Hibridbúza. Fókuszban az alapozó műveletek és a vetés, hiszen „ki mint vet, úgy arat”. (VETÉSTECHNOLÓGIA+VIDEÓK!) (x)

A kapcsolódó technológiák minden elemét egymással szoros összefüggésben szükséges kezelni, ami végezetül jelentősen kihat az eredményességre. A gyakorlatba bevezetett fejlesztések – például a HySEED hibridkalászos-termesztéstechnológia vagy akár az egyre nagyobb precizitásra képes sűrű soros szemenkénti vetéstechnológiák megjelenése – és azok következetes alkalmazása minden esetben mérhető hasznot eredményez. A termelés sikerének és a reális célok elérésének egyik meghatározó eleme a speciális technológiai módszerek gyakorlati alkalmazása és a folyamatos alkalmazkodóképesség a termesztés valamennyi, ősszel elvégezhető munkafolyamata során is.

Megváltozott a technológia

A búzahibridek termesztése során a fajtákhoz képest jelentősen eltérő és a termesztés egészét, az egyedi teljesítmény mértékét is alapjaiban meghatározó vetési paraméterekkel dolgozunk. Gondoljunk akár a zömében korai (szeptember 20.–október 15.) vetésidőre, akár az alacsony vetőmagnormára (1,2–1,5 millió mag/ha) vagy a legjobb bokrosodási feltételeket biztosító sekély vetésmélységre (3,0–4,5 cm) (1. ábra).

Az őszibúza-termesztés hagyományos technológiájához képest a legalapvetőbb különbségeket tehát már a vetés körüli időszakban tapasztalhatjuk. A búzahibridek esetében fokozottan igaz az a megállapítás, hogy a jól időzített és precízen kivitelezett vetés már fél siker! Vegyük tehát számba, hogy a hibridbúza esetében az előkészületek során a jó minőségű vetéshez és az állományok ideális fejlődéséhez mit érdemes mérlegelnünk.

Termőhely és elővetemény

Fontos tényező a termőhely megválasztása. Tapasztalataink szerint az őszi búza termesztésére alkalmas termőhelyek bármelyikén kiaknázható a búzahibridek terméspotenciálja és -biztonsága, az ország egész területén, a középkötött, kötött és a lazább szerkezetű humuszos homoktalajokon egyaránt. Így az adott gazdaságban a hibridbúza termőhelyét érdemes a búzatermesztési tapasztalatok alapján meghatározni.

A hibridbúza sikeres termesztésének fontos szempontja a megfelelő elővetemény megválasztása is, amelynek időben le kell kerülnie a területről. A klasszikusan kiváló-nagyon jó előveteményeket – a repcét vagy a nagy magvú pillangósokat – a hibridbúza meghálálja, és hazai viszonylatban jó előveteménynek számítanak a legkésőbb szeptember végéig lekerülő kapásaink is. Alkalmatlan a terület a hibridbúza termesztésére a későn – október első dekádjától – lekerülő elővetemények után (2. ábra), mert az alapozó talajmunkák már nem végezhetőek el időben, és a bolygatott talaj nem tud a vetés előtt ülepedni. Emiatt többé-kevésbé kizárható a kései kukorica- és egyes évjáratokban a kései napraforgó-elővetemény is.

Talaj-előkészítés

A talaj-előkészítési munkálatok során fontos vezérelv, hogy bármilyen típusú bolygatást is végzünk, azt nedvességmegőrző módon tegyük. Ne pazaroljuk a rendelkezésre álló talajnedvességet, de mélyítő műveléssel a talajt tegyük alkalmassá a később érkező csapadék befogadására! Az alapművelési eljárás típusával – forgatásos vagy lazításos – szemben nem, ám a magággyal szemben fokozottan igényesek a hibridbúzák. Hazai körülmények között olyan művelési eljárást válasszunk, mely mindenkor alkalmazkodik a talaj általános állapotához, valamint a növényfaj technológiai igényeihez, azaz talpréteg(ek)től mentes (25-30 cm mélyen művelt), kellően lazult, a vetés idejéig megfelelően ülepedett talaj álljon rendelkezésre a búzahibridek számára. A művelést úgy végezzük, hogy a talajnak legyen ideje magától leülepedni a vetésig, vagy hengerrel segítsük elő a folyamatot. Az ülepedettség mellett fontos a magágy minősége: apró morzsás, a talaj mélyebb rétegeiből visszanedvesedésre alkalmas magágy kialakítására törekedjünk. Ezek a technológiai elemek a búzahibridek alacsony vetéskori csíraszámával, illetve előveteménytől függően a művelés és a vetés között eltelt idővel állnak szoros összefüggésben. Hiszen állományszinten az a célunk, hogy minden elvetett magból dinamikusan fejlődő, jól bokrosodó és kiemelkedő egyedi produkcióra képes növényeket neveljünk.

