A tárgyalásokat követő sajtótájékoztatón Győrffy Balázs, a NAK elnöke bejelentette, hogy a kormány az öntözési célú mezőgazdasági fejlesztések előkészítésére és megvalósítására 2020–2030 között – a tervek szerint – minden évben 17 milliárd forint forrást biztosít.

A köztársasági elnök és a NAK valamint a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (Magosz) képviselői annak kapcsán tartottak eszmecserét a kérdéskörről, hogy Áder János indítványa nyomán az Alkotmánybíróság alkotmányellenesnek nyilvánította a vízgazdálkodási törvény ez év júliusában az Országgyűlés által megszavazott módosítását. Az államfő az előzetes normakontrollra vonatkozó indítványa szerint alaptörvény-ellenes a megszavazott, de még ki nem hirdetett törvénymódosítás azon rendelkezése, amely szerint 80 méteres mélységig bejelentés és engedély nélkül létrehozható vízi létesítmény (fúrt kút). Javaslatát a köztársasági elnök azzal indokolta, hogy a környezet megóvását az Alaptörvény állami kötelezettségként rögzíti. Az Alkotmánybíróság határozatával ezt ismerte el ítéletével.

Győrffy Balázs tájékoztatása szerint a találkozón egyetértettek abban, hogy a magyar mezőgazdaság létfeltétele és fejlődésének fontos sarokköve az öntözés, amelyet kizárólag fenntartható módon lehet és kell megvalósítani. A NAK elnöke utalt arra, hogy a magyar mezőgazdaságban az öntözött terület nagyságának növelését indokolja az a tény, hogy az elmúlt 110 évben a csapadék mennyisége 10 százalékkal csökkent, a középhőmérséklet pedig a globális tendenciákkal össz­hangban emelkedik az országban. Emellett jelenleg Magyarországon a legaszályosabb években is csak a megművelt mezőgazdasági terület mindössze 2 százalékát, ténylegesen mintegy 100 ezer hektárt öntöznek a gazdálkodók. A NAK felmérése szerint ugyanakkor az öntözési igény folyamatosan növekvő tendenciát mutat, és így további mintegy 270 ezer hektár öntözésére lenne igény a gazdálkodók részéről. Az öntözés fejlesztését az is indokolja – mondta Győrffy Balázs –, hogy például 2015-ben az aszály miatt kukoricából országosan mintegy 6,4 millió tonna termett, míg az előző – 2014-es – évben, amikor kedvezőek voltak az időjárási feltételek, az országos kukoricatermés mennyisége elérte a 9 millió tonnát. Az aszályos évben a gazdák a kedvezőtlen körülmények miatt mintegy 100 milliárd forint árbevétel-kiesést könyvelhettek el.

Annak érdekében, hogy a vízgazdálkodás hatékonyságát növelni lehessen, korábban egy tárcaközi egyeztetést hívtak össze a hazai öntözés gondjainak megoldására, a megoldási lehetőségek kidolgozására. Az egyeztetésben részt vett a Magosz, a NAK, az agrártárca, a Belügyminisztérium és a Miniszterelnökség is. Az Agrárgazdasági Kutató Intézet (AKI) felmérte, hogy az öntözés illetve annak hiánya milyen gazdasági előnyökkel illetve hátrányokkal jár. Eszerint: növényfajtától függően az öntözött területeken 25–45 százalékkal magasabb termésátlagok érhetők el. A foglalkoztatás-bővítő hatás pedig akár 50 százalék is lehet. Emellett az öntözött területek növelésével nemcsak a termésbiztonságot lehet növelni, hanem olyan új kultúrákat is be lehet vonni a termelésbe, amelyeket korábban az öntözés hiányában nem lehetett adott területen termeszteni.

Az Áder Jánossal folytatott tárgyaláson a NAK vezetősége egyetértett a köztársasági elnökkel, hogy Magyarországon az öntözésnek nincs alternatívája. A magyar mezőgazdaságnak létfeltétele, fejlődésének egyik sarokköve, hogy a gazdák öntözni tudjanak. Az öntözés fejlesztését azonban csak fenntartható módon lehet és kell megvalósítani. A fenntarthatóság ugyanis a gazdálkodók számára is fontos kritérium, mert egy, az öntözés területén megvalósított beruházásnak, középtávon, 10–15 év múlva is használhatónak kell lennie.

Jakab István, az Országgyűlés alelnöke, a Magosz elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy a magyar mezőgazdaság számára rendelkezésre álló mintegy 5 millió hektár termőföld igen jelentős erőforrás, és ennek maximális kihasználásáról a tárgyalásokon részt vevők egyetértettek. Jelezte: megállapodtak arról is, hogy a fúrt kutak esetében akkor lehet megtiltani a vízkivételt, amikor már a felszíni vizek biztosítottak a gazdálkodók számára, mert a termelés folyamatosságát biztosítani kell. Leszögezte: fúrt kutat létesíteni a jövőben csak szakember közreműködésével lehet. A ma meglévő kutakat pedig nyilvántartásba kell venni, ugyanis tudni kell, hogy hány ilyen létesítmény van Magyarországon.

Felhívta a figyelmet arra: az előrejelzések szerint mintegy másfél évtized múlva mintegy 40 százalékkal több élelmiszerre lesz szükség a világban. Ezt a többletmennyiséget meg kell termelni, amihez Magyarország is hozzájárulhat, ugyanis az élelmiszertermeléshez jó adottságai vannak. Mindehhez azonban intenzív fejlesztésekre van szükség, többek között az öntözés területén is, például a felszíni vizek hasznosításában, amihez nélkülözhetetlen a jelentős forrásbevonás – hangoztatta Jakab István. A kérdésre az Országgyűlés alelnöke elmondta, hogy a kútfúrásos törvényről annak módosítását követően várhatóan már az Országgyűlés őszi ülésszakán szavaznak újra a képviselők.