. A baromfiágazat fejlesztése (alapvetően az épületek és a technológiák megújítása) jó befektetés lenne a kormánynak, hiszen javítja az ország gazdasági mutatóit, vidéki munkahelyet teremt és tart fenn. További pozitív hatás, hogy a versenyképes termék előállítás úgy valósulhat meg, hogy javul a termelésbiztonság és csökken a járványok megjelenésének kockázata, javul az állományok állategészségügyi státusza, s a termelés képes lehet megfelelni az ágazattal szembeni legkülönbözőbb elvárásoknak (antibiotikum felhasználás, Salmonella és Campylobacter, állatjólét stb.).
Dr. Horn Péter akadémikus, „Az állati termék előállítás fejlesztése, kényszerpályák és új lehetőségek” címmel tartott előadást.
A Föld országai (162 ország adatai alapján) között óriási különbségek vannak a táplálkozáshoz rendelkezésre álló alapanyagok között. Az egy főre eső jövedelem 566 USA $/év/fő és 41.000 $/év/fő között mozog, ez 72-szeres különbség. A legszegényebb országokban az átlagos kalóriafelvétel 2200, a leggazdagabbakban 3300. Összes fehérjefelvétel 58 gramm és 104 gramm között változik ezen belül az állati fehérje bevitel 13 és 62 gramm (5-szörös eltérés) közötti, a fejlettségben a lista eleje és vége közötti országokban. Az egészség megőrzéséhez naponta 50 gramm állati fehérje bevitele javasolt minden embernek. A Föld lakóinak jelentős része nem kapja meg a számára szükséges fehérjét. Az emberi agy működéséhez a teljes energiaszükségletünk 20%-át kell felhasználnunk átlagosan, ez a 4–12 éves gyermekeknél 40% feletti. Az agy fejlődéséhez elengedhetetlen a gyermekek teljes értékű állati eredetű tápanyagokkal való ellátása.
Magyarország lakosságának állati fehérje ellátása az 1980-as évek végén optimális volt (50 gramm körüli), ma a közepesen fejlett országok szintjére süllyedtünk, 37–38 gramm/fő értékkel!
Az állati termékek előállításában óriási fejlődés ment végbe hazánkban is. A brojlercsirkék az 1930-as évek elején 7 grammot gyarapodtak átlagosan naponta, ma 58–65 gramm/nap testtömeg-gyarapodást érnek el. Az 1930-as években a jelenlegi brojlerhús-mennyiség előállításhoz (az akkori terméshozamok mellett) kellett 700 ezer hektár, ma 77 ezer hektáron megtermelhető a takarmánygabona-szükségletük. A növény- és állattenyésztés egyes ágazataiban (pl.: brojlerhús-termelés, tejtermelés), főleg a genetikai javulás és a takarmányozási módszerek fejlesztése közel tízszeres hatékonyságjavulást eredményezett adott mennyiségű termékre vetítve. Az extenzív állattartás által előállított termékekkel nem lehet a Föld növekvő élelmiszerigényét kielégíteni.
A biotechnológiát okszerűen használva a legújabb módszerekkel pontosan célozva lehet majd tovább javítani a hatékonyságot úgy, hogy az egyes élőlények saját génjeit módosítjuk a kívánatos módon. Idegen faj génjét nem juttatják a génállományukba, ez nem GMO.
A szárazságtűrő búzafajták előállításakor például részben „elaltatják” a légzőnyílásokat kinyitó gént, így kevesebb vizet fog elpárologtatni. A gén ottmarad, csak inaktív lesz, nincs génsebészet, nem GMO. A baromfiágazat nagy konkurense lehet a Földön az aquakultúrák termelése, pl. kagylóból 61 tonnát állítanak elő egy hektáron dán kutatók.
Dr. Sándor Gergely állatorvos mutatta be a Turkey Experts Kft.-t és beszélt a hallgatóságnak az előnevelés alatti „szórt” állományok kialakulásáról. A cég, a Sága-Foods Zrt. sárvári pulykaintegrációjának 14 telepéből 7-et vásárolt meg egy osztrák szakmai befektető bevonásával 2013-ban. Minden ól alkalmas elő- és utónevelésre egyaránt, közel 1 millió pulyka előállítására alkalmas a 7 telep. A legfőbb versenytárs a piacon a lengyel pulykatermelés, az ő hatékonyságukat kell elérni és meghaladni. Ezt szem előtt tartva kezdtek fejlesztésekbe, modernizálni kellett a szellőző rendszereket (alagútszellőzés minden ólba), párásító berendezések kerültek felszerelésre, fűtést korszerűsítettek, a szigeteléseket javították. Kiemelt szempont az élőmunka csökkentése. Az ivóvíz minősége meghatározhatja a hizlalás eredményességét, ezért vízkezelő berendezéseket építettek be. A közeljövő tervei, hogy 1,2 millió napos pulyka fogadására alkalmassá váljon a kft., és a jövőben előnevelt pulyka értékesítését is tervezik európai piacokra. Az értékesítésük 86%-ban export volt a tavalyi évben, 3 országban (Ausztria, Németország és Lengyelország) vágódik az itt előállított pulyka. A vállalkozás árbevétele 5,5 Mrd forint, aminek 90%-a exportból származik.
