A fajtaválasztás megkönnyítése érdekében fogott össze a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK), a Gabonatermesztők Országos Szövetsége (GOSZ) valamint a Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (VSZT). A három szervezet együttműködésével most kukorica fajtakísérlet zajlik, amelynek lezárultával ajánlati fajtajegyzéket állítanak össze a gazdálkodók számára – hangzott el Budapesten a témáról tartott sajtótájékoztatón.

Győrffy Balázs, a NAK elnöke szerint a szóban forgó fajtakísérletre azért van szükség, hogy a hazai terméseredmények olykor-olykor rendkívül szélsőséges ingadozását csökkenteni lehessen. Ezek az ingadozások a NAK elnökének véleménye alapján összefüggésben vannak a klímaváltozással. Vagyis csak a klímaváltozásnak ellenállóbb fajták biztosíthatják a jövőben a kiegyensúlyozottabb termést a gazdálkodóknak. Példaként említette: a magyar gazdák az elmúlt 10 évben a legkevesebb kukoricát 2012-ben takaríthatták be, országosan mintegy 4,7 millió tonnát. Két évvel később, 2014-ben ugyanakkor kukoricából rekordtermés volt Magyarországon, ami összesen elérte a 9,3 millió tonnát. Azaz a termésingadozás csaknem elérte a 100 százalékot. Az ingadozás mértéke a múlt század 80-as éveiben még csak 10–20 százalékot tett ki.

A NAK elnöke rámutatott: jó fajtaválasztással akár hektáronként 1 tonnával is növelhető lenne a kukorica termésátlaga, ami így hektáronként mintegy 50 ezer forint többletbevételt jelenthetne a kukoricatermelőknek. Mindez évi 50 milliárd forint pluszbevételt jelentene az ágazatnak. Mindehhez azonban szükséges az országban az öntözött területek nagyságának növelése is. A jelenlegi mintegy 80–100 ezer hektárról 20 éven belül legalább 1 millió hektárra kellene emelni Magyarországon e területek nagyságát annak érdekében, hogy a klímaváltozás hatásaihoz alkalmazkodni tudjanak a termelők. A termelők érdeke lenne továbbá az is, hogy a jelenleginél rugalmasabb, olcsóbb és megbízhatóbb központi szakmai irányítás alatt álló szaporítóanyag-felügyeletei rendszert lehessen kialakítani. Így ugyanis biztonságos helyzetbe lehetne hozni a hazai szaporítóanyag-előállítókat, hogy zavartalanul ki tudják szolgálni a piaci igényeket.

Petőházi Tamás, a GOSZ elnöke kiemelte: a GOSZ a Vetőmag Szövetséggel közösen kezdte meg 12 éve a kukorica fajtakísérleteket.
A célkitűzés az, hogy a gazdálkodók olyan fajtákból tudjanak választani, amelyek leginkább megfelelnek a helyi adottságoknak. A kukorica ajánlati fajtajegyzék már az idén elkészül, és amennyiben az ajánlati fajtajegyzék felső harmadából választ majd kukoricafajtát a gazda, úgy jó eséllyel számíthat hozamnövekedésre. A GOSZ elnöke igen kedvezőnek ítélte, hogy a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara is a fajtakísérletek mellé állt. Jelezte: várhatóan jövőre már őszi búzából is a kukoricához hasonló ajánlati fajtajegyzék készülhet az elvégzett fajtakísérletek nyomán.

Polgár Gábor, a VSZT ügyvezető igazgatója arról beszélt, hogy a most folyó kukorica fajtakísérlet keretében ebben az évben 34 fajtát tesztelnek az ország tíz pontján. A legjobban teljesítő fajták közül kerülnek majd ki az ajánlati fajtajegyzékbe kerülők, amelyeket a NAK, a GOSZ és a VSZT ajánl a gazdálkodóknak. Jelenleg a Nemzeti Fajtajegyzékben mintegy 300 kukoricafajta van bejegyezve.

A VSZT ügyvezető igazgatója az Agro Napló kérdésére elmondta: Magyarországon mintegy 120–130 ezer hektáron állítanak elő vetőmagot. A legmeghatározóbb fajok a vetőmagtermelésben a kukorica, az olajos növények és az apró magvak. Az össztermelési érték évente most mintegy 190 milliárd forint körüli összeget tesz ki. Ennek az értéknek valamivel több mint a fele, mintegy 100 milliárd forint értékű vetőmag kerül exportra. A kivitelben a kukorica vezet, ugyanis Franciaországot követően Európában Magyarország termeli a legtöbb kukorica vetőmagot. Kiemelkedő még az olajosmag-vetőmag szaporítás is – mondta az ügyvezető igazgató.

A kukorica fajtakísérletekben történő együttműködésről a sajtótájékoztatón Győrffy Balázs, a NAK elnöke valamint Petőházi Tamás, a GOSZ elnöke megállapodást írt alá.