Dr. Juhász Anikó agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár asszony „Az ammóniacsökkentést és nitrogéngazdálkodást segítő, várható intézkedések 2020 után” címmel tartotta meg előadását. A cél az ammónia cselekvési terv, valamint pozitív minták, ötletek bemutatása volt állattartók részére.

Helyettes államtitkár asszony elmondta, hogy a 2020 utáni Közös Agrárpolitika keretei bővülnek a jelenlegi időszakhoz képest és több szempontból még ambiciózusabbá válnak. A fő cél a méltányos jövedelem, versenyképesség növelése, erőviszony-kiegyenlítés az élelmiszerláncban, klímaváltozás elleni fellépés, környezetvédelem, tájkép- és biodiverzitás megőrzés, generációs megújulás, élő vidéki területek, élelmiszer- és egészségvédelem. Fontos látni, hogy az Európai Bizottság még tudatosabb és integrált szemléletű környezetvédelmi intézkedésekre készül, amelyet a Kölcsönös Megfeleltetés helyébe lépő ún. „kondícionalitás” kereteibe igyekszik beleépíteni. Ez azt jelenti, hogy az összes mezőgazdasági termeléshez kapcsolódó környezetvédelmi és klímapolitikai irányelvet, amelyek a víz, levegő, biodiverzitás, talaj fenntartásával foglalkoznak egységesen egy megerősített teljesítményértékelési rendszerbe helyeznek bele, majd évente mérik a kitűzött célok (pl.: felszíni vizek nitrátszennyezésének csökkentésének mértékét) megvalósulását.

Az előadás fő tengelyét az Országos Levegőterhelés-csökkentési Program – Mezőgazdasági Alprogram” tervezetének bemutatása adta. Mint ahogy azt már korábbi cikkeinkben ismertettük a 2016/2284 EU Irányelv (2016. december 14.) rendelkezik az egyes légköri szennyező anyagok nemzeti kibocsátásainak csökkentéséről. A NEC Irányelv több légszennyezőre vonatkozóan határoz meg csökkentési határértékeket, ugyanakkor a mezőgazdaság számára legfontosabb szennyező az ammónia, tekintettel arra, hogy a levegőben található ammónia mennyiségének 90%-a a mezőgazdaságból származik. Az ammónia többek között felelős a savas esők kialakulásáért, a talajok elsavasodásáért és az eutrofizáció fokozódásáért is.

A NEC Irányelvben szereplő kötelezően előírt intézkedések, valamint az Ammónia Kibocsátás Csökkentési Útmutatóban javasolt cselekvési területek számos eszközt nyújtanak az országoknak, hogy a helyi viszonyoknak megfelelő ammóniaemisszió-csökkentési programot állítsanak össze. Az agrártárca 2014 óta folytat szakértői egyeztetéseket, illetve a sertéságazatot támogató kormányprogram keretében kutatásokat támogat, hogy az eredmények és szakértői javaslatok figyelembe vételével alakítsa ki az új intézkedési csomagot. A cselekvési terv az alábbi intézkedéseket tartalmazza:

Helyes Mezőgazdasági Gyakorlat – HMGY (Nitrát HMGY példájára)

• Gazdaság és nemzeti szintű nitrogénmérleg
• Karbamid alapú műtrágyákra vonatkozó előírások
• Szervestrágya-kijuttatás feltételeinek előírása
• Hígtrágyatárolók kötelező fedése
• Állattartó telepek technológiai fejlesztése
• Takarmányozás monitoring
• A „small farmers”/kisgazdaságok kategória definiálása

Helyettes államtitkár asszony felhívta a figyelmet arra, hogy a mezőgazdaság szereplőinek egyre nagyobb figyelemmel kell lenniük a társadalmi elvárások felé. Németországban, Dániában gazdaellenes tüntetések voltak, amelyek rámutatnak a gyorsan változó fogyasztói trendekre és a fenntartható termékekre való növekvő igényre. Tehát, aki versenyképes akar maradni nem csak, hogy meg kell felelnie a szigorodó környezetvédelmi jogszabályoknak, de figyelemmel kell lenniük a fenntartható termelési módjuk bizonyíthatóságára is. Vagyis nem elég jónak lenni, jónak is kell látszani.

A program kerekasztal-beszélgetéssel folytatódott, melynek során a felkért szakértők ismertették véleményüket a témával kapcsolatban.