Az előadó 20 éves pulyka állategészségügyben eltöltött tapasztalatait foglalta össze az előnevelés során tapasztalható „szétnövés” témakörében. A keltetőből érkező napos állomány minősége, a szülőpár állomány kora, a tojás származási helye már az indulásnál meghatározza az egyöntetűséget. Egy ólba egy fajtát telepítsünk. Az alom- és ivóvíz előfűtésére is figyelmet kell fordítani, az első héten sok minden eldől. Folyamatosan ellenőrizni kell a szén-dioxid-koncentrációt az épületekben, a hőmérsékleteket, az állatok aktivitását. Az etetők, itatók száma és elhelyezése is kiemelt fontosságú. A takarmányok fizikai állagát is ellenőrizni kell, a poros táp köztudottan nem alkalmas előnevelésre, de a túl kemény granulátumot sem fogyasztja szívesen a kis pulyka, felsérti a száj nyálkahártyáját. Pro- és prebiotikumok etetése, itatása hasznos már az első naptól, a higiénia fenntartásával próbálják elkerülni az antibiotikumos kezeléseket. Mérni kell a takarmány- és ivóvíz fogyását. Hasmenés esetén azonnali beavatkozás szükséges, a nedves alom kedvez a talpfekélyek kialakulásának, amit a német vágóhídon ellenőriznek és bonifikálnak. Igazolni kell az „állatjólét” teljesülését a hizlalás teljes ideje alatt.
A vírusfertőzések jelentős kiesést okozhatnak ebben az életkorban, a tapasztalatok szerint a D-vitamin (500 NE/állat) adagolás és az antibiotikumos kezelés csökkenti a másodlagos károk fellépését. A Coccidiózis szintén komoly gondot okozott az elmúlt években, ezért rendszeresen vizsgálni kell a bélsarat. A Clostridium, Tüdőpenész, Coli, Véglények okozta fertőzések megjelenése szintén az állományok „szétnövéséhez” vezethet.
Tóth Béla, a Gyermelyi Zrt. vezérigazgatója mutatta be cégcsoportjukat. Növénytermesztéssel, állattartással, tojástermeléssel, takarmánygyártással, gabonák őrlésével és tésztagyártással foglalkozik a vállalkozás, vertikális integrációba szervezve. A cél, hogy minden ágazat önálló is eredményes legyen. Piacvezetők a tésztagyártásban, tojástermelésben és meghatározó piaci részaránnyal bírnak az aestivum- és durum búzalisztek előállításában. 500 munkavállalónak és további több száz beszállító partnerének biztosít megélhetést.
A növénytermesztés 8500 hektáron végzi tevékenységét, a precíziós gazdálkodás már része a gyakorlatuknak. A malomintegráció részére vetőmag-előállítást végeznek, a búza vetésterülete szinte kizárólag az aestivum- és durum vetőmag-előállításból áll (elsősorban magyar fajtákból). A borsót, a tavaszi- és őszi árpát szintén vetőmagnak állítják elő.
A baromfiágazat pulykahizlalással indult a múltban, később tértek át a tojótyúkra, ma 550 ezer tojóférőhellyel rendelkeznek. Napost vásárolnak, az előnevelést is saját telepeken végzik. A megtermelt tojás több mint fele a tésztagyárba kerül, a többit héjas tojásként értékesítik. 100 ezer tyúkot tartanak egy ólban, amit egy dolgozó lát el. Az ágazat fejlesztésekor komoly dilemma, hogy alternatív, mélyalmos ólakat építsenek, vagy maradjanak a ketrecesnél. A tésztapiac szereplői írhatják elő a jövőben a felhasználható tojás származását.
A takarmányüzem a tavalyi évben készült el, 80 ezer tonna éves kapacitással rendelkezik. A malomágazat indulását a tésztagyártás azonos minőségű lisztigénye határozta meg. Ma 500 tonna/24 óra kapacitású berendezéseket 2 dolgozó kezel, évente mintegy 140 ezer tonna búzát őrölnek. A durumlisztre is igény mutatkozott, ezért a második vonal már durumbúza őrlésére is képes.
Tavaly került átadásra az új tésztaüzem. Az a gyár nagyban robotizált, automatizált, ami az élőmunkaigényt csökkenti. Az exportpiacaik közül büszkék arra, hogy Németországba, Olaszországon kívül, csak Gyermely tud tésztát exportálni.
-an-
