A követelmények egységesítése érdekében az Európai Szabványügyi Bizottság (CEN) kidolgozta az EN 12761-1-2-3 számú szabványokat, melyek az új szántóföldi és kertészeti traktor-üzemeltetésű permetezőgépekkel szemben támasztott követelményeket tartalmazzák. A legfontosabb általános követelmények:

A gépeknek olyan kialakításúnak kell lenniük, hogy a kezelőszemély a vezetőülésből biztonságosan üzemeltethesse, ellenőrizhesse és azonnal kikapcsolhassa azokat.

A gépek töltése és ürítése legyen egyszerű és biztonságos. Ez magában foglalja, hogy a töltésszint és a feltöltési határ könnyen felismerhető, valamint a névleges és a teljes feltöltési mennyiség között kielégítően nagy különbség legyen.

A kijuttatandó lémennyiség beállításának egyszerűen, pontosan és reprodukálhatóan kell történnie. Gondoskodni kell a kijuttatott mennyiség ellenőrzéséről is.

A permetezőgépnek olyan kialakításúnak kell lennie, hogy a permetlé egyenletes eloszlását és a jó lerakódást el lehessen érni. Ilyen előírások:

• egyenletes keresztirányú eloszlás (a szántóföldi permetezőgépeknél),
• egyenletes hosszirányú eloszlás,
• csekély koncentrációeltérés a permetlében,
• a permetlé pontos mennyisége és egyenletes eloszlása a célfelületen,
• az elsodródás elkerülése.

A növényvédő gépek legyenek könnyen, biztonságosan és teljes körűen leüríthetők és tisztíthatók, a kopó alkatrészek legyenek gyorsan cserélhetők.

A szántóföldi és a ventilátoros (szállítólevegős) permetezőgépek legyenek ellátva a vizsgálatához csatlakozással a mérőműszerek bekötéséhez.

A szórófejeket úgy kell megjelölni, hogy azokat közvetlenül vagy a kezelési utasításban megnevezett információk alapján azonosítani lehessen. Ezeket legalább típus és méret szerint kell megjelölni.

A szűrőket a gyártó nevével és jelével, valamint a szita lyukbőségével kell megjelölni.

A felsorolt általános követelmények mellett a szabvány a környezetvédelem, valamint az alkalmazástechnika szempontjából releváns, számszerűsíthető, mérhető konstrukciós és munkaminőségi jellemzőket is meghatároz. Ilyenek a tartályfalak érdességére, a feltöltő berendezésekre, műszaki maradék mennyiségére, keverőberendezésre, munkaszélességre, magasságállítási tartományra, nyomásszabályzó berendezésre, volumetrikus cseppátmérőre és a víztartályra vonatkozó előírások.

A permetezőgépek munkaminőségét ellenőrző és minősítő vizsgálati eljárások feltételeit, körülményeit és végrehajtásának módját a Nemzetközi Szabványügyi Szervezet által kiadott ISO 5682-1-2-3 nemzetközi szabvány írja le, ami a nemzetközi harmonizáció másik alapdokumentuma.

A gyakorlati alkalmazás során a növényvédő gépek is kopásnak, elhasználódásnak vannak kitéve, amely szakszerű alkalmazás, karbantartás ellenére is a munkaminőség és a működési biztonság csökkenését eredményezi. Ez nem csak a védekezés sikerét befolyásolhatja, de nagyobb környezetszennyezéshez is vezethet. Hogy ez ne következzen be, az 1990-es évektől egyre több európai országban vezették be a gyakorlatban üzemelő növényvédő gépek rendszeres felülvizsgálatát.

Ilyen vizsgálatok bevezetése hazánkban is folyamatban van. A követelmények egységesítése érdekében az Európai Szabványügyi Bizottság kidolgozta az EN 13790-1-2-3: 2003 sz. szabványokat, melyek a gyakorlatban üzemelő szántóföldi és kertészeti permetezőgépekkel szemben támasztott általános és mérhető konstrukciós követelményeket tartalmazzák. Fentiek folytatásaként (kisebb kiegészítésekkel) kerültek kiadásra az MSZ EN ISO 16122-1-2-3: 2015 szabványok.

