Mint arra a magyar Agrárminisztérium élelmiszerlánc-biztonságért felelős államtitkára a rendezvényen tartott sajtótájékoztatón felhívta a figyelmet: évente mintegy 1,3 milliárd tonna ételt, élelmiszert pazarolnak el az emberek világszerte. Ebből az Európai Unió 28 jelenlegi tagállamában – a becslések szerint – mintegy 88 millió tonna élelmiszerhulladék keletkezik. Magyarországon a kukába kerülő” élelmiszerek mennyisége évente mintegy 1,8 millió tonnát tesz ki, aminek mintegy harmada keletkezik a hazai háztartásokban.

Zsigó Róbert emlékeztetett: Magyarország kormánya a kezdetektől fogva azonosul az Európai Unió környezetbarát és a fenntarthatóságot kulcskérdésként kezelő szemléletével. Hivatalosan azonban a mostani volt az első alkalom, amikor Magyarország is csatlakozott a LIFE program konferenciasorozatához, mégpedig a soron lévő tanácskozás megszervezőjeként. Az eseményre 14 országból 120 résztvevő érkezett.

Zsigó Róbert

Az államtitkár elmondta: az élelmiszerpazarlás csökkentésére úttörőként a Magyar Élelmiszerbank Egyesület alakult meg 2005-ben. A nonprofit szervezet célja az volt, hogy kapcsolatot teremtsen az országban felhalmozódó élelmiszerfelesleg és az arra rászorulók között. Egy évtized múltán már az élelmiszerlánc számos szereplője – köztük az akkori Földművelésügyi Minisztérium is – csatlakozott a kezdeményezéshez. Az élelmiszerhulladék mérséklését célzó máig élő programok mellett 2016-ban az agrártárca és a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) elindította a „Maradék nélkül” elnevezésű programját az EU LIFE támogatási eszközének segítségével. A program neve tükrözi annak célját, ami az élelmiszerhulladékok keletkezésének mérséklése, az élelmiszerpazarlás visszaszorítása.

A Nébih elmúlt években feltárt és ma is aktuális kutatási eredményei alapján a magyar háztartásokban egy főre vetítve évente átlagosan mintegy 68 kilogramm élelmiszerhulladék keletkezik. Ez gyakorlatilag egy felnőtt ember testtömegének felel meg. Az említett élelmiszerhulladék-mennyiség fele az, amit pazarlásnak lehet nevezni. Ezek ugyanis olyan élelmiszerek, amelyeket teljesen feleslegesen vásárolnak meg az emberek, mivel nem fogyasztják el azokat. A pazarlási listát a készételek vezetik, majd a pékáruk következnek, harmadik helyen a zöldségek és gyümölcsök állnak. Ennek alapján a Maradék nélkül program fő célkitűzése, hogy a magyar háztartások „élelmiszerhulladék-termelését” 8 százalékkal mérsékelje a 2016-tól 2020-ig terjedő időszak végére.

Az államtitkár kihívásnak nevezte ugyanakkor, hogy az élelmiszerhulladék mérséklése nem járhat együtt az élelmiszerbiztonsági kockázatok növekedésével. Az emberi egészség megőrzése ugyanis a lista első helyén áll – hangsúlyozta Zsigó Róbert. Hozzátette: éppen ezért a hulladék csökkentésében a megelőzést tartják a legfontosabbnak, és ezt követi minden más megoldás, ami a feleslegek elosztását, újrahasznosítását vagy újrafeldolgozását célozza. Az államtitkár kiemelte: az emberek pozitív szemléletformálása érdekében fontosnak tartják a cél­irányos tájékoztatást, a tudatos fogyasztói magatartás kialakítását.

Ennek egyik fontos eleme az az edukáció, amely az általános iskolások számára kidolgozott tananyaggal és oktatóprogrammal egészült ki, és így már a legfogékonyabb életkorban megkezdődhet a fiatalok tudatosságra nevelése. Mindezt a „Maradék nélkül” ismeretterjesztő kiadvány is alátámasztja, amelyet 270 ezer példányban juttattak el minden magyar általános iskola 5., 6. és 7. osztályos tanulójának. A „Maradék nélkül” program jelenleg is hatékonyan működteti azt a négy munkacsoportot, amelyben a szakértők közösen keresik a megoldást a vendéglátás, a kereskedelem, az ipar és a civil szektor együttműködésére annak érdekében, hogy minél hatékonyabb legyen az élelmiszerfeleslegek elosztása, újrahasznosítása vagy éppen újrafeldolgozása.

