Bognár Lajos: Az ASP-járványt sikeresen lokalizálta a magyar állategészségügy

Agro Napló
Az Európai Unióban 2014-ben, míg Magyarországon 2018 áprilisában jelent meg előbb Heves, majd Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében az afrikai sertéspestis (ASP). Az igen komoly gazdasági károkkal járó járványos állatbetegség a magyar állategészségügyi hatóságok gyors és szigorú intézkedéseinek köszönhetően nem terjedt át a házisertés-állományra, ugyanis hazánkban az eddig regisztrált 35 pozitív vaddisznóeset mindegyike a fertőzött területről származott. Mindez azt mutatja, hogy a vírus lokalizációjára tett magyar hatósági intézkedések sikeresek. – mondta az országos főállatorvos az Agro Napló érdeklődésére az aktuális ASP-helyzetről.

Bognár Lajos országos főállatorvos

Bognár Lajos közölte: az ASP szempontjából új és riasztó fejlemény a betegség robbanásszerű terjedése Romániában. Rövid időn belül két korábban megfertőződött ukrán területtel határos megyében és a Duna-deltában is megjelent a betegség a háztáji állományban, majd jelentős, nagy létszámú sertéstelepen is. A betegség jelenleg megállíthatatlannak tűnően terjed tovább. Különösen aggasztó a magyar határtól alig néhány kilométerre bejelentett vaddisznóesetek és házi sertés járványkitörések nagy száma is. Ezért is jelentős eredmény, hogy a magyar házisertés-állományokban ez idáig nem jelent meg a fertőzés – húzta alá az országos főállatorvos.

Bognár Lajos rámutatott ugyanakkor arra is, hogy a közeljövőben nem lehet számolni az ASP-vírus gyors eltűnésével a vaddisznó-állományból. Ezért az elkövetkező időszak két legfontosabb feladata továbbra is a vírus elterjedésének lehető leghatékonyabb korlátozása és a házisertés-állományokra való átterjedés megakadályozása. Az első feladat végrehajtásában nagyon nagy szerep hárul az érintett vadásztársaságokra. A járványügyi védekezés másik, legalább ennyire fontos területe a házisertés-állományokkal kapcsolatos intézkedések hatékonyságának megőrzése; mivel a kis létszámú sertéstelepek járványvédelmi biztonsága lényegesen alacsonyabb szintű, mint a nagy létszámú sertéstelepeké. Éppen ezért a kis létszámú sertéstartásban elérendő védekezési szint biztosítása érdekében kampány indul. Emellett már megjelent a „Jó sertéstartási gyakorlat” című útmutató, amely a fertőzött területeken lévő valamennyi sertést tartó gazdaságra kötelezően alkalmazandó minimális védelmi követelményeket tartalmazza.

A helyettes államtitkár jelezte: a szaktárca továbbra is minden lehetséges lépést megtesz a betegség miatt jelentkező kereskedelmi veszteségek enyhítésére, az exportpiacok visszanyerésére, az uniós rendhez hasonló regionalizáció érvényesítése érdekében. Mindemellett számos eredményt is sikerült már elérnie a magyar állategészségügyi hatóságnak. Például Hongkongba, Új-Zélandra és Kanadába az ASP-vel érintett megyéken kívüli területről továbbra is lehetséges a magyar sertéshús-termékek exportja. Japánnal pedig előrehaladott tárgyalások folynak a regionalizációról. Így még ősszel várható az ASP-vel kapcsolatos japán audit, amelynek kedvező eredménye esetén a távol-keleti országba is újraindulhat a magyar sertéshús exportja Magyarország alacsony kockázatú területeiről.

Az érinttettek, illetve érdeklődők részére a Nébih tematikus oldalán folyamatosan frissített információval segíti a naprakész információhoz jutást – mondta Bognár Lajos.

-an-
Címlapkép: Getty Images
NEKED AJÁNLJUK
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
KONFERENCIA
Agrárszektor Konferencia 2024
Decemberben ismét jön az egyik legnagyobb és legmeghatározóbb agrárszakmai esemény!
EZT OLVASTAD MÁR?