A használt gépekkel szemben támasztott főbb követelmények

Szántóföldi permetezőgépek:

• megfelelő műszaki állapot, kifogástalan működés, tömítettség az összes részegység vonatkozásában,
• a permetlészivattyú (főszivattyú) szállítási teljesítménye minimum a gép gyártója által megadott névleges érték 90%-a legyen,
• hatékony keverő berendezés,
• manométer előírásos osztása és megfelelő pontossága,
• az egyes szórókeretszakaszok ki- és bekapcsolásakor bekövetkező nyomásváltozások mértéke nem haladhatja meg a 10%-ot,
• az egyes szórófejek szórásteljesítménye (adagolási pontossága) maximum ±10%-kal térhet el a gyártó által megadott névleges értéktől,
• a nyomásmérési pont, valamint az egyes szórókeretszakaszok betáplálási pontjától legtávolabb eső szórófejek között fellépő nyomásesés max. 10% lehet,
• keresztirányú szórásegyenletességnél a variációs együttható értéke (CV) 10%.

Ültetvény- (kertészeti) permetező gépek:

• megfelelő műszaki állapot, kifogástalan működés, tömítettség az összes részegység vonatkozásában,
• a permetlészivattyú (főszivattyú) szállítási teljesítménye minimum a gép gyártója által megadott névleges érték 90%-a legyen,
• hatékony keverő berendezés,
• manométer előírásos osztása és megfelelő pontossága,
• az egyes szórófejek szórásteljesítménye maximum ±15%-kal térhet el a gyártó által megadott névleges értéktől vagy max. ±10%-kal a szórófejek átlagos folyadékfogyasztásától,
• a megfelelően szimmetrikus permetezés érdekében a jobb és bal oldali szóróívre szerelt szórófejek átlagos folyadékfogyasztása közötti különbség max. 10% lehet,
• a nyomásmérési pont, valamint az egyes szóróívek betáplálási pontja között max. 15% nyomáskülönbség lehet.

Az Európai Parlament és az EU Tanácsa a peszticidek fenntartható használatának elérését célzó közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról szóló 2009/128/EK IRÁNYELVE 8. cikkének értelmében a tagállamok 2016. november 26-ig biztosítják, hogy a peszticidek kijuttatásához használt permetező berendezések vizsgálata legalább egyszer megtörténik. A tagállamok biztosítják továbbá, hogy az említett berendezéseket rendszeres időközönként megvizsgálják.

A kötelező típusvizsgálatok és időszakos felülvizsgálatok hazai feltétele egy megfelelő diagnosztikai eszközháttér kialakítása. A 70-es évek második felétől a keszthelyi Műszaki Tanszéknek úttörő szerepe volt – az akkori termelési rendszerekkel, a MÉM Műszaki Intézettel, a MÉM Növényvédelmi és Agrokémiai Központtal együttműködve – a hazai alkalmazástechnikai követelmények, gépminősítési módszerek kidolgozásában, az üzemi diagnosztika fejlesztésében.

Kutatási-fejlesztési programjaink keretében 1994–97 között elkészült a permetezőgépek első olyan hazai minőségellenőrző diagnosztikai laboratóriuma, amely már az 1997-98-tól érvényben levő ISO-előírások, ajánlások figyelembe vételével került kialakításra. Korszerűsítése új mérőeszközök beszerzésével, zárt mérőcsarnokos kialakítása pedig 2010–2015 között valósult meg. Mérőeszközei, berendezései: manométer hitelesítő, szórófej vizsgálópad, szivattyúvizsgáló berendezés, keretági átfolyásmérők, szórófejtesztelők, szórásképvizsgáló berendezések (keresztirányú, ill. vertikális), dózisszabályzó mérőpad, mikroeloszlás-vizsgálat célfelületen.