Fitos Gábor a Magyarországi Sertéstenyésztők és Sertéstartók Szövetségének ügyvezetője rácsatlakozva az előadás egyik üzenetére kiemelte, hogy a magyarországi sertéságazat az európai uniós előírásoknak megfelelve, de a világpiaci szereplőkkel kell, hogy versenyben legyen. A világ többi országában kevésbé fontosak azok az előírások, amelyek az Európai Unióban kiemelt kérdéssé váltak. Ezért úgy kell megtalálni a választ ezekre a környezeti kihívásokra, hogy közben a versenyképesség nem szenved csorbát, a sertéstartók termelési költsége a lehető legkisebb mértékben növekszik, hiszen versenyben kell maradnunk. Mindemellett egyre inkább az körvonalazódik, hogy tovább kell csökkenteni az egy kg húsra vetített előállítási költséget, tehát ez még nehezebbé teszi a feladat megoldását.

Minden ágazati szakember egyetért abban, hogy a környezetünket óvni, védeni kell. Számukra a jelen termelési körülmények (pl. Afrikai Sertés Pestis) között nincs további kapacitásuk arra, hogy érdemben az ammóniakibocsátás vonatkozásában megoldásokat keressenek, illetve sok helyen nem állnak rendelkezésre megfelelő szakemberek sem, akik szaktanácsadással támogatnák őket. Az Agrárminisztérium, a szakmai-szakmaközi és egyéb szervezetek (pl. takarmányos cégek) közösen kell, hogy javaslatokat fogalmazzanak meg, megoldási opciókat kínáljanak a sertéstartóknak, akik a végrehajtást tudják koordinálni. Meg kell találni azokat a méretspecifikus megoldásokat, amelyekkel gyors és hatékony eredményeket lehet elérni, lehet ez trágyatároló lefedése, vagy épp takarmányozás, és természetesen meg kell találni hozzá a forrásokat is. Meggyőződése, hogy a rendelkezésre álló adatokat is lehet és szükségszerű pontosítani, akár egy digitális adatgyűjtéssel annak érdekében, hogy egy pontosabb ágazati képet kapjunk.

Sok esetben a környezetvédők aktivitása messze meghaladja a sertéstartókét, akiknek a saját érdekeik mentén fel kell lépni, ha tetszik egy önmenedzselés és bizalom kiépítése lesz a feladata a fogyasztók irányába. A fogyasztói szokások átalakulóban vannak, sokszor rendkívül torz kép alapján, ellenmarketingre alapozva. Ebben az esetben a sertéstartóknak is fel kell ismerniük saját érdekük védelmében, hogy a húsfogyasztás és annak marketingje fontos feladatunkká válik.

Dani István az Agrárminisztérium, Mezőgazdasági Genetikai Erőforrások Főosztályának kollégája szerint az elmúlt évek Állattartó Telep Korszerűsítések (ÁTK) és egyéb pályázatainak köszönhetően az állattartó telepek termelési eredményei javultak, jobban ki tudták használni a genetikában rejlő potenciált. Ezen eredmények javítása mellett viszont a termelőknek egyre jobban oda kell(ene) figyelni a fenntarthatóbb környezetgazdálkodásra. Az Európai Unió NEC direktívájának köszönhetően is a figyelem egyre jobban fókuszálható a fenntarthatóság felé, mivel csak így tudjuk elérni a 2030-ra teljesítendő 32%-os ammóniacsökkentési célt.

A teljesítéshez figyelembe kell venni a bemenő és kimenő tényezőket, amik emelhetik vagy csökkenthetik a termelődő ammóniaszintet. Bemenő oldalon a takarmányok nyersfehérje-tartalma az egyetlen, ami előidézi az ammónia termelődését.
A nyersfehérje-tartalom szintje az elmúlt évtizedben már csökkent a hazai takarmányokban, de kísérletek igazolják, hogy további csökkentés még mindig lehetséges.

Szarvasmarha TMR-ben (Total Mix Ration) a Cornell Egyetem (USA) egy új fehérjeértékelési rendszert fejlesztett ki (CNCPS-modell), melyet már itthon is sokan használnak. A feletetett tömegtakarmányok minősége is rendkívül fontos a minél tökéletesebb fehérjeemésztés miatt, így is elkerülve a nem megfelelő emésztésből adódó fehérjepazarlást, illetve ammónia keletkezését. Sertéstápok nyersfehérje-szintjének csökkentésével sikeresen kísérleteztek a Pannon Egyetem Georgikon Karán, szintetikus aminosavak hozzáadásával. A Kaposvári Egyetemen tojótyúkok tápjainak nyersfehérje-tartalmát csökkentették sikeresen szintén aminosavpótlással.