A szóban forgó tevékenység ösztönzését szolgálja, hogy az élelmiszerlánc szereplőinek jó ötleteit és jó gyakorlatát a múlt évtől a „Maradék Nélkül Díj” odaítélésével ismerik el. De erre az alapra épült az első „Nébih-kerekasztal”, amelynek résztvevői az országban keletkező élelmiszerhulladék csökkentésének gátjairól és lehetőségeiről, az élelmiszer-adományozás és a hatékonyabb fogyasztói tájékoztatás kereteiről tanácskoztak.

A mostani nemzetközi tanácskozáson szó esett a nemzeti és nemzetközi élelmiszerhulladék-helyzetről, a különféle szintű szakpolitikai eredményekről és célokról. Bemutatkoztak olyan LIFE projektek, amelyek az élelmiszerhulladék keletkezésének mérséklését tűzték ki célul az élelmiszerlánc különböző területein. A tanácskozáson lehetőség nyílt a szakértők véleménycseréjére, amelynek során olyan, az élelmiszerpazarlás visszaszorításával kapcsolatos kihívások kerültek előtérbe, amelyek eddig nem jártak sikerrel.

A műhelymunka során kiemelt figyelmet kapott a vendéglátás, a közétkeztetési szektor, a kereskedelem, az élelmiszeripar valamint a háztartások élelmiszerhulladékának csökkentése. Emellett a konferencián arra is választ kerestek, milyen különbségek észlelhetők ugyanazon termékek eltérő fogyaszthatósági idejű vagy különböző küllemű tételei között. A konferencián a szakemberek párbeszédet folytattak arról is, hogy az élelmiszerhulladékok mekkora és milyen jellegű környezetterhelést valamint gazdasági veszteséget okoznak. Mindezek pedig miként csökkenthetők szervezetséggel és a fogyasztói tudatosság erősítésével. Főként az emberekkel azt kell megértetni, hogy az élelmiszerfelesleg kezelése mindenekelőtt erkölcsi kérdés, mindenkinek meg kell értenie, hogy az élelmiszer érték. Fontos ugyanakkor tudatosítani azt is, hogy az élelmiszerekben emberi munka testesül meg, aminek során természeti erőforrásokat használnak fel annak érdekében, hogy az emberek minden nap jóllakhassanak – húzta alá Zsigó Róbert.

Vytenis Andriukaitis, az EU egészségügyért és élelmiszer-biztonságért felelős biztosa arra hívta fel az újságírók figyelmét, hogy átlagosan évente az emberek a világon mintegy 130 kilogramm élelmiszert pazarolnak el. Annak érdekében, hogy ez a pazarlás minél kisebb legyen, a mostani nemzetközi konferencián négy programot mutattak be a résztvevőknek. Ezek a projektek segíthetnek abban is – tette hozzá –, hogy az ENSZ egyik fenntarthatósági célkitűzését szem előtt tartva az élelmiszerpazarlás a felére csökkenjen 2030-ig. Mindezt alapul véve az unió is fokozta aktivitását ebben a témában, és az Európai Parlament valamint a Tanács felülvizsgálta az ide vonatkozó uniós irányelveket, továbbá a jövő év tavaszáig az EU tagországainak tervet kell készíteniük az élelmiszerhulladékok mennyiségének csökkentésére és a terv végrehajtásáról évről évre be kell számolniuk. Felidézte: egy felmérés azt mutatta, hogy sok ember az unió országaiban nincs tisztában az élelmiszerek minőségmegőrzésére vonatkozó jelölésekkel. Az élelmiszereken lévő jelölések közül az egyik a minőségre, a másik pedig a biztonságra vonatkozik. Az emberek ezeket sokszor nem tudják elkülöníteni egymástól. Az Eurostat – az unió statisztikai hivatala – készített egy felmérést arról, hogy az ide vonatkozó tudás mennyire eltérő tagországonként.

Vytenis Andriukaitis

Példaként említette, hogy Magyarországon a megkérdezettek 32 százaléka volt tisztában a különbséggel, míg Svédországban ez az arány 68 százalék volt. Ez azt mutatja, hogy még többet kell tenni annak érdekében, hogy az emberek tudását ezen a területen tovább mélyítsék a szakemberek. Mindennek érdekében egy egész Európán átívelő módszertanra van szükség. Az élelmiszerveszteséget ugyanis az élelmiszer-előállítás minden fázisában mérni kell ahhoz, hogy az optimálisan csökkenthető legyen. Az ami mérhető, az menedzselhető is – mondta az EU-biztos. Hozzátette: a mostani termelés, gyártás, felhasználás, eldobás gyakorlatát fel kell váltania a körforgásos gazdaság elveinek az élelmiszeriparban.