Az alábbiakban röviden a környezetvédelem valamint az alkalmazástechnika szempontjából meghatározó, a permetezőgépek munkaminőségét ellenőrző és minősítő vizsgálatainkat és azok eszközeit mutatjuk be.

Manométer hitelesítés: a permetezőgépek nyomásmérő óráinak ellenőrzése. Nagy pontosságú, „M4-M 10” típusú súlyterhelésű manométer hitelesítővel történik.

Szórófej vizsgálópad: az egyes szórófej-folyadékfogyasztások alapján a szóráskép minőségének összehasonlítása és kiértékelése, valamint a szóráskúpszög mérése. A sávpermetező szórófejeknél a szórásprofil merőleges a mérőpadra, a szórásszélességen belül az egyes mért értékek eltérése nem haladhatja meg a 30%-ot.

Folyadékfogyasztás-ellenőrző berendezés: (Spraytest III. típus – Müller Elektronik GmbH, Herbst ROT-650/60/40/10 kombi armatúra mérőtáska – 1. ábra) növényvédelmi berendezések szivattyúinak vizsgálata, manométerek hitelesítése teljes szórókeret, illetve keretágak folyadékfogyasztásának ellenőrzése, a permetezőgép üzemi szintű beállítása. A mérőberendezés a BBA által bevizsgálásra került és az EU minősítési szabványelőírásainak megfelel. Acéllemez házban került elhelyezésre, amely egy mágneses induktív átfolyásmérőt, egy számítógépet, valamint egy manométerrel és nyomásszabályzó szeleppel ellátott nyomásmérő armatúrát tartalmaz.

1. ábra: Herbst ROT-650/60/40/10 kombi armatúra mérőtáska

Keresztirányú szórásképvizsgáló berendezés: szántóföldi permetezőgépek keresztirányú szórásképének meghatározása. A CV% nem haladhatja meg a 10%-ot, a szórófejek adagolás-egyenetlensége pedig nem haladhatja meg a ±D q = 5%-ot. A berendezés (Herbst Spraytest 1000, HARDI SPRAY SCANNER – 2. ábra) alkalmas szántóföldi sík szórókeretű permetezőgépek keresztirányú szórásképének helyszíni, üzemi körülmények közötti nagy pontosságú bemérésére, a szórókeret munkájának minősítésére. A berendezés a BBA által bevizsgálva (G 1281 sz.), az EU minősítési szabványelőírásainak megfelel.

2. ábra: HARDI SPRAY SCANNER keresztirányú szóráskép-vizsgáló berendezés

A szakmai alapok létrejötte mellett a hazai jogszabályi, rendeleti háttér biztosítása is megkezdődött, ill. folyamatban van. Növényvédelmi gépeket a 2000. évi XXXV. Törvény (5. fejezet), majd a 2008. évi XLVI. Törvény (I. fejezet) végrehajtására kiadott jogszabály szerint típusminősítés alá kell vonni forgalomba hozatalukat megelőzően, továbbá használatuk során időszaki felülvizsgálatnak kell alávetni. A szolgáltatás céljára használt gépek időszakos, kétévenkénti felülvizsgálati rendjét, követelményeit az 5/2001 (I. 16), a 81/2003 (VII. 9.), majd a 43/2010 (IV. 23) FVM rendeletekkel szabályozták, aktualizálták. Egy országosan működő rendszer azonban nem jött létre, ezért a Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara kezdeményező lépéseket tett helyzetmegoldására, melynek eredményeként a 84/2015 (XII. 17.) FM rendelet az MNMN Kamarát jelölte ki a növényvédő gépek 3 évenkénti időszakos, kötelező műszaki felülvizsgálatának végzésére. A kamara együttműködő partnereivel közösen létrehozta a növényvédő gépek felülvizsgálatára alkalmas országos lefedettségű, mobil rendszerben működő Növényvédő Gép Ellenőrző Állomás Hálózatát. A rendszer felállítása a kamara kizárólagos tulajdonában lévő Növényvédő Gép Ellenőrző Állomás, valamint az állomásüzemeltetők közreműködésével megtörtént. A résztvevők szakmai alapképzésére is sor került Keszthelyen, a PE Georgikon Kar közreműködésével. A rendszer működését a 7/2016 (X. 28) FM rendelet átmenetileg felfüggesztette (a 3 évenkénti felülvizsgálati kötelezettséget meghagyva), és a követelmények, eljárásrend szakmai újragondolása, kontrollja jelenleg folyamatban van.