Trágyázás

A búzahibridek termesztésének intenzitását a tápanyag-gazdálkodás színvonala, a használt makro- és mezoelemek aránya, továbbá a nitrogéntrágyázás szintje és a kijuttatásnak a növény igényei (fenológia) szerinti időzítése alapvetően meghatározza. A búzahibridek harmonikus fejlődésének alapja a szakszerűen kivitelezett, több részletben, friss és könnyen felvehető tápelemek adagolásával megvalósított táplálás. Minden esetben gondoskodjunk az ősszel kihelyezett alaptrágyákban a nitrogén hatóanyag mellett a jobb gyökeresedést és harmonikusabb fejlődést elősegítő friss foszfor és kálium adagolásáról is. Mivel a búzahibridek folyamatosan bokrosodnak, az ősszel ütemesen fejlődő állományokban egy kis adagú „őszi nitrogénfejtrágya” október végére–november első dekádjára időzítve jótékony hatást gyakorolhat az állományra. Kijuttatása idején a fiatal búzahibrid-állomány egyenletesen kisorolt, és már legalább 1–3 leveles növényekből áll.

Vetésidő

A hazai tapasztalatok szerint a vetést szeptember 20. és október 15. közé érdemes időzíteni. Ekkor és kiemelten a legoptimálisabb szeptemberi, korai időszakban vetve jól fejlődő, erőteljesen gyökeresedő állományokat kaphatunk. Az október 15-ét követő időszak már kései a hibridbúza vetéséhez. Követendő szabály, hogy az üzemi búzatáblák vetését mindig a hibridekkel kezdjük. Javasoljuk, hogy a mindenkori körülményekhez igazodva ebben a megszokottnál korábbi, mégis kellően széles időszakban kezdjék meg a gazdaságok a vetéseket. Fordítsunk kiemelt figyelmet a vetésidőhöz, az agronómiai körülményekhez és a hibridhasználathoz illeszkedő vetőmagnormára. Állítsuk be helyesen a – vetőmag használati értéke alapján meghatározott – kivetni kívánt vetőmag mennyiségét! A vetés javasolt mélysége 3,5–4,5 cm, aminek nyomán erős növények fejlődnek. Járjunk el figyelmesen ennek beállítása során is! Fontos, hogy a hibridbúza számára kedvező vetésmélységen járassuk a csoroszlyákat, és a magárkot záró tömörítőkerekek megfelelő talajnyomásának köszönhetően jó talaj-mag kapcsolat alakuljon ki. Ezek munkáját ellenőrizzük lehetőleg táblaszinten. Hiszen a talaj-előkészítés egyenetlensége, a talajadottságok változatossága miatt olykor szükséges a vetésmélység és a sorra záró tömörítőkerekek nyomásának területspecifikus beállítása egy-egy vetési szezonban akár több alkalommal is. Így lehetővé tesszük, hogy a se nem túl mélyen, se nem túl sekélyen vetett magokból gyors ütemben fejlődő növények bokrosodási csomója megfelelő mélységben legyen, a búzahibridek produktivitását alapjaiban meghatározó kiemelkedő bokrosodóképességet biztosítva.

Tapasztalataink szerint az elkapkodott vetés, a nem egyenletes vetésmélység miatt jelentősen csökken a terméspotenciál, hiszen a magvak gyenge ütemben kelnek, és olykor jelentősen csökken a növényszám is. Sőt, romlik a növények bokrosodóképessége, alacsonyabb lesz az egyéni teljesítmény, ami szintén a terméspotenciál csökkenéséhez vezethet. A talaj­adottságoknak megfelelő vetési sebesség, valamint a korszerű műszaki háttér alkalmazása – akár a napjainkban már a hibridbúza esetében elérhető méretazonos, ún. kalibrált vetőmag felhasználása a leginnovatívabb, sűrű soros szemenkénti vetés lehetősége mellett – magas szinten képes biztosítani a soron belüli, az eddigieknél jóval homogénebb vetőmageloszlást és így a növények jelentősebb kihagyásoktól és csokros vetésektől mentes, egyenletesebb térállását. A gazdaságokban már jelenleg is rendelkezésre álló műszaki háttérrel, a vetésre történő nagyobb odafigyeléssel is kedvező hatást érhetünk el, jelentősen segíthetjük az erőteljesebb bokrosodást és fokozhatjuk az állományok teljesítményét. A vetés figyelmes és szakszerű végrehajtása tehát elengedhetetlen feltétele a jó indulásnak és a búzahibridek magas terméspotenciáljának kiaknázásához. Ne kapkodjunk, ne siessük el a vetést, hiszen a nagy termések alapjait tesszük le ilyenkor a talajba!