A termelési paraméterek javítása érdekében érdemes még a termelés veszteséget termelő részleteire is odafigyelni, úgymint két ellés közti idő, üresen álló napok számának csökkentése, istállókihasználtság javítása stb.

Kijelenthető tehát, hogy digitalizáció és a precíziós gazdálkodás segítségével a termelés minél kisebb részleteire való odafigyeléssel, valamint a megfelelő adalékanyagok, kiegészítők alkalmazásával a nyersfehérje-tartalom még tartalmaz csökkentési potenciált.

Az ammónia csökkentésének szabályozását be lehetne építeni az üzemi Nitrogén-gazdálkodási tervekbe. Ez már most is sok helyen működik, csak nem üzemi szinten. Ugyanis az állatok takarmányozásánál pontosan tudjuk, hogy a feletetett takarmánynak mennyi a nyersfehérje (N)-tartalma, és az előállított termék (tej, hús, tojás stb.) N-tartalmát is tudjuk mérni, ami közte ammónia keletkezik, az a veszteség. Világosan látható és kijelenthető, hogy a termelők már sok helyen működtetnek Nitrogén-gazdálkodási rendszert, de még nem egységesen, üzemi szinten átgondolva és számolva. Pedig erre nagy szüksége lenne a magyar mezőgazdaságnak, mert így a termelők is könnyebben beláthatnák, hogy mennyi ammónia (N)-veszteséget termelnek, amire rengeteg pénzt költöttek a beszerzéskor (takarmány, szója, műtrágya) stb.

Bognár László a Magyar Szarvasmarha-tenyésztők Szövetségének titkára elmondta, hogy a hazai tejtermelő állomány szelekciós és nemesítő munkája rendkívül magas színvonalú. A nemzeti tenyésztési programok szilárd tudományos alapokon nyugszanak, és eszközeikben a világ legmodernebb eljárásait hasznosítják.

A holstein-fríz fajta esetében, amely a hazai tejtermelés zömét adja, ebben az évben sikerült bevezetnünk genomikai szelekciót lehetővé tevő HUNGENOM PROJEKT-et. Egyedi szinten tudják vizsgálni tenyészállataink genetikai képességeit, termelési potenciálját. Az objektív számok tükrében már korai életszakaszban tenyésztési döntéseket hozhatunk telepi szinten. Ez egy valós precíziós állattenyésztési módszer, amelynek segítségével a legkiválóbb egyedeket továbbtenyészthetjük, a negatív variánsokat pedig kivezethetjük a folyamatból. Ennek segítségével hatékony állományméretünk optimalizálódik, a genetikai színvonal pedig ugrásszerűen növekszik.

Nem lehet kérdés számunkra, hogy a rendkívül magas fajlagos termelési mutatókkal rendelkező tehenek képesek megtermelni a szükséges tejmennyiséget, miközben a környezetterhelési mutatók folyamatosan csökkennek. Programjuk segítségével a tejtermelés karbon lábnyoma és ammóniakibocsátása radikálisan csökkenthető. Ezt komoly nemzetközi kutatások is megerősítik. A tejtermelés jövedelmezősége pedig az állományméret optimalizálásával és az üszőnevelés költségeinek csökkentésével jelentősen fokozható.

1999-ben a holstein populáció laktációs zárása 6.300 kg, míg 2018-ban 10.200 kg volt. 20 év alatt közel négyezer kg-os tejtermelés-növekedés volt megfigyelhető országos szinten. Mindez bizonyítja a tenyésztői munka rendkívül magas színvonalát. A trágyagazdálkodással, a hatékony szelekciós módszerek alkalmazásával, az állományméret megfelelő megválasztásával, a genomikai szelekcióval ez az ágazat képes megfelelni a kormányzati célkitűzéseknek és az európai elvárásoknak.

A húsmarha szektor vonatkozásában is hasonlóan komoly lépések történtek a világban. A genetikai fejlesztőmunka töretlenül zajlik és modern tulajdonságokkal rendelkező egyedek nagyságrendekkel kevesebb környezetterhelést jelentenek, mint a korábban tartott állataink.

Összegzésül, a szakértői vélemények egységesen azt tükrözik, hogy az ammóniacsökkentés nem okozhat a hazai és a nemzetközi piacon versenyhátrányt, ugyanakkor a tudatos termelői magatartás, a genetikai szelekció, a feletetett takarmány magasabb minősége nemcsak a károsanyag-kibocsátást csökkentheti, hanem a versenyképességet is növelheti.

A cikk szerzője: Dr. Kujáni Katalin