Az agrárcég több, mint 21 ezer dolgozót foglalkoztat világszerte. A DuPont Pioneer vetőmag, továbbá a DuPont és a Dow AgroSciences növényvédő szer portfólióját kínálatában tudó vállalat fő vetőmag-termékei a hibrid kukorica, a napraforgó és a repce vetőmagok, legfőbb növényvédelmi termékei pedig gyomirtó, gombaölő, rovarirtó és csávázószerek, valamint nitrogénstabilizátorok. A Corteva bővülő termék- és szolgáltatáskínálattal igyekszik kiszolgálni a gazdák igényeit a vetőmag-nemesítés, a biotechnológiai fejlesztések, a növényvédelem, a vetőmagcsávázási technológiák és a digitális mezőgazdaság területén is.

Erről Jean Philippe Riffat Közép-Európáért felelős régióigazgató beszélt, aki azt is elmondta, hogy idén június 3-tól a Corteva részvényei jegyezhetők a New York-i tőzsdén. A vállalat célja, hogy a haszonnövényeknek a lehető legnagyobb hozamot, a gazdáknak pedig a legnagyobb profitot biztosítsa, mindezt úgy, hogy a tevékenység végeredménye biztonságos élelmiszer legyen – mondta. Jean Philippe Riffat szerint 2023-ra 50 százalékkal szeretnék növelni a szabadalommal rendelkező termékek részarányát, ennek érdekében a kutatásokban és fejlesztésekben pedig különleges innovációra törekednek.

A második prezentációban Borsos László, a Corteva Agriscience Magyarország ügyvezetője elmondta, hogy hazánkban a cég 185 állandó munkatársat foglalkoztat, hozzájuk évente 450–500-an csatlakoznak szezonális jelleggel. A munka 4 fő helyszíne a budaörsi központi iroda, a szarvasi vetőmagüzem, a szolnoki növényvédőszer- és a szegedi vetőmag kutatóállomás. Ez utóbbi kettő hamarosan Szegeden egyesül, hogy egy helyen történjen a nemesítés és a fejlesztés, így hatékonyabban lehessen kialakítani az integrált megoldásokat. Az állományban 26 fő kutató dolgozik a fejlesztéseken. A megújult szarvasi vetőmagüzem éves termelési kapacitása 1,5 millió zsák, ez több, mint amire Magyarországnak szüksége van. A vetőmag 70 százalékát külföldön értékesítik: főként Oroszország, Ukrajna, Bulgária, Ausztria, Lengyelország és Szlovákia termelőihez jutnak el. A kínálatban 24 kukorica, 8 napraforgó és 9 repce hibrid valamint 6 oltóanyag (szilázs, szenázs, biogáz) található. Borsos László 2 újonnan bevezetett, Arylex hatóanyagú terméket emelt ki a 46 növényvédő szer közül: a tavaszi napraforgóban használható Viballa és az őszi repcében hatékony Belkar márkát. További fontos termékek a herbicidtoleráns technológiák, az ExpressSun és a Clearfield Plus, valamint a szárazságtűrésre kifejlesztett AQUAmax hibridek. Ezeknek pár év múlva érkeznek meg a második generációs hibridjei, amik még eredményesebb termelést tesznek majd lehetővé – mondta Borsos László.

Rikk István, a Corteva Magyarország marketingvezetője beszámolójában kiemelte, hogy a növényvédő szereknek rendkívül szigorú ellenőrzésen és minősítésen kell átesniük a forgalomba kerülés előtt, előfordul, hogy a folyamat 11 évig is eltart.
A forgalomba hozatali költség a századforduló óta több, mint 55 százalékkal emelkedett. Ennek legnagyobb részét a környezetbiztonsági és a toxikológiai vizsgálatok teszik ki, ami egy szer esetén 70 millió dolláros tétel. Általában egy terméket akkor tekintünk biztonságosnak, ha a kezelés során valószínű expozíció legalább százszor alacsonyabb, mint az a dózis, amely a vizsgálatok során már nem okozott káros hatást az emberre – mondta. Eközben pedig a növényeket különböző hatások veszélyeztetik a változó időjárási viszonyok, az aszály, az árvizek, a hőhullámok, a betegségek és a kártevők miatt. A vállalat ezek hatásainak elkerülésére vagy enyhítésére törekszik, a vetőmagban digitális nemesítéssel, annak felületén csávázással. A cél érdekében a gazdák felkészülését az Agro-Assist mobil és webes felületen is ingyenesen elérhető alkalmazással is segítik, amiben csapadék- és talajhőmérséklet-adatok, kártevőriasztás, termesztett növényenként rögzíthető munkafolyamatok, tudástár, kísérleti eredmények és hibrid hozamok is a termelők rendelkezésére állnak.

A szakmai programot a Kutatás a fiatal magyar generáció szemléletéről és a mezőgazdasági szektorban való munkavállalásról című projekt bemutatása zárta. Ennek egyik célja az volt, hogy felderítse a 14–18 éves fiatalok és szüleik véleményét a mezőgazdasági szektorról, valamint az, hogy ajánlásokat dolgozzon ki az agrárium résztvevőinek arra, hogy a mezőgazdasági munkavállalás vonzó alternatívát jelentsen a fiatalok szemében, és kineveljék a fiatal gazdálkodók következő generációját.

A kutatás következtetése szerint a magyar agrárszektor legnagyobb kihívása a jövő munkavállalóinak felkészítésével kapcsolatban az, hogy a mezőgazdasági ágazatot a lakosság nagy része nem ismeri. Ezért érdemes több irányban is elindulni, hogy a fiatalok számára vonzóvá tegyék azt. A feladat, hogy bemutassák a mezőgazdasági szektort a fiataloknak és szüleiknek, a munkáról pozitív, divatos képet teremtsenek, helyezzék a középpontba az innovációt és a digitalizációt, hangsúlyozzák az ágazatban elérhető anyagi előnyöket és emeljék ki a vidéki életnek a városi élettel szembeni előnyeit – zárta előadását Rikk István.

A cikk szerzője: Csurja Zsolt