Van-e elég magasan képzett, felkészült fiatal a mezőgazdaságban? Hogyan válhat zökkenőmentessé a generációváltás? Milyen feltételek hiányoznak a tudatosan végigvitt vezetőcseréhez? Az AgroStratéga osztja a fenti kérdésekkel kapcsolatos aggodalmakat, és a maga eszközeivel igyekszik reális képet festeni a helyzetről, annak változásáról és a változás irányáról.
Az agrár-nemzedékváltással kapcsolatos felméréseink évek óta követik a gazdaság átadás-átvétel folyamatát. Látszik, hogy a gazdaságátadás iránti igény növekszik, habár a generációváltás a korábban vártnál lassabb ütemben halad. Az árutermelő gazdaságok körében az elmúlt öt évben megtörtént gazdaságátadás arányához (12%) képest ugyan dupla arányt képvisel a következő öt évben tervezett átadás-átvétel (23%), ám ez az aránypár évek óta nem változik, azaz nem gyorsult a folyamat. Ennek egyik oka lehet, hogy az 54 év feletti gazdaságvezetők 87%-a tervezi a munkavégzést vagy éppen dolgozik a nyugdíjkorhatár elérése után is.
Minden évben rákérdezünk a piackutatás kérdőívét kitöltők életkorára, és az idei az első alkalom, hogy generációs bontásban is közzétesszük a válaszokat, ami az összefüggések alaposabb megértéséhez teremt lehetőséget. 2018-ban – akárcsak 2017-ben – a döntéshozók átlagéletkora 49 év volt. Generációs besorolás alapján a válaszadók négyötöde a Baby Boomer (54 év felettiek) és az X generációba (38–53 évesek) tartozik, 21% az Y generációt (22–37 évesek) és elhanyagolható, 0,6% a Z generációt (21 év alattiak) képviselők aránya. A gazdaságátadásra vonatkozó kérdést generációs bontásban vizsgálva elmondható, hogy az elmúlt 5 évben az Y generáció volt, az elkövetkező 5 évben pedig a Baby Boomer generáció lesz a legérintettebb ezen a területen. Az X generáció mindkét időtávlatban a legkevésbé érintett. Jelzésértékű az is, hogy a Baby Boomerek nagyobb arányban (34%) tervezik a gazdaság átadás-átvételt a következő 5 évben, mint az X és az Y generáció együttesen (31%).
Az AgroStratéga 2018-ban már hetedik alkalommal indította útjára azt a kutatást, melynek kérdőíve a mezőgazdasági termelést hivatásszerűen, azaz árutermelés céljából folytató egyéni gazdálkodók és cégvezetők szakmai információszerzési szokásaival, preferenciáival, valamint jövőképével kapcsolatos kérdéseket tartalmazza.
A kutatás 81–86%-ban az alapanyag-, gép- és alkatrészbeszerzésben, továbbá az értékesítésben és pénzügyekben döntéshozó; valamint 12–14%-ban a döntést befolyásoló személyeket érte el. A mintában kizárólag a hivatásszerűen, azaz árutermelés céljából gazdálkodók jelennek meg, mivel ők a kutatás célcsoportja. Az adószám nélküli őstermelők, az önellátásra termelők és a hobbigazdálkodók válaszait nem vettük figyelembe az értékeléskor. Így a minta nem a teljes agráriumról ad képet, hanem a mezőgazdaságilag hasznosított terület döntő hányadát művelő és egységes agrártámogatási kérelmet benyújtó gazdaságokat reprezentálja. A minta nagysága 1400 fő. A piackutatás országosan reprezentatív.
Az országos felmérésnek 2018-ban is szakmai partnere volt az AGRYA (Fiatal Gazdák Magyarországi Szövetsége) és a GOSZ (Gabonatermesztők Országos Szövetsége). Új partnerünk a MÁSZ (Magyar Állattenyésztők Szövetsége). E három szakmai szervezet mellett az AGRÁRIN, az AGRISK, az AGROFIL, a HARDI, a NUFARM, a RAPOOL, a SAATEN-UNION és a YARA is támogatja a kezdeményezést.
Az országos felmérés eredményeit bemutató kiadvány letölthető az alábbi linkről: https://agrostratega.hu/letoltesek.html
Pólya Árpád – Varanka Mariann
www.agrostratega.blog.hu