A szolgáltatás céljára használt 100 dm3-nél nagyobb tartállyal felszerelt permetezőgépek időszakos 2 évenkénti felülvizsgálata 2005. január 1-től kötelező. A törvény bevezetésével tanszékünk elsősorban a Megyei Növény- és Talajvédelmi Szolgálatok ill. egyéni vállalkozók számára végzett rendszeres vizsgálatokat. Az 1997 óta eltelt időszakban vizsgált gépek 36%-a szántóföldi, 24%-a kertészeti és 40%-a speciális gép volt. Az első tíz év tapasztalatai alapján elmondható, hogy a vizsgálati szabványban előírt követelményeknek megfelelő gépek aránya ekkor csupán 16% volt. A 2007–2016 közötti időszak vizsgálati eredményei már azt mutatják, hogy a gépellenőrzések pozitív hatásai folytán a vizsgálatokon megfelelt gépek aránya 59%-ra javult. A nem megfelelt gépeken belül a szántóföldi gépek aránya 89%, a kertészeti gépeké 67%. Vizsgálati eredményeinket a németországi eredményekkel vetettük össze, ahol a 60-as évek óta végzik ezeket önkéntes, majd 1993 óta kötelező jelleggel. Ott is nagyobb a nem megfelelő gépek aránya, de a megfelelőké 40%. További néhány európai ország adatait az 1. táblázat mutatja be.

A legnagyobb arányban a szórószerkezet hiányosságai (25%), armatúrák, nyomásmérők (13%), vezetékrendszer (10%), szóráskép (13%) hibái fordultak elő. A jellemző hibákat, hiányosságokat a 3. ábra foglalja össze.
A felhasználó számára nem csak a rendszeres karbantartás, ellenőrzés fontos, de a vizsgálat eredményességét is befolyásolja, ha nem készíti fel megfelelően gépét. A gépnek átöblített, megtisztított állapotban kell lennie, fontos a fúvókák, szűrők tisztasága, a keret, tartály épsége, szivárgásmentessége. Ha a feltételek adottak, akkor a jogszabályban előírtaknak megfelelően általános állapotfelmérést végzünk és kiadjuk a megfelelő igazoló okiratokat.

3. ábra: főbb hiányosságok szántófödi pemetezőknél, a-b) szórófej, szóráskép hiba, c) manométer hiba, d) vezetékrendszer hibája, e) armatúra hiba, f) szórókeret-deformáció

Dr. Pályi Béla – Takács Zsolt  Irodalom [1] Wehmann H.J. (2018): Status Quo of inspection in Europe: The results of SPISE enquiry. 7th European Workshop on Standardized Procedure for the Inspection of Sprayers in Europe. Agricultural University of Athens 28-28/9/2018. [2] Dimitrievits György – Gulyás Zoltán (2011): A növényvédelem gépesítése. Szaktudás Kiadó Ház, Budapest, 2011. [3] László – Pályi – Dimitrievits (2001): Permetezőgépek EU-kompatibilis felülvizsgálati rendszere Magyarországon: feladatok, eredmények. XLIII. Georgikon Napok Keszthely, 2001. 09. 20.-21., Különkiadvány II. köt. 1111.-1116. p [4] László – Pályi – Takács (1998): Környezetkímélő növényvédelem – minőségellenőrzés. MTA-AMB XXII. Kutatási és fejlesztési tanácskozás, Gödöllő, 1998. 01. 20.-21., Különkiadvány I. köt. 303.–305. p.

A cikk szerzője: Dr. Pályi Béla