Ugyanakkor a hibridbúzák speciális vetési igényéből, vetésszervezéséből, az alacsony vetőmagnorma alkalmazásából járulékos előnyök is származnak. A fajtahasználathoz képest jóval alacsonyabb a logisztikai és tárolókapacitási igény, rövidebb a vetőmagfeltöltési idő (teli tartályú vetőgéppel nagyobb terület vethető be), tehát összességében nagyobbá válik a területteljesítmény. Időarányosan tehát hatékonyabb és jobban időzíthető a gyakorlati munka. Ennek köszönhetően a búzahibridek alkalmazása a gazdaságban növeli a hatékonyságot és a versenyképességet is a kiemelkedő termésbiztonság és terméspotenciál mellett.

Növényvédelem

A búzahibridek termesztése a nagy egyedi produkción alapul, üzemi szinten minden növényre szükség van. A javasolt termesztéstechnológiában ezért már az őszi növényvédelemnek is jelentős szerep jut. A hibridbúza korai vetése kitetté teszi a fiatal növényeket az őszi kártevőknek – elsősorban a vírusvektor levéltetveknek és kabócáknak –, hasonlóan az ősziárpa-vetésekhez. Ezért a hibridbúza-csíranövények fokozott védelmét a 2018. évi vetési szezonnal bezárólag még gombaölő szeres csávázást kiegészítő rovarölő szeres csávázás biztosítja, amellyel kiváló hatékonysággal csökkenthető a talajlakó gombák csírakori károsítása, továbbá a vírusvektor rovarok korai kártétele. Fontos, hogy ezt követően is, az ősz folyamán többször szemlézzük az állományt, hogy tisztában legyünk a növények kondíciójával, állapotával. Amennyiben levéltetvek betelepülésére számítunk (meleg és mérsékelten csapadékos, párás ősz, továbbá ősziárpa-vetés, gyümölcstermő kultúra vagy fertőzött kukoricatábla szomszédsága esetén), az első szárnyas egyedek megjelenésekor célszerű védekezni piretroid hatóanyagot tartalmazó állománypermetezéssel. A vírusvektor kártevőkkel szembeni védelem tehát komplex növényvédelmi feladat: a rovarölő szeres csávázással (védelem az állományok 1–3 leveles fejlettségéig) indítunk, melyet az évjáratok többségében az előrejelzésekre alapozott, IPM (Integrált Növényvédelmi Irányelvek) alapján kivitelezett állománykezelésekkel szükséges kiegészíteni. Fokozott figyelmet kell fordítani a hibridbúza-állományok őszi gyomirtására, hiszen a viszonylag alacsony csíraszámból adódóan ezek gyomelnyomó képessége fiatal korban még gyenge. Az áttelelő magról kelők és az évelő gyomok ellen (különösen rossz kultúrállapotban lévő táblán és monokultúrában), továbbá őszi káposztarepcét és napraforgót követően a nyomukban fellépő kultúrgyomokkal szemben őszi állománypermetezéssel javasolt védekezni.

Az előzőekben leírt, a tapasztalatokon alapuló, az őszi időszakban aktuális hibridbúza-termesztéstechnológiai javaslatok alapján jól érzékelhető, hogy érdemes valamennyi ősszel elvégezhető alapozó műveletre nagyobb figyelmet fordítani a kívánt eredmény érdekében!

Az idei őszi szezonra kínált hibridkalászos-portfólió és a hozzá kapcsolódó, részletes termesztéstechnológiai ajánlásokat bemutató SAATEN-UNION-kiadvány letölthető a képre kattintva:

A hibridbúzák termesztéstechnológiájának a gyakorlat számára fontos sarokpontjait bemutató, szakértői tanácsokat, termelői tapasztalatokat és eredményeket, valamint a jövőbeli fejlesztési terveket is tartalmazó videoriportok az alábbi képekre kattintva érhetők el:

Varga Gábor
termékfejlesztési vezető
SAATEN-UNION Hungária Kft.
www.saaten-union.hu

Amennyiben szeretne ingyenesen és rendszeresen friss szakmai információkat kapni hasonló témakörben, regisztráljon itt!